hirdetés
hirdetés

A hatodik érzék: geomágneses érzékelés

Bebizonyosodott: az ember is képes érzékelni a mágneses mezőt a Föld mágneses mezejének energiatartományában. A magnetorecepció az agyban lévő magnetitkristályok révén történik.

hirdetés

A Föld mágneses mezeje (ami a bolygó belsejében lévő fémmag forgása következtében alakul ki, és északra mutat) számos élőlény számára jelent a navigációhoz felhasználható információforrást. Ismert, hogy egyes baktériumok, a mézelő méhek, a vándormadarak vagy a lazacok, a bálnák és a tengeri teknősök is rendelkeznek ilyen navigációs rendszerrel (de például a kutyákat arra is meg lehet tanítani, hogy elásott mágneseket megtaláljanak), de vajon mi a helyzet az emberekkel? Egy friss vizsgálat most hosszú évek vitáját lezárva kimutatta: az emberek is képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét. Mint nyilatkozatukban a kutatók elmondják: eredményük az első direkt bizonyíték, ami azt is alátámasztja, hogy a mágneses mező érzékelése nem elektromos indukció révén vagy quantum-iránytű elven, hanem az agyban lévő magnetitkristályok révén történik.

Az eNeuro című folyóiratban megjelent tanulmány (Transduction of the Geomagnetic Field as Evidenced from Alpha-band Activity in the Human Brain) szerint először az 1980-as években merült fel, hogy az emberek is rendelkeznek a mágneses mező érzékelésének képességével – azaz magnetorecepcióval -, ezt azonban az 1990-es évektől induló vizsgálatok nem tudták bebizonyítani. Most viszont új adatelemző technikákkal felvértezve egy geobiológusokból, idegkutatókból és neuromérnökből álló nemzetközi kutatógárda (California Institute of Technology és University of Tokyo) újból nekifogott a humán vizsgálatoknak, és sikerrel járt: kimutatták, hogy az emberi agyhullámok reagálnak a Föld mágneses mezejének változásaira.

Arisztotelész öt alapvető érzékszervet írt le - látás, hallás, ízlelés, szaglás és tapintás -, és a gravitáció, a hőmérséklet, a fájdalom vagy az egyensúly érzékelését azóta sem szoktuk külön érzékszervnek számítani, különben a magnetorecepciót most nem a hatodik, hanem a tizedik vagy tizenegyedik érzékszervnek mondanák, mondja Joseph Kirschvink, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint inkább az lenne a meglepő, ha az ember nem lenne képes a körülötte lévő mágneses mező információtartalmának feldolgozására.

A kísérleti alanyok a vizsgálat során egy-egy óra hosszat relaxálva, csendben és sötétben ültek egy szigetelt kamrában, eközben időről időre változtatták a körülöttük lévő mágneses teret (a kamra körüli elektromos huzalozásban áramot kapcsoltak ki-be), és 64 elvezetéses EEG-vel nézték, hogy alfa-hullám-frekvenciájuk reagál-e a mágneses tér változásaira. A 8 és 13 Hertz közötti alfa-hullámok azt mutatják, hogy az agy nyugalmi állapotban van, és ha az alfa-hullámok amplitudója hirtelen csökken, az arra utal, hogy valami (tudatosan vagy tudattalanul) felkeltette a figyelmet: az agy kikerült az „automata” üzemmódból. Ismert, hogy az érzékszervi stimulusok hirtelen amplitudó-csökkenést váltanak ki, majd pár másodperccel az inger után az alfa-hullám-amplitúdó helyreáll. A vizsgálat 34 kísérleti alanya különböző életkorú és etnikai hovatartozású volt, és mint kiderült, különböző tehetséggel érzékelték a mágneses mezőt. A legtehetségesebbek esetén a mágneses mező változását követő párszáz ezredmásodpercen belül akár 60%-kal is csökkent az alfa-hullám-amplitudó, majd pár másodpercen belül helyreállt. Ez a klasszikus eseményfüggő alfa-deszinkronizáció, teszi hozzá a tanulmány első szerzője, Shinsuke Shimojo.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy az agy aktívan dolgozza fel a mágneses információt, és nem foglalkozik azokkal a jelekkel, amelyek nem természetesek a számára. Így pl. amikor a létrehozott mágneses mező vertikális komponense a kísérlet során állandóan felfelé mutatott, az agyhullámok nem módosultak, nem következett be az alfa-deszinkronizáció. Az északi féltekén ugyanis a mágneses mező normálisan lefelé mutat, és úgy tűnik az agy ignorálja azokat a jeleket, amelyek nyilvánvalóan „tévesek”. A vizsgálatnak ezt az aspektusát úgy lehetne igazolni, ha a déli féltekén is megismételnék, és ott az ellenkező mintázatot tapasztalnák, teszik hozzá a kutatók.

Az is kiderült, hogy a magnetorecepció csak olyan intenzitású mágneses mező esetén működik, mint ami a Föld mágneses mezejét is jellemzi (ez pl. százezerszer gyengébb, mint az MRI által létrehozott mágneses mező vagy százszor gyengébb a hűtőmágnesek terénél). A kutatók szerint mindez logikus, hiszen a természetes értékektől eltérő mágneses mező olyan anomáliára utal, amit nem érdemes a navigáció során figyelembe venni (pl. villám vagy mágnesvasérc a talajban).

Az alfa-deszinkronizáció az érzékszervi észlelés neurális jele – az a tény, hogy a mágneses mező fejrázást vagy fejfordítást utánzó rotációja ilyen választ vált ki, a humán magnetorecepció direkt bizonyítéka; az ennek során talált jelentős individuális különbségeket az evolúció és a modern élet hatásainak kontextusában lehet értelmezni. Az eredmények arra utalnak, hogy a magnetorecepció az agyban lévő magnetitkristályok révén működik; az Fe3O4-kristályokat az emberi agyban pár évtizeddel ezelőtt épp Joseph Kirschvink vezetésével mutatták ki, majd Stuart Gilder geofizikus (Ludwig-Maximilian University of Munich) csapata tavaly tárta fel a kristályok agyi eloszlását. Kiderült: magnetit leginkább ventrálisan, a kisagyban és az agytörzsben található, egy gramm agyszövetben átlagosan 5 millió, míg az agyburkokban grammonként 100 millió kristály van, 50-100 darabos csoportokban.

Kirschvink hozzáteszi: azeNeuro-ban bemutatott vizsgálat alanyai tudatosan nem érzékelték a mágneses teret, így a következő lépés annak kiderítése lehet, hogy vajon a tudatalatti érzékelésben tehetségesebbnek mutatkozók képesek-e megtanulni a tudatos érzékelést. Az bizonyos, hogy vannak olyan kultúrák, amelyek tagjainál nem süllyedt olyan mélyre ez a képesség, így pl. az ausztrál bennszülöttek minden bizonnyal használják a magnetorecepciót a sivatagban való tájékozódásuk során. Az ilyen kultúrák a nyelvükkel is utalnak erre az érzékelési módra: az irányokat égtájak szerint adják meg (északra, keletre, délre, nyugatra), és nem viszonylagos útmutatást (jobbra, balra, előre, hátra) használnak. Az emberi faj mágneses érzékelésének sajátosságait a következő években világszerte érdemes lesz feltárni, hangsúlyozza a geobiológus.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 6,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.