hirdetés

Immunogén szomnogének

Betegség esetén működésbe lép egy speciális gén, ami nemcsak az alvás mennyiségét növeli, de segíti a kórokozók elleni immunvédekezést is. A felfedezés arra is felhívja a figyelmet, hogy a kórházi ápolás során tipikus alvásdepriváció akadályozza a gyógyulást.

hirdetés

A biológiai órától függetlenül működő, alvást kiváltó molekulák létére egy 1909-es japán kísérlet hívta fel a figyelmet: Kuniomi Ishimori alvásmegvonásban szenvedő kutyákból vett gerincvelő-folyadékot juttatott pihent állatokba, amelyek hamarosan mély álomba merültek. Míg a biológiai órától és a ciklikus hormonszekréciótól függő alvást számos kutatás vizsgálja, az ébrenlét alatt felhalmozódó szomnogénekkel kapcsolatban még ma is igen kevés a tudásunk. Az energiát biztosító ATP lebontása révén keletkező adenozinról már bebizonyosodott, hogy speciális szomnogén hatása van (a kisebb agyi aktivitással járó non-REM alvás mennyiségét növeli), azonban az adenozin molekuláris mechanizmusának vizsgálata arra is felhívta a figyelmet, milyen komplex a szomnogének működése: számos kudarcos vizsgálat után a közelmúltban derült ki, hogy az adenozinnak legalább kétfajta receptora van, amelyek közül az egyik serkentő, míg a másik gátló hatású. A serkentő adenozin-receptor olyan agyi területek idegsejtjein található, amelyek segítik az alvást, a gátló hatású receptor pedig az ébrenlét alatt aktív neuronok felszínén fordul elő.

Most Hirofumi Toda és munkatársai, a University of Pennsylvania kutatói találtak egy újabb, szintén komplex működésű szomnogént, amiről kiderült, hogy speciálisan a fertőzések során serkenti az alvást (A sleep-inducing gene, nemuri, links sleep and immune function in Drosophila; Science). A kutatók a szomnogént és a termeléséért felelős gént a japán alvás szó után nemuri-nak nevezték el.

Toda és munkatársai olyan géneket kerestek, amelyek bekapcsolódva álmosabbá teszik a kísérleti állatokat. Ennek érdekében genetikai beavatkozással létrehoztak 8000 különböző gyümölcslégy-vonalat, amelyekben egy aktiváló kémiai szer elfogyasztása hatására aktívvá vált a 8000 vizsgált gén egyike. A gyümölcslégy-vonalakat egyenként monitorozva infravörös fénnyel rögzíthető volt, hogy az állatok mennyit mozognak, azaz mennyit vannak ébren. Mint a kutatásról beszámoló The Atlantic-cikkben a kutatást vezető Amita Sehgal elmondja, a monumentális erőfeszítést igénylő munka sikerrel járt, és a 8000 lehetséges gén közül egyről kiderült, hogy növeli az alvásmennyiséget. A gént korábban még nem vizsgálták, így a kutatók először nem is tudták, hogy az mire szolgál.

A további vizsgálatokban igazolták, hogy a koffeinnel etetett vagy a kémcsövekben rendszeresen rázott, ezért alvásmegvont legyekben a nemuri gén aktívabbá válik az agy egy speciális neuroncsoportjában. Ha a kutatók bekapcsolták a nemuri gént az állatokban, azok nemcsak 20-30%-kal többet aludtak, de mélyebben is, mint normál társaik: nehezebben lehetett őket felébreszteni. (Mint a kutatók megjegyzik, első alkalommal sikerült olyan gént találni, aminek az aktivitás-fokozódása növeli az alvást.)

A Science-cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy minden bizonnyal más szomnogének is létezhetnek, mivel a nemuri gén (CRISPR-módszerrel történő) deaktiválása nemcsak hogy nem tette lehetetlenné az állatok alvását, de még csak nem is csökkentette az alvásmennyiségüket. Mindazonáltal, a deaktivált nemuri génnel rendelkező állatokat sokkal könnyebb volt felébreszteni és nehezebben aludtak el, mint normál társaik. Az eredmények tükrében Sehgal kifejti: a nemuri szerepe valószínűleg csekély a normál alvás során, azonban különösen fontossá válik stressz, alvásdepriváció és betegség idején. Erre utal az is, hogy munkatársaival Sehgal azt is kimutatta, a nemuri-fehérje antimikrobiális hatású, továbbá hogy az aktivált nemuri génnel rendelkező állatok betegség esetén hosszabb ideig aludtak, mint normál társaik (a deaktivált nemuri génnel rendelkezők rövidebb ideig). A kettős szerepű szomnogének tehát minden bizonnyal az immunrendszernek is részét képezik, és az alvás segítése mellett direkt módon is küzdenek a fertőzések ellen.

Mint Sehgal elmondja, a gyümölcslegyek kutatása már korábban is segített az ember alvás-ébrenléti viszonyainak megértésében: 25 évvel ezelőtt Sehgal Michael Young laborjában dolgozva részt vett annak kimutatásában, hogy a legyek „timeless/időtlen” névre keresztelt génje kontrollálja az állatok napi ciklusát. Akkoriban még nem volt ismert a gén humán megfelelője, azonban a későbbiekben megtalálták, és bebizonyosodott, hogy az számos fontos betegség kialakulásában közreműködik. Young 2017-ben többek között ezért a munkáért részesült Nobel-díjban.

A The Atlantic felhívja a figyelmet egyes klinikai szempontokra is, és kifejti: kórházi ellátás során gyakori az alvászavar, és a betegeket gyakran ébresztik fel az éjszaka során, ami az immunfunkció és a vérnyomás-kontroll romlásához, hangulatzavarokhoz vezethet. Az ébresztések egy része szükséges a megfelelő ellátáshoz, azonban jelentős részük (Melissa Bartick vizsgálatai szerint a kórházi alvászavarok 38%-a) jobb szervezéssel és alvásprotokoll használatával elkerülhető volna, így az akut betegség miatt ápoltak a jobb alvás miatt jobban is gyógyulnának.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.