hirdetés

Az új koronavírus elleni gyógymódok keresése

Míg a egyre többet olvashatunk a gyógyítás lehetséges módozatainak kereséséről, arról először jelent meg hivatalos adat, hogy hány kínai egészségügyi dolgozó fertőződött meg a COVID-19 névre keresztelt új koronavírussal.

hirdetés

Február 14-én, pénteken jelent meg először hivatalos adat Kínában arról, hogy hány egészségügyi dolgozó fertőződött meg a COVID-19 névre keresztelt új koronavírussal. Az 1.716 megfertőződött egészségügyi dolgozó az összes kínai fertőzött 3,8%-át teszi ki, a közülük elhalálozott 6 személy a kínai áldozatok 0,4%-át képviseli, adta hírül a The New York Times. A 2002-2003-as SARS-járvány során megfertőződött 961 egészségügyi dolgozó az összes fertőzött 18%-át tette ki, akkor a megfertőződött egészségügyi dolgozók 1%-a halt meg.

 A BBC cikke a WHO által COVID-19 (a 2019-ben jelentkezett coronavirus disease) névre keresztelt új koronavírus elleni terápiás próbálkozásokról és vakcinafejlesztési projektekről számol be. Mint Abigail Beall írja, a koronavírusok által okozott kórképek a leggyakoribb és legnehezebben kezelhető betegségek között vannak, így például a közönséges nátha hátterében is állhat koronavírus, ami ellen sok év munkája révén sem sikerült hatékony védőoltást vagy terápiát kifejleszteni. Ennek oka részben az, hogy a koronavírusok egyszálú RNS-e igen könnyen mutálódik, és emiatt nemcsak könnyen ugranak át más fajokra és jelentkeznek egyre újabb típusaik, de egyéb tulajdonságaik is könnyen változnak, így az, hogy milyen a fertőzőképességük vagy az általuk okozott betegség súlyossága. A folyton változó vírus ellen nehéz mind vakcinát mind terápiát kifejleszteni, és ha sikerül is, a vírus könnyen rezisztenssé válhat. A 2002-2003-as SARS-járvány is anélkül zajlott le, hogy vakcinát sikerült volna létrehozni a kórokozó ellen (azóta sincs SARS-ellenes oltás).

 Az eddigi terápiás próbálkozások közül az Ebola vírus ellen kifejlesztett remdesivir érdemel figyelmet; e széles spektrumú antivirális szer egérkísérletekben hatékonynak bizonyult a MERS koronavírus ellen (azonban a MERS kezelésében még nem bizonyosodott be hatékonysága), és laboratóriumi tesztekben akadályozta, hogy a COVID-19 megfertőzze az emberi sejteket. Érdekes egy fejlesztés alatt álló, radikális módszer is: francia és német kutatók kvantumcseppekkel kísérleteznek, olyan, néhány nanométeres részecskékkel, amik kvantummechanikával magyarázható különleges vezetési tulajdonságaik miatt akadályozzák, hogy a koronavírusok megfertőzzék a humán sejteket. Segíthet még a passzív immunizálás is: Vuhanban a fertőzésből felgyógyultakat kérik vérplazma-adományozásra, és beszámolók szerint az így nyert antitestekkel már sikerült is néhány súlyos beteget megmenteni.

 A nagy vakcinagyártók a kudarctól tartva nem rohannak koronavírus elleni oltást fejleszteni, annak ellenére sem, hogy vakcinaeladásból származó bevételeik 2014 óta megduplázódtak; a koronavírus elleni oltás fejlesztésében inkább az állami (National Institutes of Health/NIH) és a non-profit szervezetek aktívak. Így az amerikai CEPI (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations) 11 millió dollárral támogatja a vakcina 16 héten belüli kifejlesztését. Míg a Norvégia és India kormányát, a Bill és Melinda Gates Alapítványt, valamint a Wellcome Trustot magába foglaló koalíció munkáját a nagy gyógyszergyártók közül egyedül csak a GSK támogatja. Ha a támogatásnak köszönhetően sikerül is reménykeltő vakcinát előállítani 16 hét alatt, a biztonságossági és hatékonysági vizsgálatok legalább egy évet vesznek majd igénybe.

 A prevenciós és terápiás eszközök fejlesztése mellett a diagnosztika hatékonyabb módjait is kutatják. Bár az amerikai Center for Disease Control and Prevention/CDC) már kiadott egy olyan eszközt, amivel 4 órán belüli eredményt lehet produkálni, ez a módszer speciális és drága laboratóriumi berendezéseket igényel; számos biotechnológiai cég dolgozik olcsóbb és gyorsabb, speciális, drága berendezéseket nem igénylő módszeren.

 Az mindenesetre bizonyos, hogy a vakcinafejlesztési próbálkozást nem érdemes abbahagyni, hiszen a COVID-19 már a hetedik humán pathogén koronavírus, a jelenlegi a 21. század harmadik koronavírus-járványa, és a fenyegetettség a járvány megszűntével sem múlik el: felvetették, hogy a koronavírusok az egyéb respiratorikus vírusokhoz hasonlóan képesek lehetnek a központi idegrendszerbe bejutva opportunisztikus pathogénként autoimmun gyulladást is kiváltani.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.