Emlőrák kimutatása anyatejből
A képalkotó vizsgálatoknál fél évvel hamarabb képes előre jelezni az emlőrák kialakulását a szoptatós anyukák anyateje.
- AI használata a mellrák kimutatására
- Hosszabb emlőrák túlélés olaparibbal
- Lendületes fejlődés az emlőrák gyógyszeres kezelésében
- Kinél nagyobb a mellrák kiújulásának kockázata?
- Sacituzumab govitecan a HR+ áttétes emlőrák kezelésére
- A szervezett lakossági mammográfiás emlőszűrés részvételi mutatói 2012–2021 között Magyarországon
- A rosszindulatú daganatok hazai epidemiológiai helyzete a XXI. század második évtizedében
- Premenopauzális nők hormonreceptor-pozitív korai emlőrákjának ovariumszuppressziós ellátása mellé adott aromatázgátló- vagy tamoxifenadagolás összehasonlítása
- Emlőrák elleni kísérleti vakcina
- Az előrehaladott tripla negatív emlőrák kezelése
- Az emlőrákos betegek és a betegség kiújulásának kockázatai
- A petefészekműködés szuppressziójának előnyei emlőrákban
- Az emlőrák posztoperatív sugárterápiájának mellékhatásai
A Cancer Discovery folyóirat szeptember 14-én közölte a barcelonai székhelyű Vall d'Hebron Institute of Oncology (VHIO; Vall d’Hebron Instituto de Oncología) kutatóinak cikkét, amelynek fő megállapítása, hogy az anyatej egyfajta folyékony biopsziás módszerként alkalmazva alkalmas a terhesség alatt vagy a szülés után kialakult mellrák diagnosztizálására. Nem is akárhogyan: a képalkotó vizsgálatok még nem jeleznek tumort, amikor a keringő tumor DNS (ctDNA; circulating tumor DNA) már kimutatható az érintett emlőből származó tejben. Ha ez a mellrákszűrési módszer széles körben elterjed, nagy segítséget jelenthet rengeteg nő számára, mivel egyrészt a terhesség és a szülés utáni időszakban az emlőben bekövetkező élettani változások miatt a daganatokat nehezebb felismerni, másrészt a szülés után kialakuló daganatok általában agresszívabbak, harmadrészt pedig a nők többsége olyan életkorban esik teherbe, amikor még nem végeznek kötelező mammográfiás szűrést.
Egy váratlan látogatás
A Dr. Cristina Saura és Dr. Ana Vivancos vezetésével végzett kutatást egy véletlen indította útjára. Egyszer ugyanis felkereste őket egy harmadik gyermekével várandós édesanya, akinél a harmadik terhessége alatt állapítottak meg emlőrákot. Az anyuka viszont elsősorban nem a saját egészsége miatt aggódott, hanem azért kereste fel az intézetet, hogy megkérdezze, nem adhatta-e át a szoptatás során az emlőrákot a második gyermekként született lányának, akinek szoptatását nem sokkal a rákdiagnózis előtt fejezte be. A kutatók tisztában voltak ugyan azzal, hogy az emlőrák szoptatás útján nem terjed, ám ha már az anyuka magával hozott egy régen lefagyasztott anyatejmintát, kíváncsiságból megvizsgálták. Legnagyobb ámulatukra az anyatejminta genetikai elemzése során ugyanolyan mutációt tartalmazó DNS-t találtak, mint ami az édesanya emlődaganatában is jelen volt. Az anyatejet több mint egy évvel a beteg rákdiagnózisa előtt fagyasztották le.
Folyékony biopszia emlőrákban
A folyékony (vér)biopsziát jelenleg metasztatikus emlőrákban szenvedő betegeknél alkalmazzák bizonyos mutációk kimutatására vagy nyomon követésére, de a korai diagnózis vagy a visszaesés előrejelzésének eszközeként még mindig nem használható megbízhatóan: alacsony az érzékenysége, mivel a vérben keringő tumor-DNS-t csak igen nagy koncentráció mellett tudná kimutatni. Az utóbbi években a folyékony biopsziát a vizelet szűrésére viszont már eredményesen használják a hólyagrák prognózisához, illetve már a nyál szűrésére is fej-nyaki rák esetében. Ezért a kutatók úgy gondolták, hogy a daganathoz való közelsége miatt az anyatej jó forrás lehet az emlődaganatok folyékony biopsziával történő kimutatására.
