hirdetés

Molekuláris betegségre molekuláris terápia

Két újfajta génterápiás megközelítést is eredményesen alkalmaztak a leggyakoribb monogénes betegségek gyógyításában:  a CRISPR-Cas9 génszerkesztést és a poszttranszkripciós csendesítést.

hirdetés

1949-ben, a kóros hemoglobin molekulaszerkezetében felfedezett hiba után a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója, Linus Pauling deklarálta, hogy a sarlósejtes vérszegénység az első felismert molekuláris betegség. Most, 70 év elteltével, úgy tűnik, hogy sikerült a kórképre génsebészeti módszerekkel molekuláris terápiát kifejleszteni, írja Haidi Ledford. A Nature magazinjának tudományos ismeretterjesztő újságírója két olyan kutatócsoport munkájáról számol be, akik egymástól függetlenül, két különböző módszerrel értek el sikert sarlósejtes vérszegénység gyógyításában, és tanulmányuk egymás mellett jelent meg a New England Journal of Medicine legutóbbi számában. Mindkét – egyesült államokbeli – kutatócsoport a hemoglobin egy alternatív formája, a magzati hemoglobin termelésének születés utáni újraindítását tűzte ki célul.

 

Haydar Frangoul és munkatársai a CRISPR-Cas9 génszerkesztő eszköz alkalmazásával elsőként publikáltak olyan eredményt, ami igazolta, hogy a génszerkesztés használható az öröklődő betegség kezelésében. Közleményük ezért egyben e technológia proof-of-concept tanulmányának is számít (CRISPR-Cas9 Gene Editing for Sickle Cell Disease and β-Thalassemia). A másik tanulmányban Erica B. Esrick és munkatársai arról számoltak be, hogy a magzati hemoglobin génjét kikapcsoló gén mRNS-ét egy komplementer RNS-szakasz segítségével csendesítették el (Post-Transcriptional Genetic Silencing of BCL11A to Treat Sickle Cell Disease). Mindkét módszerrel sikerült elejét venni a sarlósejtes vérszegénységgel, illetve β-thalassemiával járó fájdalomkríziseknek.

 

Az autoszómális recesszív öröklésmenetű sarlósejtes vérszegénység és β-thalassemia a leggyakoribb monogénesen öröklődő betegségek közé tartoznak. Mindkét betegség a tetramer fehérje hemoglobin egyik alegység-proteinje, a β-globin hibájából alakul ki, a két betegség esetében a pontmutáció a β-globin génjének más-más nukleotidbázisát érinti. A sarlósejtes vérszegénység súlyos formájában (azaz a mutációra homozigóta betegek esetében) a deformált vörösvértestek összecsapódva eltorlaszolják az ereket, fájdalomepizódokat és szervkárosodást okoznak. A súlyos, homozigóta β-thalassemia esetén nem képződik β-globin, a kialakuló mikrocytás anaemia szintén fájdalomepizódokkal és szervkárosodással jár. Évente világszerte 300.000 embert diagnosztizálnak a sarlósejtes vérszegénység súlyos formájával, míg 60.000 embert súlyos β-thalassemiával; kezelés nélkül mindkét betegség homozigóta formája fejlődési rendellenességekhez és korai halálhoz vezet.

 

Mindkét kórkép kezelhető csontvelő-transzplantációval, azonban a legtöbb beteg esetében nem találnak megfelelő donort, írja a Nature-cikk. Az elmúlt pár évben számos génterápiás módszerrel indultak kísérletek, így tavaly az EU-ban a β-thalassemia kezelésére fogadtak be egy vírusvektort használó génterápiás eljárást, ami a β-globin génjének működő kópiáját juttatja a vörösvértesteket termelő őssejtekbe, és hasonló megközelítést alkalmazó klinikai vizsgálatok sarlósejtes vérszegénység esetén is folynak az USA-ban. Ezeknek a génterápiás módszereknek a hatására egészséges felnőtt típusú hemoglobin szintetizálódik, ami két a- és két β-globin láncból tevődik össze.

 

A génszerkesztést és az RNS-technológiát használó génterápiás módszerek más megközelítést alkalmaznak: nem a működő gén kópiáját juttatnak be a hematopoetikus őssejtekbe, hanem egy olyan hemoglobin-alegység termelését serkentik, ami normális esetben csak a magzatban expresszálódik (c-globin). Mindkét új módszerrel a magzati hemoglobin-láncot kódoló gén működését kikapcsoló gént (BCL11A) veszik célba: a CRISPR-Cas9 génszerkesztő eszközzel kivágják a kikapcsoló gént, míg az RNS-csendesítéssel blokkolják mRNS-ét. A génterápiás módszereket ex vivo: a csontvelőből kinyert hematopoetikus őssejteken alkalmazzák, majd a maradék őssejtek elpusztítása után az átalakított őssejteket juttatják vissza a szervezetbe.

 

A NEJM-tanulmányok csak 2, illetve 6 beteg – sikeres – kezeléséről számolnak be, azonban a Nature-cikk szerint azóta további 17, illetve 3 kezelés eredménye is rendelkezésre áll. Eddig valamennyi kezelés sikeresnek bizonyult, amennyiben a betegeknek a beavatkozástól eltelt másfél év alatt nem volt szükségük vérátömlesztésre, és fájdalomkrízisről sem számoltak be; a mellékhatások (infekció, hasi fájdalom) mind a csontvelő-abláció következtében jöttek létre, és rövid időn belül elmúltak. A kutatók a továbbiakban a csontvelő-abláció kevesebb mellékhatással járó módszerét szeretnék kifejleszteni.  

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.