A BRCA2 mutációt hordozó emlőrák kialakulása
Egy új kutatás az emlőrák kialakulásának legkorábbi jeleit vizsgálja a preventív és korai beavatkozási stratégiák kifejlesztéséhez.
- AI használata a mellrák kimutatására
- Hosszabb emlőrák túlélés olaparibbal
- Lendületes fejlődés az emlőrák gyógyszeres kezelésében
- Kinél nagyobb a mellrák kiújulásának kockázata?
- Sacituzumab govitecan a HR+ áttétes emlőrák kezelésére
- A szervezett lakossági mammográfiás emlőszűrés részvételi mutatói 2012–2021 között Magyarországon
- A rosszindulatú daganatok hazai epidemiológiai helyzete a XXI. század második évtizedében
- Premenopauzális nők hormonreceptor-pozitív korai emlőrákjának ovariumszuppressziós ellátása mellé adott aromatázgátló- vagy tamoxifenadagolás összehasonlítása
- Emlőrák elleni kísérleti vakcina
- Az előrehaladott tripla negatív emlőrák kezelése
- Az emlőrákos betegek és a betegség kiújulásának kockázatai
- A petefészekműködés szuppressziójának előnyei emlőrákban
- Az emlőrák posztoperatív sugárterápiájának mellékhatásai
A Nature Communications folyóiratban augusztus 25-én jelent meg a National University of Singapore kutatóinak cikke, amelyben a BRCA2 mutációnak az emlő szöveteiben található sejtekre gyakorolt hatásait, és a korai BRCA2-mutációt hordozó emlőrák kialakulásának összefüggéseit vizsgálták.
Az emlőrák komoly kockázatot jelent a BRCA2 mutációval rendelkező személyeknél, mivel a hordozók mintegy 70%-ánál 80 éves életkorra kialakul a betegség. Míg a BRCA2 szerepe a DNS-javításban és a sejtek DNS-replikációs stresszel szembeni védelmét biztosító tumorszuppresszorként jól dokumentált, a BRCA2 mutációt hordozóknál az emlőrák kialakulásához vezető útvonalakról keveset tudunk.
Ashok Venkitaraman professzor, a cikk első szerzője így nyilatkozott: “Annak ellenére, hogy a BRCA2 mutációt hordozóknál nagy a kockázata az emlőrák kialakulásának, még mindig nem értjük, hogy ezek a mutációk hogyan hatnak az emlőmirigyek különböző sejttípusaira. Tanulmányunk célja, hogy feltárja a rák kialakulását megelőző legkorábbi eseményt az emlőszövet mikrokörnyezetében, hogy megfelelőbb korai beavatkozási stratégiákat tudjunk tervezni.”
A hosszú időn át, emlőorganoid-kultúrákon végzett részletes vizsgálat kimutatta, hogy az egészséges emlőmirigyek nem hajlamosak a daganatokat megelőző elváltozások kialakítására. Ha azonban a DNS-replikáció során stressznek tették ki őket, a hormonreceptor-negatív (HR-) luminális sejtek populációja jelentősen megnőtt. Feltűnő volt, hogy a BRCA2 mutációkat hordozó emlőmirigy-organoidok esetében ez a terjeszkedés különösen erőteljesnek bizonyult. A kutatók azt is észrevették, hogy a BRCA2 mutációval rendelkező HR- luminális sejtek fokozott sejtosztódást és túlélést mutattak replikációs stressz alatt.
Az egyetlensejt RNS-szekvenálás szintjén végzett további elemzés megemelkedett őssejt-markereket és I. típusú interferonválaszt azonosított ezekben a sejtekben, ami kedvez a HR- luminális sejtek osztódásának. Azt is kimutatta, hogy a HR- luminális BRCA2-mutáns sejtek csak többszörös stresszhatás után váltak hajlamosabbá a tumorképződésre, ami arra utal, hogy a HR- és HR+ tumorok kialakulását eltérő mechanizmusok irányítják, és különösen igaz ez a BRCA2-mutációt hordozó betegek csoportjában.
A korai rákfejlődést irányító mechanizmusok megértése kulcsfontosságú az emlőrákok elkülönülő altípusokba (pl. tripla-negatív emlőrákok, valamint a hormonpozitív és HER2-pozitív emlőrákok) való besorolásához, hogy célzott, korai kezelést lehessen alkalmazni a pozitív kimenetel elérése érdekében.
A kutatócsoport reméli, hogy a BRCA2 mutációt hordozó személyek körében végzett preventív masztektómiás esetek emlőmirigyein tovább validálhatják a tanulmányból származó legfontosabb megfigyeléseiket.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Study provides insights into early breast cancer development in individuals with BRCA2 mutations
Irodalmi hivatkozás:
Maryam Ghaderi Najafabadi et al, A transcriptional response to replication stress selectively expands a subset of Brca2-mutant mammary epithelial cells, Nature Communications (2023). DOI: 10.1038/s41467-023-40956-w
