hirdetés
hirdetés

Meglepő felfedezések a csontok körül

A csont nem csak támaszt, újabb adatok szerint reproduktív szervként segíti a megtermékenyült petesejt beágyazódását, endokrin szervként pedig az akut stresszválasz kialakulásáért felelős.

hirdetés

A csontvelő határozhatja meg, hogy létrejöhet-e a terhesség – erre a meglepő felfedezésre jutottak a Yale Egyetem kutatói, akik eredményeiket a PLOS Biology-ben közölték. Mint „Adult bone marrow progenitors become decidual cells and contribute to embryo implantation and pregnancy” című tanulmányukban írják, miután a petesejt megtermékenyül, a terhesség kialakulásához arra is szükség van, hogy a csontvelőből a véráramon keresztül őssejtek jussanak az uterusba, és ott megtelepedve segítsék a beágyazódást lehetővé tevő endometrium-átalakulást (decidualizáció): a mesenchymalis eredetű őssejtek deciduális sejtekké alakulnak. A kutatók egérkísérletekkel kimutatták, hogy ha génhiba miatt tökéletlen decidualizációjú modellállat egészséges donortól csontvelő-transzplantációban részesül, megnő a fertilitása, mivel az endometrium képessé válik az embrió befogadására. A szakértők szerint ez egy új paradigmához vezet: a csontvelőt reproduktív szervnek tekinthetjük.

 Az eredményhez egy metodológiai áttörésre is szükség volt, mivel eddig nem rendelkeztünk olyan kemoterápiás lehetőséggel, ami a transzplantáció előtt úgy tudta volna kiirtani a transzplantálandó állat saját csontvelejét, hogy közben nem pusztítja el a petefészek oocytáit is. A kutatók most találtak egy ilyen anti-metabolit kemoterapeutikumot, és elkezdték eredményük átültetését humán viszonyokra: vizsgálják, mi a szerepe a csontvelői őssejteknek a beágyazódási rendellenességekben és az ismétlődő vetélésekben, amelyek okára eddig nem volt magyarázat és egyelőre kezelés sem létezik.

 Egy másik kutatás arra a régi rejtélyre adott választ, hogy hogyan is alakul ki valójában az akut stresszválasz, mellyel kapcsolatban eddig két alapvető és megválaszolatlan kérdés is van. Az egyik: hogyan lehetséges, hogy embereknél és állatoknál akkor is kialakul az akut stresszválasz, ha mellékveséjük nem termel elegendő adrenalint vagy glükokortikoidokat. A másik, hogy lévén a glükokortikoidok hormonok, így az e hormoncsoportba tartozó kortizol (melyet eddig az adrenalin mellett a stresszválasz kialakulásáért felelős másik komponensként tartottak számon) hatásának kialakulásához órákra van szükség, azaz nem alkalmas a veszélyre adott azonnali reakció koordinálására.

 A Columbia Egyetem kutatói arra gyanakodtak, hogy a rejtély megoldása egy gyorsan ható peptidhormon lehet, és egérkísérletekkel kimutatták, hogy a veszélyt jelző inger az agy félelem-központján, az amygdalán keresztül, a csontokban lévő idegvégződések révén azonnali osteocalcin-felszabadulást eredményez. Mint a Cell Metabolism-ban megjelent tanulmányukban (Mediation of the Acute Stress Response by the Skeleton) írják: az akut stresszválaszt (pl. vérnyomás- és légzésszám-emelkedés) az osteoblastok által termelt osteocalcin váltja ki. A metabolizmust is szabályozó osteocalcin azáltal is segíti a stresszválaszt, hogy növeli a sejtek glükózfelvételét, serkenti a memóriát, és lehetővé teszi, hogy az állat izmai tovább bírják a harcot vagy a menekülést. A kutatók nem stresszelt állatokban osteocalcin-injekcióval ki tudták váltani az akut stresszválaszt, továbbá kimutatták, hogy az az osteocalcin-receptor knock-out egerekben nem jön. A tanulmány humán vizsgálatokról is beszámol: stresszt (nyilvános beszéd, illetve vizsga) követően 2-3 percen belül emberben is megnövekszik (másfél-kétszeresre) a vér osteocalcin-szintje. További kísérletek a hatásmechanizmust pontosították: a veszélyt jelző inger hatására a csontban lévő idegsejtek glutamátot szabadítanak fel, megnő az osteoblastok glutamát-felvétele, és intracellulárisan gátlódik bennük az osteocalcint inaktiváló enzim. A vér növekvő osteocalcin-szintje inaktiválja a paraszimpatikus rendszert, és ezáltal következik be az akut stresszválasz.

 A kutatók hozzáteszik: eddig is tudtuk, hogy az osteocalcin testedzéskor felszabaduló fittnesz-hormon, ami képes az agy és a vázizom öregedését lassítani, most bebizonyosodott, hogy az akut stresszválaszért is felelős. A további vizsgálatok arra irányulnak majd, hogy az osteocalcin hatásait ki lehet-e aknázni a korral összefüggő memória- és izomfunkció-romlás kezelésére.

 

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.