hirdetés

Diagnosztikai tévedések

A Johns Hopkins Medicine kutatói megállapították, melyek azok a betegségkategóriák, amelyekben leggyakrabban fordulnak elő súlyos következménnyel járó diagnosztikai tévedések.

hirdetés

Az Egyesült Államokban a megelőzhető egészségügyi kár egyik fő forrása a diagnosztikai tévedés, írják a Diagnosis című szaklapban megjelent tanulmányukban David Newman-Toker és munkatársai (Serious misdiagnosis-related harms in malpractice claims: The “Big Three” – vascular events, infections, and cancers). A szerzők kifejtik: az USA-ban évente 40.000–80.000 ember hal meg és 80.000–160.000 ember szenved súlyos egészségkárosodást diagnosztikai hiba miatt (a lakosságszám 324 millió fő). A kutatók a diagnosztikai hibák miatt bekövetkező egészségkárosodás kapcsán benyújtott biztosítási követelések adatbázisának elemzése alapján azt is megállapították, hogy a súlyos káresetek háromnegyede három fő betegségkategóriában fordul elő. Mint a szerzők kifejtik, az orvosi hibák közül leggyakrabban a diagnosztikai tévedések fordulnak elő, és ezek eredményezik a legsúlyosabb és legdrágább biztosítási káreseteket.

A halálhoz vagy súlyos, tartós rokkantsághoz vezető diagnosztikai tévedések a leggyakrabban a daganatos megbetegedések (37,8%), az érrendszeri betegségek (22,8%) és a fertőzések (13,5%) esetén fordulnak elő. A kategóriákon belül a stroke, a szepszis és a tüdőrák téves diagnózisa a leggyakoribb. 15 betegség téves diagnózisa felel a súlyos káresetek feléért, ezek a már felsorolt három betegség (stroke, szepszis, tüdőrák) mellett a: szívinfarktus, vénás thromboembolia, aorta dissectio, artériás thromboembolia, meningitis és encephalitis, spinális infekció, pneumonia, endocarditis, emlő-, kolorektális, prosztata- és bőrrák.

Diagnosztikai tévedések az orvostudomány minden területén előfordulnak, teszik hozzá a kutatók, hiszen több mint tízezer különböző kórkép van, amelyek mind számos tünettel jelentkezhetnek, így még az is jelentős probléma, hogy kitaláljuk, miként kezdhetnénk hozzá a tévedések kockázatának csökkentéséhez. Mindazonáltal, az a felismerés, hogy a legsúlyosabb károk nagy része igen kevés betegségkategóriában alakul ki, megmutatja, hogy hol érdemes elindulni.

Vizsgálatuk során a kutatók 400 kórház és 180.000 orvos adatait tartalmazó nemzeti adatbázis 11.592 esetét elemezték (az esetek diagnosztikai tévedés miatt bekövetkező egészségkárosodás kapcsán 2006 és 2015 között benyújtott biztosítási követelések voltak, a betegek fele meghalt, a másik fele esetében tartósan rokkanttá vált). A kutatók az elemzés során a világon elsőként standard epidemiológiai klasszifikációs rendszert alkalmazva egységesítették a diagnózisokat. Mint Newman-Toker és munkatársai kifejtik, erre azért volt szükség, mivel pl. az agyvérzésnek is több tucatnyi diagnosztikus kódja van, amelyek leginkább a terápia kivitelezésében segítenek, azonban az ugyanazon betegséget leíró különféle diagnosztikus kódok nehezítik a leggyakrabban diagnosztikai tévedéshez vezető betegségkategóriák azonosítását.

A diagnosztikai hibát elszenvedők életkorának mediánja 49 év volt, a hibák 51,7%-ban nők körében fordultak elő. A diagnosztikai tévedések 71,2%-a az ambuláns ellátás keretei között történt. Fiatal betegek esetében (0-20 éves) az orvosok leggyakrabban a fertőzéseket diagnosztizálták tévesen (27,6%), a rákok és az éreredetű események félrediagnosztizálása ebben a korcsoportban 9,1% és 7,1% arányban fordult elő. A téves diagnózisok 85%-ának hátterében a klinikus rossz döntése állt, ezért a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az egészségügyi rendszerek igen sokat tehetnének azért, hogy segítsék az orvosok ágymelletti döntéshozatali folyamatait. Így pl. javasolják a számítógépes döntéstámogató rendszerek használatát, a specialistákhoz való azonnali hozzáférés lehetőségének kiterjesztését az ellátóhelyeken, a hatékony csapatmunka segítését, a betegek bevonását a diagnosztizálás folyamatába, a diagnosztikus teljesítménnyel kapcsolatos rutinszerű visszajelzést a klinikusok számára és a szimulációs tréningek elterjesztését a diagnosztikai képzésekben.

A szerzők tanulmányuk korlátai között megemlítik, hogy mivel a súlyos hibákra fókuszáltak, elemzésükből számos olyan krónikus, krónikus állapot kimaradt, amelyek esetében a diagnózis téves voltára akár évtizedeken át sem derül fény (ilyen pl. a migrén vagy a sclerosis multiplex). A biztosítási követelések sajátosságai miatti torzulást a kutatók azáltal próbálták elkerülni, hogy elemezték az egészségügyi ellátás keretei között a témában végzett vizsgálatok eredményeit is. A diagnosztikai tévedések háromnegyede ekkor is a „nagy hármas” betegségkategóriáiból került ki, azonban a klinikai adatokat figyelembe véve a vaszkuláris események és a fertőzések félrediagnosztizálása megelőzte a rákos esetekét.

A kutatók - akik a következő lépésben azt akarják megállapítani, milyen arányú a 15 leggyakoribb betegség esetén a téves diagnózis - hozzáteszik: a következő évtizedben a technológiai lehetőségek alkalmazása révén jelentős mértékben csökkenteni lehetne a diagnosztikai tévedések előfordulását, már csak azért is, mivel jelenleg az USA szövetségi kormánya kevesebbet költ a diagnosztikai tévedések megelőzésére, mint egy olyan betegség – a himlő - kutatására, ami már több mint fél évszázada nem észlelhető az országban.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.