Hatásos kombináció tripla negatív emlőrákban
A sacituzumab govitecan és pembrolizumab kombinációja hosszabb progressziómentes túlélést eredményezett az eddigi kezeléseknél.
- Patritumab deruxtekán HR+HER2– előrehaladott emlőrákban: az ICARUS-BREAST01 fázis 2 klinikai vizsgálat eredményei
- Tripla-negatív metasztatikus emlőrák hosszan tartó, sikeres kezelése szacituzumab-govitekánnal
- T-sejtek átprogramozása tripla negatív emlőrák terápiájában
- Mesterséges intelligencia az emlőrák felismerésében
- A TP53 gén patogén duplikációs kópiaszám-variánsa, mint örökletes emlőrákra hajlamosító genetikai eltérés
- CHEK2-variánsok patogenetikai szerepe hazai daganatos betegekben – emlőrák- kockázat és a genetikai tanácsadás szerepe
- Testmozgás az onkológiai kezelések mellékhatásainak enyhítésében
- Új reménybeli kezelés melanomára és emlőrákra
- Megakadályozható az emlőrák áttétképződése?
- Átprogramozott dendritikus sejtek emlőrák kezelésében
A Dana-Farber Cancer Institute és a Harvard Medical School tanulmánya szerint azoknál a korábban nem kezelt, PD‑L1‑pozitív, lokálisan előrehaladott, nem reszekálható vagy metasztatikus tripla negatív emlőrákban szenvedő betegeknél, akik sacituzumab govitecant és pembrolizumabot kaptak, szignifikánsan hosszabb progressziómentes túlélés volt megfigyelhető, mint a kemoterápia és pembrolizumab kombinációjával kezelt csoportban.
A The New England Journal of Medicine (NEJM) folyóiratban közölt vizsgálatot Sara M. Tolaney vezette. A kutatócsoport véletlenszerű besorolással két vizsgálati kart alakított ki: az egyikben sacituzumab govitecan és pembrolizumab kombinációját alkalmazták, a másikban standard kemoterápiát pembrolizumabbal kiegészítve. A két csoport létszáma közel azonos volt, előbbiben 221, utóbbiban 222 beteg vett részt.
Az eredmények alapján a sacituzumab govitecan és pembrolizumab kombinációja 11,2 hónapos medián progressziómentes túlélést biztosított, szemben a kemoterápia és pembrolizumab 7,8 hónapos eredményével. A betegségprogresszió vagy halálozás kockázati aránya 0,65 volt, ami szintén kedvezőbb kimenetelt jelez az új kombináció javára. A teljes túlélésre vonatkozó adatok a vizsgálat időpontjában még nem voltak elérhetők. Az objektív válaszarány a sacituzumab govitecan–pembrolizumab csoportban 60%, míg a kemoterápiás karon 53% volt, és a válasz tartóssága is kedvezőbbnek bizonyult: medián 16,5 hónap állt szemben a 9,2 hónappal.
A súlyos, 3-as vagy annál magasabb fokozatú mellékhatások előfordulása mindkét karon hasonló volt, a sacituzumab govitecant kapó betegek 71%-ánál, a kemoterápiás csoportban 70%-nál jelentkeztek ilyen események. Ugyanakkor a mellékhatások miatti kezelésmegszakítás aránya jelentősen eltért: a sacituzumab govitecan–pembrolizumab kombináció esetében 12%, míg a kemoterápia–pembrolizumab csoportban 31% volt.
A szerzők kiemelik, hogy az ASCENT‑04/KEYNOTE‑D19 és az ASCENT‑03 vizsgálatok eredményei egyaránt alátámasztják a sacituzumab govitecan lehetséges alapkezelésként való alkalmazását, akár pembrolizumabbal kombinálva, akár önmagában a korábban nem kezelt, lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus tripla negatív emlőrák terápiájában. (A kutatást a sacituzumab govitecan gyártója, a Gilead Sciences finanszírozta, és a vizsgálat a Merck Sharp & Dohme együttműködésével valósult meg.)
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Sacituzumab Govitecan plus Pembrolizumab for Advanced Triple-Negative Breast Cancer
Irodalmi hivatkozás:
Sara M. Tolaney et al, Sacituzumab Govitecan plus Pembrolizumab for Advanced Triple-Negative Breast Cancer, New England Journal of Medicine (2026). DOI: 10.1056/nejmoa2508959
