hirdetés

Egy éjszakai teljes alvásmegvonás hatása a liquor béta-amiloid 42 szintjére

Az Alzheimer-kór (AD, Alzheimer disease) amiloid kaszkád hipotézise szerint a betegséget a béta-amiloid (Aβ) fehérje lerakódása váltja ki, elsősorban is ennek Aβ42 izotípusa. A lerakódás oka ismeretlen, azonban úgy vélik, hogy az Aβ termelődésének és lebomlásának egyensúlyzavarát tükrözi.

hirdetés

Az epidemiológiai vizsgálatok az AD számos potenciális kockázati tényezőjét azonosították, s egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a rossz alvás is ezek közé tartozik. Egyes vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy az éber állapotban a fokozott idegi aktivitás serkenti az Aβ termelődését, míg alváskor a csökkent aktivitás miatt nő az Aβ lebomlása és csökken a termelődése. Tény, hogy mind az emberekben, mind a rágcsálókban alvás alatt jelentősen csökken a liquor Aβ szintje az éber állapothoz viszonyítva. Sőt, a rágcsálókban azt is kimutatták, hogy tartós ébrenlét hatására nemcsak hogy nő az agyban az Aβ szintje, de lerakódása is fokozódik.

A jelen vizsgálatban a szerzők a 24 órás ébrenlét (egy napi teljes alvásmegvonás) hatását tanulmányozták egészséges, középkorú férfiakban a liquor Aβ42 szintjére. Azt feltételezték, hogy az alvásmegvonás következtében megemelkedik a liquor Aβ42 szintje a normális alváshoz képest. Azért választották az elsődleges vizsgált paraméternek az Aβ42-t, mivel ennek van a legnagyobb szerepe az Aβ plakkok kialakulásában. Másodlagos paraméterként vizsgálták a liquor Aβ40, foszforilált tau (P-tau) és teljes tau (T-tau) szintjét is, mivel ezek koncentrációja az AD kialakulásának későbbi szakaszaiban megváltozik, s biomarkereknek tartják őket. Az összfehérje koncentrációt a liquorban kontroll paraméterként mérték.

A vizsgálatban 26 egészséges férfi vett részt, akik nem szedtek gyógyszereket, mentális állapotuk és alvásminőségük normális volt (Mini-Mental State pontszám >28; Pittsburgh Sleep Quality Index ≥5). A személyek felét véletlenszerűen az alvásmegvonásos csoportba, másik felüket pedig a zavartalanul alvók csoportjába sorolták. Az két csoport alapszinti liquor profilja az hasonló volt, kivéve egy kicsi különbséget a T-tau szintjében; azonban a T-tau koncentráció mindkét csoportban a normális tartományban volt. A liquor Aβ42 koncentrációja minden személyben egy előre megállapított határérték (192 pg/ml) felett volt, ami azt jelezte, hogy agyukban nincs amiloid lerakódás.

Minden személy három – nem egymást követő - éjszakát töltött el alvásmegvonással, illetve alvással.

A vizsgálat során végig ellenőrizték a személyek vérnyomását, testhőmérsékletét, pulzusszámát és a katéter bevezetésének helyét. Az alvók csoportjában – akiket éjjel 12 órakor küldtek aludni - délután 3-tól másnap reggel 10-ig folyamatos poliszomnográfiás felvételt készítettek.

A liquortérbe az L3/L4 csigolyák között katétert vezettek be, és délután 5, 8, 9 és 10 órakor, valamint reggel 8, 9 és 10 órakor vettek liquormintát a személyektől; az alvásdeprivációs csoport tagjaitól ezen kívül még éjjel 12-kor, 2-kor, 4-kor és hajnali 6-kor is (az alvók csoportjának alvását nem akarták ezekkel a mintavételekkel megzavarni).

A mintavétel után 30 percen belül centrifugálták a mintákat (2000g, 5 perc), majd -80°C-on tárolták. Az Aβ42, a P-tau és a T-tau szintjét az ún. Innobia assay-vel, az Aβ40 szintjét pedig egy enzimhez kapcsolt immunoszorbens assay-vel határozták meg.

Az alvó csoport tagjai átlagosan 6,4 órát aludtak, s alvásmintázatuk normális volt. Az alvásdeprivációs csoportban sikeres volt az alvásdepriváció.

A liquor alapszinti Aβ42 értéke a három esti mintában nem különbözött a két csoport között (p=0,45). Az alvó csoportban az Aβ42 szintje alvás után, reggel 10-kor volt a legalacsonyabb. Bár az Aβ42 koncentrációjának interindividuális különbségei viszonylag nagyok voltak, az alvó csoportban a három reggeli mintában átlagos szintje 6%-kal alacsonyabb volt, mint a három esti mintában (25,3 pg/ml, p=0,04), azonban az alvásdeprivációs csoportban nem mutatkozott ez a különbség. Sem az alvás, sem az alvásdepriváció nem befolyásolta az Aβ40-t, a T-taut és a P-taut.

Az alvás hossza korrelált az Aβ42 maximális csökkenésével (r=-0,50, p=0,04); az utóbbi átlagos értéke 38,4 pg/ml volt, s ezt az értéket reggel 5 és 10 óra között mérték. A másodlagos paraméterek (Aβ40, T-tau, P-tau) nem mutattak ilyen változást. A liquor összfehérje koncentrációja mindkét csoportban stabil maradt a teljes vizsgált időszakban.

Ez a tanulmány tehát kimutatta, hogy egészséges személyekben alvás alatt csökken a liquor Aβ42 szintje. E csökkenés mértéke pozitívan korrelált az alvás hosszával. Mi több, egy éjszakai teljes alvásdepriváció hatására ez a csökkenés eltűnt. Ezek a változások nem mutatkoztak a liquor Aβ40, T-tau, P-tau és összfehérje koncentrációját tekintve.

Azt az eredményt, hogy az Aβ liquorbeli koncentrációja alvás után a legalacsonyabb, már korábbi állati és humán vizsgálatok is kimutatták. Érdekes módon reggel 10 órakor volt a legalacsonyabb az Aβ42 koncentrációja, s ugyanezt találták egy korábbi vizsgálatban is.

A szerzők azt feltételezik, hogy az alvásdepriváció (azaz a tartós ébrenlét) Aβ42-re gyakorolt hatása a kifejezettebb neuronális aktivitással függ össze, amely fokozza az Aβ42 termelődését az alváshoz képest. Emberekben is kimutatták, hogy az agyi aktiváció összefügg az Aβ termelődésével: az Aβ elsősorban azokban az agyi régiókban rakódik le, amelyek éber állapotban a legaktívabbak. Traumás agysérülés esetén emberekben a magasabb éberségi szint mellett – a kómával összehasonlítva – nagyobb volt az intersticiális folyadék Aβ szintje.

A szerzők szerint érdemes lenne több személyen és hosszabb időn át elvégezni az Aβ42-re vonatkozó vizsgálatot, s különösen érdekes lenne megvizsgálni a krónikus alvásdepriváció hatását az amiloid lerakódására.

 

Forrás: JAMA

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.