A Cancer Discovery folyóiratban megjelent cikkben a kutatók arról számoltak be, hogy anyatej- és vérmintákat gyűjtöttek terhesség alatt vagy szülés után diagnosztizált mellrákos betegektől, valamint egészséges, szoptató nőktől, majd ezeket két technológiával, újgenerációs szekvenálással (NGS; Next Generation Sequencing) és a Droplet Digital PCR-rel (ddPCR) elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy az anyatejben kimutatható mennyiségben volt jelen szabadon keringő tumor eredetű DNS. A 15 elemzett beteg közül 13 beteg anyatejmintájában sikerült kimutatni azokat a mutációkat, amelyek az emlőrákos betegek daganataiban jelen voltak. Ehhez képest a vérminták diagnosztikai alkalmassága ettől jócskán elmaradt: mindössze a 15-ből 1 esetben sikerült ctDNS-t kimutatni. Ráadásul annak a két betegnek az anyatejmintái esetében, akiknél a folyékony biopszia nem mutatta ki a mutációt, a mintát szoptatás első óráiban gyűjtötték, amikor még kolosztrum volt jelen. Ezért a kutatók arra következtettek, hogy valószínűleg még nem telt el elég idő ahhoz, hogy a tumor DNS-e a tejbe kerüljön. Ezért azóta legalább két héttel a szoptatás megkezdése után veszik le a mintákat a további vizsgálatokhoz.
A kutatás azért áttörő jelentőségű, mert először sikerült kimutatni, hogy az emlőrákos betegektől levett anyatej elegendő ctDNS-t tartalmaz ahhoz, hogy folyékony biopsziával kimutatható legyen, és azt is megfigyelték, hogy ez a ctDNS még azelőtt kimutatható, hogy az emlőrákot hagyományos képalkotó eljárásokkal diagnosztizálni lehetne.
“A felfedezés gyakorlati alkalmazásának következő lépése egy NGS-alapú genomikai panel megtervezése volt, amely az emlőrák korai diagnózisának lehetséges módszere lehet” - nyilatkozta Dr. Vivancos. A kutatók a nyilvánosan elérhető adatok alapján megtervezték a VHIO-YWBC génpanelt, hogy a 45 éves kor előtt diagnosztizált mellrákban szenvedő nőknél előforduló leggyakoribb mutációk kimutatása érdekében. A panel jelenleg több mint 70%-os érzékenységgel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a betegektől származó, ezzel a panellel vizsgált minták közül 10 esetből 7-szer sikerül kiszűrni a rákos elváltozást.
“Ezt a panelt a jövőben a szülés utáni időszakban az emlőrák korai diagnózisának módszereként lehetne használni” - fejtették ki a kutatók. “Ugyanúgy, ahogy ma már minden újszülöttnél sarokszúrást végeznek PKU, vagyis újszülöttkori anyagcsereszűrés céljából, komolyan megfontolandó lenne az anyatejminta gyűjtése is minden kismamától, csak éppen rákszűrési céllal.”
“Retrospektív módon elemeztük a szülés utáni nyolc és tizenegy hónapos követés során gyűjtött vér- és anyatejmintákat, és megállapítottuk, hogy a vizsgálatba bevont, magas kockázatú nők esetei tovább erősítik elképzelésünket, mivel a génpanel és a folyékony anyatejbiopszia felhasználásával előrébb lehetett volna hozni az emlőrák korai diagnózisát. Egyik példaként egy teljesen egészséges nő esetét hoznánk fel, aki 46 éves korában esett teherbe első gyermekével, majd 18 hónappal a szülés után az utóvizsgálat részeként végzett mellultrahang-vizsgálat eredményeként mellrákot diagnosztizáltak nála. Az a szomorú ebben, hogy a beteg daganatában lévő mutáció már a szülés utáni tizenegyedik hónapban, azaz 6 hónappal az emlőultrahangos diagnózis előtt már jelen volt az érintett emlőből származó anyatejben. Az egészséges emlőből vett vér- vagy tejmintákban viszont nem mutattuk ki a mutációt, ezért a módszer alkalmazásával hat hónappal korábban diagnosztizálhattuk volna a daganatot" - zárja tanulmányát Dr. Carolina Ortiz, a VHIO mellrákdiagnosztikai csoportjának kutatója, a cikk másik vezető szerzője.
A nem invazív, folyékony biopsziás mellrákszűrési módszer hasznosságát megerősítő következő lépés az lesz, hogy ezt a tesztet minél több kismamán, lehetőleg nők ezrein végezzék el. A közzétett vizsgálati eredmények alapján a VHIO kutatói egy olyan vizsgálatot kezdeményeztek, melynek célja, hogy világszerte 5000 olyan egészséges nőtől gyűjtsenek anyatejmintát, akik 40 éves korukban vagy annál idősebb korukban estek teherbe, illetve olyan nőktől, akik ismerten olyan mutációkat hordoznak, amelyek növelik az emlőrák kockázatát (BRCA1, BRCA2, PALB2, RAD51C/D).
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Early-Stage Breast Cancer Detection in Breast Milk
Irodalmi hivatkozás:
Cristina Saura et al, Early-Stage Breast Cancer Detection in Breast Milk, Cancer Discovery (2023). DOI: 10.1158/2159-8290.CD-22-1340