Megakadályozható az emlőrák áttétképződése?

A Nature Medicine folyóiratban január 24-én jelent meg az ETH Zürich kutatóinak cikke, amelyben az emlőrák áttétképződésének megakadályozásában elért új eredményeikről számoltak be. A daganatos betegségekre jellemző, hogy bizonyos tumortípusok nem maradnak meg a képződés helyén, hanem szétterjednek a testben, és áttéteket képeznek. Ennek oka, hogy az elsődleges daganat folyamatosan rákos sejteket bocsát ki a vérbe: ezek a keringő tumorsejtek (CTC-k; circulating tumor cells) akár tucatnyi sejtből álló kis csomókká egyesülhetnek, és más szervekben telepedhetnek meg, ahol ezek a klaszterek már nagyobb daganatokká, áttétekké fejlődnek. A metasztázisok igen jelentős orvosi problémát jelentenek: évente világszerte mintegy hétmillió ember hal meg miattuk.

A könnyen terjedő daganatos betegségek egyik mintapéldája a mellrák: amint az elsődleges daganat áttéteket képez, a beteg túlélési esélyei drasztikusan csökkennek. Világszerte nők tízezrei halnak meg áttétes mellrákban, ezért az onkológusok nagy erőkkel keresik a módját annak, hogyan gyengíthetnék vagy pusztíthatnák el a vérben keringő áttétképző klasztereket.

A most közölt cikkben az ETH Zürich kutatócsoportja egy új, ígéretes megközelítést mutat be. A kutatók egy klinikai vizsgálatban a digoxin hatóanyagot alacsony és biztonságos dózisban egy héten keresztül adták kilenc, áttétes mellrákban szenvedő betegnek. Az eredmények szerint a klaszterenkénti sejtek száma jelentősen, átlagosan 2,2-vel csökkent. Tekintettel arra, hogy a klaszterek tipikus mérete mindössze néhány sejt, ez az áttétek kockázatának jelentős csökkenését jelenti. Minél kisebbek a klaszterek, annál kevésbé képesek sikeres áttétképzésre.

“Az emlőrák áttétképző képessége a CTC-klaszterek méretétől függ” - fejtette ki Nicola Aceto, a vizsgálat vezetője. “Minél nagyobbak ezek a klaszterek, az áttétképződés sikere annál valószínűbb”.

A CTC-klaszterek Achilles-sarkai a nátrium-kálium-ionpumpák, amelyek a tumorsejtek membránjában helyezkednek el, és a nátriumionok sejtekből történő kiszállításáért, illetve a káliumnak a sejtekbe való bejuttatásáért felelősek. A digoxin blokkolja ezeket az ionpumpákat, így megakadályozza az ioncserét, ezért a sejtek több kalciumot vesznek fel a sejtmembránon kívülről. Ez gyengíti a rákos sejtek összetartását a klaszterben, ami a sejtcsomók szétesését okozza. A digoxin önmagában azonban nem szünteti meg a meglévő daganatot - a hatóanyagot más, a meglévő rákos sejteket elpusztító anyagokkal kombinálva kellene beadni.

A digoxin hatóanyag eredetileg a gyűszűvirág (Digitalis sp.) fajokból származik, és általában szívbetegségek, például szívelégtelenség esetén alkalmazzák. Az ETH kutatói 2019-ben fedezték fel, hogy a digoxin alkalmazása a mellrák kapcsán is hatásos lehet. A kutatás során több mint 2400 különböző anyagot teszteltek szisztematikusan sejttenyészetekben, hogy a keringő tumorsejtek (CTC) csoportjai ellen ható anyagokat találjanak.

A következő lépésben a kutatók olyan új, digoxin alapú molekulákat szeretnének kifejleszteni, amelyek még jobban képesek feloldani a CTC-klasztereket. Az ETH spin-off vállalkozása, a Page Therapeutics már dolgozik ezen a megoldáson. Ezen felül Aceto a kutatásokat más, könnyen terjedő rákos megbetegedésekre is ki akarja terjeszteni, például a prosztata-, a vastagbél- vagy a hasnyálmirigyrákra, valamint a melanómára.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Proof-of-concept study dissolves clusters of breast cancer cells to prevent metastases

Digoxin for reduction of circulating tumor cell cluster size in metastatic breast cancer: a proof-of-concept trial

Irodalmi hivatkozás:

Christian Kurzeder et al, Digoxin for reduction of circulating tumor cell cluster size in metastatic breast cancer: a proof-of-concept trial, Nature Medicine (2025). DOI: 10.1038/s41591-024-03486-6. www.nature.com/articles/s41591-024-03486-6