hirdetés

A tudattalan folyamatok tanulmányozása

A kóros gyászban szenvedők igyekeznek elnyomni a veszteséggel kapcsolatos gondolataikat, azonban azok paradox módon erőteljesebben és gyakrabban jelentkeznek. A tudatfolyam szerkesztésének folyamata gépi tanulást alkalmazó neurális dekódolással láthatóvá tehető.

hirdetés

A gyász során egyesek a tudatalattijukba próbálják száműzni a meghalt személlyel kapcsolatos gondolataikat. Ez a kóros gyászforma nemcsak igen rossz hatékonyságú, de mivel rengeteg energiát emészt fel, megakadályozhatja a mindennapi életet és a gyászmunka lefolytatását is, és a folyamatosan növekvő stressz-szint miatt negatív hatással van az illető fizikai egészségi állapotára is. A Columbia Egyetem mérnök és pszichiáter kutatóinak most először sikerült megfigyelniük e kóros gyász során zajló agyi folyamatokat MRI segítségével. Noam Schneck és munkatársai szerint eredményeik segíthetnek a kóros gyászra hajlamosak azonosításában és a kóros gyász miatt bekövetkező egészségkárosodás megelőzésében, továbbá a kóros gyászolóknak nyújtott pszichiátriai segítség hatékonyabbá tételében.

Pszichológiai eszközökkel már eddig is sikerült feltárni a gyász különböző típusait, és kimutatni, hogy a különböző típusok különböző klinikai kimeneteket vonnak maguk után, írják a kutatók a „SCAN: Social Cognitive and Affective Neuroscience” című szaklapban megjelent tanulmányukban (Ongoing monitoring of mindwandering in avoidant grief through cortico-basal-ganglia interactions). Az egyik sikertelen gyásztípus az elkerülő gyász, amikor az illető folyamatos és jelentős erőkifejtéssel próbálja megakadályozni, hogy az elhunyt személyre gondoljon, és közben ennek nincs is tudatában. Korábbi kutatások már feltárták, hogy az elkerülő gyászolók tudatosan monitorozzák külső környezetüket annak érdekében, hogy elkerülhessék a veszteségre emlékeztető ingereket, most pedig azt is kimutatták, hogy az elkerülő gyászolók tudattalanul saját belső, mentális állapotukat is figyelik, és megpróbálják megakadályozni, hogy az elvesztett személlyel kapcsolatos bármilyen gondolat a tudatukba emelkedjen. Hogyan vizsgálható a tudattalan és a tudatos közötti kapu a neurológia eszközeivel?

A kutatást egy biomedikális mérnök, radiológus és egy transzlációs idegkutató pszichiáter, radiológus közösen vezette, és a munka során egy új megközelítést alkalmaztak a mentális folyamatok közötti interakciók nyomon követésére: fMRI-képeken gépi tanulást alkalmazva sikerült azonosítani olyan neurális mintázatokat/ujjlenyomatokat, amelyek egy-egy adott mentális folyamathoz társulnak.

A kutatók 29 olyan személy agyát vizsgálták fMRI-vel, akik az elmúlt 14 hónap alatt vesztették el közeli hozzátartozójukat. A kutatók először megállapították, hogy milyen az egyes gyászolók agyi aktivitása akkor, amikor az elvesztett személlyel kapcsolatos tudatos gondolataik, illetve érzelmeik vannak (a gyászolók az fMRI-ben fekve elvesztett szeretteik képeit nézték, illetve arra kérték őket, hogy idézzenek emlékezetükbe velük kapcsolatos történeteket, vagy képzeljék el, hogy vele vannak; reprezentációs mintázat). A kutatók ezt követően megállapították, hogy milyen az egyes gyászolók agyi mintázata akkor, amikor megpróbálnak kizárni egyes gondolatokat (figyelmi mintázat); az önkénteseknek pl. a következő feladatot kellett megoldaniuk: nevezzék meg, milyen színű betűvel van írva egy adott szó, és közben hagyják figyelmen kívül, hogy milyen színt jelent maga a szó (pl. kék betűkkel írt „zöld”; ez az úgynevezett Stroop-teszt megméri, hogy a személy mennyire képes kontrollálni a figyelme tartalmát). Harmadik lépésben a résztvevőknek egy, a témához nem kapcsolódó, unalmas feladatott kellett oldogatniuk 20 percen át, ami alatt azt lehetett megfigyelni, hogy milyen az agyműködésük akkor, amikor elkalandozik a figyelmük (neutrális mintázat; a mentális aktivitásnak általában kb. 50%-át adja az elkalandozó figyelem), és a feladat közben időnként azt is megkérdezték tőlük, hogy az elmúlt 30 másodpercben véletlenszerűen gondoltak-e az elhunytra. A vizsgálati alanyok átlagosan a kérdések harmada esetén válaszolták azt, hogy igen, gondoltak a gyászolt személyre, és ilyenkor agyi mintázatuk ezt alá is támasztotta. Azonban egyesek esetében időnként a „nem” válasz előtt is lehetett látni egyszerre mindkét speciális agyi mintázatot: azt is, ami az elhunytra gondolást reprezentálja és azt is, ami a gondolat elnyomását jelzi (az előbbit a bazális ganglionok hálózataiban, az utóbbit a frontotemporo-parietalis hálózatban).

Mindez azt bizonyítja, nyilatkozták a kutatók, hogy az elkerülő gyászolók agyi kontrollmechanizmusuk (szelektív figyelem) révén spontán és tudattalan módon megakadályozzák, hogy egyes mentális reprezentációk (az elvesztett szeretett személlyel kapcsolatos gondolatok) tudatossá váljanak. A nem elkerülő stratégiát alkalmazó gyászolók ezzel ellentétben egyszerűen arra figyelnek, ami előttük van, és nem monitorozzák folytonosan belső mentális állapotukat attól való félelmükben, hogy felbukkan egy elnyomandó gondolat. A kutatók hangsúlyozzák: anélkül, hogy tudatában lennének, az elkerülő gyászolók (és az egyéb represszív megküzdő stratégiát választók) folyamatosan szerkesztik saját mentális élményeinket, hogy kontrollálják, mi tudatosodik és mi nem – ez azonban paradox eredményre vezet: a kontroll túl sok energiát emészt fel, így tudatukban egyre intenzívebben és gyakrabban jelennek meg az elvesztett szeretteiket reprezentáló agyi mintázatok. A kutatók az elkerülő gyászolóknak gyászterapeuta igénybe vételét, relaxációs és éber figyelem (mindfulness) gyakorlatok tanulását ajánlják.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.