hirdetés

Az elhízás másfajta megközelítése

Egyre több szempontból kerül szóba napjainkban az egyik legnagyobb közegészségügyi probléma, az elhízás és az ahhoz kapcsolódó stigmatizáció. 

hirdetés

A nyugati országokban már nemcsak az elhízás, hanem az elhízottakkal kapcsolatos stigmatizáció ellen is küzdenek, és számos lehetséges szempontból tekintenek a túlsúlyra. Mint a különféle szempontokat felsoroló New Scientist-cikkben (Kövér és büszke: Miért állítják azt a pozitív testkép kialakításáért küzdő aktivisták, hogy az elhízottak is lehetnek egészségesek) Clare Wilson kifejti:Bár a háj elfogadására való felhívás szembemegy az orvosi tanáccsal, érdemes megvizsgálnunk azt is, hogy valójában mennyire ártalmas az elhízás.

A cikkben az első tárgyalt szempont a pozitív testkép kialakításáért küzdőké: ők azt hangsúlyozzák, hogy mindenkinek magánügye, hogy mennyi a testsúlya, és testalakja és kinézete alapján senkit nem lenne szabad elítélni. Ehhez rögtön hozzátehetjük, hogy a több mint 50 regionális és nemzeti tudományos elhízásellenes társaság kutatóiból és orvosaiból alakult WORLD Obesity Federation az idei Elhízás Elleni Világnap fő témájává a túlsúlyosakkal és elhízottakkal kapcsolatos előítéleteket elleni küzdelmet tette, arra figyelmeztetve, hogy ezek az előítéletek károsan befolyásolják az érintettek egészségét. Az idén október 11-re eső Világnap alkalmából a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) MTI-közleményben idézte az OECD legutóbbi jelentését, miszerint a felnőtt magyar lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A MET hangsúlyozta, hogy az elhízás több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat (pl. magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, 2-es típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések), továbbá emlékeztetett arra is, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2012-es adatai alapján a társadalombiztosítás az elhízott és túlsúlyos betegek ellátására abban az évben 207 milliárd forintot fordított (ez az egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százaléka és a bruttó hazai termék/GDP 0,73 százaléka volt). 

Érdemes tehát sok különféle szempontot is figyelembe venni, amikor az elhízásról gondolkodunk, illetve amikor az elhízottakkal kommunikálunk; a Cosmopolitan brit kiadásának októberi címlapjára került kövér modell, Tess Holliday is azt nyilatkozta a New Scientistnek, hogy alapvetően változott volna meg az élete, ha már gyermekkorában láthatott volna a sajátjához hasonló „nagyobb méretű” testeket női magazinok címoldalán.

Persze természetes, hogy az orvosok az elhízás egészségügyi kockázatait és a következményes betegségek kezelésének társadalmi költségeit hangsúlyozzák, de azt jelenti-e a többlet testzsír elfogadása, hogy összeütközésbe kerül az adott ember egészsége és boldogsága, teszi fel a kérdést a New Scientist, és ha igen, melyik szempontnak kellene győzedelmeskednie? Mint Clare Wilson kifejti, az elhízás valamennyi nyugati társadalomban a legfontosabb népegészségügyi problémák közé tartozik, és régóta bizonyított, hogy az elhízottak körében számos megbetegedés, így pl. a szívinfarktus aránya is jelentősen magasabb, sőt a közelmúltban az is kiderült, hogy már a mérsékelt túlsúly is növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ezért napjainkban az orvosok és a társadalom többi tagja is egyre inkább moralizáló tónussal közelítenek az elhízáshoz, és azt hangsúlyozzák, hogy a súlytöbblettel rendelkezőknek már csak azért is kötelességük lefogyni, hogy ne kelljen a társadalombiztosítás forrásait pazarolni. Mivel az elhízottak körében megnövekedett egyes rákfajták kialakulási kockázata is, a moralizálók sokszor egyenlőségjelet tesznek az elhízás és a dohányzás között. Mindazonáltal, ellentétben a dohányzással, az elhízás és a rák közötti kapcsolattal foglalkozó vizsgálatok jelentős része csak korrelációt állapít meg, és az okot a háttérben álló közös tényezők, így pl. a testmozgás hiánya és a szegénység jelenthetik, szögezi le Wilson. Amennyiben az elhízás valóban oka a rákkialakulásnak, akkor sem olyan jelentős a szerepe, mint a dohányzásnak: a tumoroknak „csak” 6%-a hozható összefüggésbe a túlsúllyal, míg a dohányzás a rákok 40%-a esetében szerepel kóroki tényezőként.

Az elhízás egyéb egészségügyi következményei sem olyan drámaiak, mint azt hangsúlyozni szokták, folytatja Wilson. Azok a 60 évesnél idősebbek, akik testtömeg-indexe 30 fölötti, mindössze egy évet veszítenek a többiekhez képest. Aki már a 20-as és a 30-as életéveiben is elhízott, annak esetében persze már nagyobb a veszteség: a körükben 6 évvel csökken a várható élettartam. A szegénység ezzel szemben 8-10 évnyi, a dohányzás 10, a súlyos alkoholizmus pedig 25 évnyi várható élettartam-csökkenést eredményez. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy nem csak a várható élettartam-csökkenés a lényeges: azok az elhízottak, akik már a 20-as életéveikben is kövérek, 13 évet vesztenek egészségben eltöltött életéveikből, míg a súlyosan elhízottak 19 évet.

A New Scientistnek nyilatkozó Traci Mann (University of Minnesota) obezitológus szerint egyébként nincs is olyan kövér ember, aki ne próbált volna meg fogyókúrázni, azonban a folyókúrák hatékonysága, különösen hosszú távon, igencsak csekély, egy vizsgálat szerint az eredményes fogyókúrázók 20%-a esetében marad fenn a súlycsökkenés két év elteltével is. (Az egyetlen hosszú távon is hatékony folyókúrás módszer a gyomorszűkítő műtét, ami az extrém súlyos mértékben elhízottak kezelésére van fenntartva.) Az obezitológus szerint azonban nem csak a gyakran a kiindulási testsúlynál nagyobb testtömeget eredményező fogyókúra áll az elhízottak rendelkezésére. Mint kifejti, nem is a fogyás szükségességét érdemes hangsúlyozni, hanem az egészséges életmód és a testmozgás fontosságát: a testedzés akkor is az egészségi állapot javulását eredményezi, ha egy grammot sem fogy az illető, és már egy héten belül csökken a vérnyomás, a vércukorszint, és az edzettség növekedésével párhuzamosan csökken a szívbetegség és a cukorbetegség kockázata (az adatok egyébként azt mutatják, hogy a túlsúlyosak harmada esetében rendezett a vérnyomás és a vércukorszint).

A szakértő hozzáteszi: mindezen okok miatt az orvosoknak stratégiát kell váltaniuk, és a fogyás fontosságának hangsúlyozása helyett inkább érdemes arra fókuszálniuk, hogy betegeik kezdjenek el sportolni és egészségesen táplálkozni.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.