Az emlőrák posztoperatív sugárterápiájának mellékhatásai
Egy friss vizsgálat szerint az USÁ-ban a kezelőorvos gyakran nem veszi észre, illetve alábecsüli az emlődaganat miatt sugárkezelés alatt álló nőbetegnél kialakult toxicitásokat.
A JAMA Oncology 2022. április 21-i számában megjelent tanulmány szerzői azt tapasztalták, hogy az emlőrák miatt kezelés alatt álló nőbetegek több mint a felénél legalább egy, jelentős mértékű tünet (súlyos fájdalom, viszketés, vizenyő, fáradtság) jelentkezik a sugárkezelés alatt, melyet kezelőorvosuk nem kellőképpen értékelt. Különösen aggasztó, hogy a tünetek alábecslése leggyakrabban az etnikai kisebbség asszonyainál és a fiatal nők kezelése során tapasztalható. A daganatok kezelésével járó toxikus hatások jelentősen ronthatják a beteg életminőségét. A tünetek korai felismerése esetén a beteg korábban juthat szupportív ellátáshoz. A kezeléssel összefüggő tünetekből származó információk klinikai vizsgálatokba integrálása és adatregiszterekbe történő feltöltése pedig meg könnyíthati az orvosok kezelési döntéseit.
A nem kellően értékelt tünetek vizsgálata érdekében dr. Reshma Jagsi (University of Michigan, Ann Arbor) és munkatársai összehasonlították, hogy a lumpectomia (a tumor széles eltávolítása) után sugárkezelésben részesült asszonyok saját bevallásuk és orvosaik értékelése szerint szenvednek-e és ha igen, milyen mellékhatásoktól (Common Toxicity Criteria for Adverse Events, CTCAE). Leginkább a sugárkezeléssel összefüggő négy tünetre koncentráltak: mérsékelt/súlyos fájdalom, viszketés, vizenyő, fáradtság. Összesen 13.725 emlőrákos, lumpectomián átesett, sugárkezelésben részesült nőbeteg 2012. január 1. és 2020. március 31. közötti adatai álltak rendelkezésükre a Michigan Radiation Oncology Quality Consortium kezdeményezésben résztvevő 29 centrumból. 9941 nőbeteg (az összes beteg 72,4%-a) töltött ki legalább egy kérdőívet (patient-reported outcomes, PRO) a sugárkezelésről. A betegek által adott 9868 értékelhető választ (99,3%) 37.593 független beteg-orvos válasz párral hasonlították össze.
Kiderült, hogy a kezelt betegek tüneteit orvosaik rendre alábecsülték, pl. a beteg 4-6-os erősségű (mérsékelt) fájdalomról számolt be, az orvosi CTCAE 0-át jelzett, vagy a beteg 7-10-es fokozatú, súlyos fájdalmat jelzett, az orvos pedig legfeljebb csak 1-es értéket adott meg. Az orvos alábecsülte a tüneteket, a súlyos fájdalmakat 31%-ban (6781 esetből 2094-ben), a viszketést 37%-ban (2039 esetből 748 esetben), az ödémát 51%-ban (4492 esetből 2309 esetben), és a jelentősebb fáradtságot 19%-ban (2079 esetből 390 esetben). Többváltozós analízissel megállapították, hogy a tünetek alábecslésének független faktora volt a betegek afro-amerikai volta (OR: 1,56, P<0,001), vagy egyéb „nem fehér” eredete (OR: 1,52, P=0,01). Az 50 év alatti betegeknél (OR: 1,35, P<0,001), valamint az 50-59 közöttieknél (OR: 1,19, P=0,02) szintén alábecsülték a tüneteket a 60-69 közöttiekhez képest.
Férfi kezelőorvosok esetén (OR:1,54), és a konvencionális frakcionálással kezelteknél (OR: 1,26) szintén nagyobb valószínűsége volt annak, hogy a tüneteket a szakemberek nem veszik elég komolyan.
A kezelés közben kialakult tünetek általában nem kellően értékelik, alábecsülik, ezt a problémát jó kommunikációval orvosolni lehetne. A tünetek precízebb észlelésével lehetőség nyílna a sugárkezelés kellemetlenségeinek csökkentésére, ezért a szerzők minden sugárkezelés alatt álló beteg részletes kikérdezését javasolják a toxikus tünetek lehetőség szerinti enyhítése érdekében.
Forrás:
Brooks M. Substantial toxic effects of breast radiotherapy often missed. Medscape Medical News. April 29, 2022.
Jagsi R, Griffith KA, Vicini F, et al. Identifying patients whose symptoms are underrecognized during treatment with breast radiotherapy. JAMA Oncol. Published online April 21, 2022. doi:10.1001/jamaoncol.2022.0114