Mortalitást növelő társadalmi és viselkedési tényezők

A PNAS tanulmánya azt elemezte, melyek azok a legfontosabb társadalmi és viselkedéses faktorok, amik a biologikumtól függetlenül előrejelzik az 50 évesnél idősebbek mortalitását?

Egy 6 éves utánkövetéssel zajlott prospektív vizsgálat 50 - 104 éves kor közötti, 13.611 amerikai felnőtt mortalitását 6 éves tanulmányozta abból a célból, hogy a nem biológiai mortalitás-prediktorok szerepét egymástól függetlenül elemezze, majd összehasonlítsa, ezáltal lehetőséget adjon a mortalitás-csökkentő egészségpolitikai stratégiák fejlesztésére. A kutatás pszichológiai, valamint társadalom- és gazdaságtudományi eredményeket figyelembe vevő multidiszciplináris keretrendszerének kiépítésében a statisztika- és mesterséges intelligencia-tudomány legújabb eredményeit is alkalmazták a kanadai és egyesült államokbeli kutatók (Predicting mortality from 57 economic, behavioral, social, and psychological factors; PNAS).

Bár a mortalitással foglalkozó tudományos kutatások a közelmúltban a legtöbb figyelmet az egészségmagatartás vizsgálatának szentelték (így kiderült, hogy a dohányzás, a rossz táplálkozás és a mozgásszegény életmód okozza a halálesetek 35%-át), egyre több speciális gazdasági, társadalmi és pszichológiai faktorról is bebizonyosodik, hogy összefüggésben áll a mortalitás nagyobb kockázatával (kisgyerekkori trauma, felnőttkori szegénység, szegényes társadalmi kapcsolatok, diszkrimináció élménye). Az eddigi vizsgálatok általában a priori hipotézissel kezdtek egy-egy feltételezett rizikótényező hatásának elemzésébe, és nem zárták ki a biológiai-medikális tényezők-betegségek szerepét, így nem tették lehetővé annak megállapítását, hogy melyek a mortalitási kockázatot legerősebben előrejelző nem biológiai faktorok.

Mint Eli Puterman és munkatársai írják, vizsgálati módszerük a genetikai és toxikológiai hatásokat mérő teljes genom-asszociációs vizsgálatok (genome-wide association studies/GWAS) és a környezeti hatás-asszociációs vizsgálatok (environment-wide association studies/EWAS) alkalmazása mellett teljessé teszi az expozóma-kutatást, és számot ad azokról a viselkedéses és társadalmi tényezőkről, amelyek az ember idősödése során befolyásolják mortalitását.

A kutatók az USA Egészség és Nyugdíj Tanulmány (Health and RetirementStudy) adatbázisát használták, ami 1992 óta két éves időközönként gyűjt adatokat az 50 évesnél idősebb amerikaiak körében. Az adatbázis egyedülálló abból a szempontból, hogy gyermekkori életeseményekkel, társadalmi kapcsolatokkal, pszichológiai sajátosságokkal és gazdasági faktorokkal kapcsolatban is tartalmaz információt. Három komplementer analitikai megközelítést alkalmazva a kutatók 57 faktor mortalitásra gyakorolt hatását rendezték sorba, e faktorokat pedig a következő 6 csoportba sorolták: 1. negatív szocioökonomikus és negatív pszichoszociális élmények a gyermekkorban, 2. szocioökonomikus helyzet a felnőttkorban, 3. negatív élmények a felnőttkorban, 4. társadalmi kapcsolatok, 5. pszichológiai sajátosságok, 6. egészségmagatartás.

Az időskori mortalitás kockázatát leginkább az aktuális dohányzás növelte (hazárd arány/HR: 1,9), ezután következik másodikként a sorban a válás (HR: 1,45), harmadik az alkoholabúzus (HR: 1,35), negyedik a közelmúltbeli-jelenbeli anyagi nehézség (HR: 1,3), ötödik, ha bármikor munkanélküliség sújtotta az egyént (HR: 1,29), hatodik, ha bármikor dohányzott (HR: 1,28), hetedik, ha elégedetlen az életével (HR: 1,275), nyolcadik, ha nem volt házas (HR: 1,27), kilencedik, ha élete során élelmiszer-segélyre/utalványra szorult (HR: 1,26), tizedik a negatív érzelmi beállítottság (HR: 1,245). 1,245 és 1 közötti HR-rel növelik a mortalitási rizikót többek között a következő tényezők (csökkenő sorrendben): negatív interakciók a családtagokkal, negatív interakciók a gyermekekkel, a diszkrimináció napi megtapasztalása, szorongó személyiség, gyermekkori pszichoszociális nehézségek, harag acting-out, negatív interakciók a barátokkal, cinikus-ellenséges érzület, pesszimizmus, alacsony életaktivitás, élelmiszerhiány, reménytelenség, szegénység, magányosság, kevés kapcsolat és összetartás a szomszédokkal, életcél hiánya, alacsony tudatossági szint, alacsony iskolai végzettség, az apa alacsonyabb iskolai végzettsége, új élmények iránti nyitottság hiánya.

A szerzők vizsgálatuk korlátai között említik, hogy több fontos makroszintű markerrel kapcsolatban nem rendelkeztek adatokkal (pl. épített és természetes, illetve politikai környezet minősége), és megjegyzik: a gyermekkori szegénység időskori hatását valószínűleg azért nem tudták kimutatni, mert a szegénységben felnőttek minden bizonnyal nagyobb arányban haltak meg 50 éves kor előtt, így kevesebben kerültek be az 50 éven felülieket után követő Egészség és Nyugdíj Adatbázisba.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.