hirdetés
hirdetés

Hogyan hat az elme a testre?

Úgy tűnik, hogy a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának anatómiai háttere az agy–mellékvese kapcsolati háló. 

hirdetés

A University of Pittsburgh agykutatással foglalkozó intézetét vezető Peter Strick és munkatársai megtalálták a választ a kérdésre: Hogyan hat az elme (agy) a testre (belső szervekre)? Az USA tudományos akadémiájának folyóiratában megjelent cikk (Motor, cognitive, and affective areas of the cerebral cortex influence the adrenal medulla; PNAS) szerint a kutatók azonosították a nagyagykéregnek azokat a területeit, amelyek multiszinaptikus kapcsolati háló révén a mellékvesét érik el.

A legalapvetőbb hatás a motoros kéregből származik, egy olyan hálózatból, ami a vázizomműködés valamennyi aspektusát befolyásolja a lehetséges izomválaszok közötti választástól kezdve a mozdulatra való felkészülésen át a mozgás végrehajtásáig. Fontos hatást fejt ki továbbá a mellékvesére a kogníció és az emóció szabályozásában érintett mediális prefrontális kérgi terület is. Azaz a mozgás, a kogníció és az emóció szabályozásában érintett kérgi területek egyaránt közvetlenül befolyásolják a szimpatikus izgalmi szintet. Mint a kutatók kifejtik, az újonnan felrajzolt agy–mellékvese kapcsolati háló megmagyarázza a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának anatómiai alapját, magyarázattal szolgál arra, hogyan befolyásolja a mentális állapot a belső szervek funkcióját.

A Pittsburgh-i idegtudósok munkájuk során rabies vírust injektáltak majmok mellékveséjébe, majd antitestek használatával szinapszisról szinapszisra követték a vírusfertőzés felszálló útját a központi idegrendszerben, így feltérképezték a szerv és az agy közötti idegi kapcsolati hálót (agy–mellékvese konnektóma). A kutatást vezető Strick a felfedezést ismertető The Atlantic-nek elmondta (James Hamblin: Why One Neuroscientist Started Blasting His Core): az eredményeket látva igencsak meglepődtek azon, hogy a motoros agyi területek és a mellékvese össze vannak kapcsolva, azonban mint kiderült, az elsődleges motoros kéreg igen sok neuronja vesz részt a mellékvese(velő) szabályozásában, a leginkább azok, amelyek az axiális izmokat innerválják. Mindebből Strick szerint az is következik, hogy az axiális izmok edzése és a testtartás jelentős befolyással bír a stresszválaszra, a szimpatikus izgalmi szintre, továbbá elképzelhető, hogy ez az igen fontos direkt kapcsolat magyarázza pl. a jóga és a pilates pozitív hatásait is.

Strick és munkatársai azt is hozzáteszik: az agy és a mellékvesevelő közötti kapcsolat jóval komplexebb, mint eddig gondoltuk; az elsődleges motoros és szenzoros kéreg közvetlen részvétele az agy–mellékvese konnektómában nemcsak arra ad magyarázatot, hogy a testmozgás befolyásolja az egészségi állapotot, de a szomatoszenzoros kéreg részvétele a hálózatban azt is érthetővé teszi, hogy bizonyos érzések miért relaxálóak, míg mások miért jelentenek stresszt. Az eredmények azt is megmutatják, milyen neurális hálózat köti a negatív érzelmi állapotokat (pl. szomorúság) és a kognitív kontrollfolyamatokat (pl. egy hiba tudatosítása) a stresszválaszhoz; ezen hálózatok abnormális aktivációja alapvető szerepet játszhat pl. a poszttraumás stresszbetegség kialakulásában.

A mellékvese szabályozásában részt vevő kérgi területek az eredmények szerint jelentős mértékben egybeesnek az ú.n. depressziós hálózattal is, továbbá az agy–mellékvese konnektómához tartozik az anterior cingulátum kortex (ACC) azon része is, ami más vizsgálatok szerint a szorongás és a depresszió befolyásolásában érintett, és tudatosság-meditáció révén aktiválható.

A kutatásban nem közreműködő Randy Bruno, a Columbia University idegkutatója szerint téves az a korábbi elképzelés, miszerint az agyműködés kifejezetten hierarchikus, és a prefrontális kortex áll a hierarchia legtetején. Ehelyett agyunk inkább decentralizáltan, hálózatokba rendezetten működik, és a mellékvesét sem csak 1-2 agyi terület irányítja, hanem számos idegi hálózat befolyásolja. Valószínű, hogy az az agyi terület, amit motoros kéregnek hívunk, sokkal komplexebb feladatot lát el, mint eddig gondoltuk, és a szenzoros kéreggel is ez lehet a helyzet (Bruno szerint egyébként Strickék eredménye – miszerint a szenzoros kéreg is része az agy–mellékvese konnektómának – a terápiás vizualizáció hatásmechanizmusát is megmagyarázza). Ahogy mozgunk, gondolkodunk és érzünk, az direkt neurális összeköttetéseken át befolyásolja szervezetünk stresszválaszát.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.