hirdetés

A hallás az utolsó pillanatig működik

A Scientific Reports tanulmánya szerint a hallás még öntudatlan haldoklók esetében is működhet az egészségesekéhez hasonlóan, míg tanulmányok százai hívják fel a figyelmet arra, hogy a halálról való gondolkodás előítéletesebbé teheti az embert.

hirdetés

Míg az öntudat halványul az élet utolsó óráiban, az agy egyes esetekben ugyanúgy bánik a hanggal, mint a fiatal, egészséges kontrollszemélyekben, írják a Nature társlapjában megjelent tanulmányukban Elizabeth Blundon és munkatársai. Az „Electrophysiological evidence of preserved hearing at the end of life” című írásban a vancouveri kutatók hozzáteszik: eredményeik azt sugallják, hogy a válaszképtelen haldokló fülébe suttogott szeretetteli szavakkal segíthetünk a távozónak.

 

Vizsgálatukban a kutatók EEG-vel monitorozták 8 haldokló rákbeteg és 17 egészséges kontrollszemély agyi válaszát visszatérő mintázatba ékelt meglepő hangokra, és értékelték azokat a jeleket (úgynevezett MMN, P3a és P3b szignálok), amelyek korábbi vizsgálatok alapján a rendellenes hangokra adott tudattalan (MMN, P3a) és tudatos (P3b) választ jelzik. A kutatók azt is hozzáteszik, hogy ilyen vizsgálatot haldoklókkal korábban sosem végeztek, a módszert eddig csak kómában lévő betegeknél alkalmazták.

 

A természetes halál előtti utolsó órákban sok haldokló viselkedésében már nem reagál a környezetből érkező jelekre, azonban sokan úgy vélik, hogy egyes haldoklók tudatában vannak a hangoknak és az érintéseknek. Ezt a hitet támasztják alá a halálközeli élményekről szóló beszámolók is, amelyek gyakori eleme a szokatlan zajokról történő beszámoló. A halálközeli élményekről szóló beszámolókat azonban nehéz értelmezni, már csak azért is, mert ritkák: a szívmegállást túlélők 6–12%-ában fordulnak elő ilyen élmények, és a kognitív idegtudomány egyelőre keveset tud a jelenség hátterében álló folyamatokról.

 

A szerzők kifejtik: lehetséges, hogy a haldokló agy fenntartja a tudatosságot, mivel az agy a test többi részével ellentétben, meglehetősen toleráns az ischaemiával szemben (haláluk előtt agyhalottnak nyilvánított emberek boncolásakor az agykéreg csak 60%-uk esetében mutatta közepes-súlyos ischaemia jeleit, míg a thalamus csak 30%-ban). Ráadásul, a rákbeteg haldoklóknál gyakran alkalmazott opioid fájdalomcsillapítás csökkenti a külső ingerekre adott viselkedéses választ, míg a tudatosságot nem feltétlenül befolyásolja. Fontosak azok az állatkísérletes eredmények is, miszerint a szívmegállást követő 30 másodpercben fokozódik a kortikális szinkron gamma oszcilláció, márpedig ezt emberekben a tudatos kognitív tevékenységhez kötik.

 

A tudatosság megállapításának standard neurológiai módszere: a fizikai stimuláció által kiváltott agyi aktivitás indirekt értékelése és a verbális utasításra adott viselkedéses válasz megfigyelése meglehetősen pontatlan: 43%-ban eredményez téves diagnózist. Napjainkban az agyi képalkotó vizsgálatok elterjedésével közvetlenebb módon értékelhetjük az agyi funkciót, így fMRI-vel a viselkedéses választ nem adó traumás agysérülteknél mutatták ki tudatosság jeleit. Az EEG MMN és P3a szignálja elismert módon a szabálytalan hangokra adott tudatelőttes válasz jele, míg a P3b szignál az irreguláris hanginger tudatos feldolgozását, a kontextus felismerését és az észlelt hangingerrel kapcsolatos munkamemória-folyamatokat jelzi. Bár hosszabb válaszidővel mint a kontrollok esetében, a vizsgált 8 haldokló közül 4 esetében jelentek meg a P3b szignálok.

 

Nyilatkozatukban a kutatók elmondják: bár a haldoklók agya reagál az auditoros ingerlésre, nem tudhatjuk bizonyosan, hogy azonosítják-e a hangokat vagy értik-e a beszédet, azonban az eredmény alátámasztja a hospice ápolók és orvosok megfigyelését, miszerint a szeretett személyek hangja segít a haldoklónak, ezért fontos, hogy a rokonok el tudjanak búcsúzni és kifejezzék szeretetüket.

 

A The Conversation egy cikke alapján hozzátehetjük: azok, akik olvassák ezt a halállal foglalkozó beszámolót, számítsanak arra, hogy a közeljövőben előítéletesebbek lesznek. Az elmúlt 25 évben ugyanis több mint 200 klinikai-pszichológiai vizsgálat igazolta, hogy a halálról való gondolkodás – összehasonlítva banális vagy egyéb szorongáskeltő témákkal – előítéletesebbé teszi az embereket, így pl. kíméletlenebbé tesz a prostituáltakkal, toleránsabbá a rasszistákkal szemben, kevésbé hajlamossá tesz külföldi árúk megvásárlására, és még a liberálisok is kevésbé támogatók lesznek az LGBT-jogokkal kapcsolatban. Azokban a vizsgálatokban, amelyekben a saját halált kellett elképzelni, a válaszadók a későbbiekben több gyereket akartak, mint korábban, sokkal inkább magukról akarták elnevezni gyermekeiket és még a vallástalanok is hajlamosabbak voltak istenben vagy a halál utáni létezésben hinni. A szerzők hozzáteszik: a halálról gondolkodást követő előítéletesség-fokozódás jobban kimutatható egyesült államokbeliekkel, illetve egyetemistákkal folytatott kísérletekben.

 

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.