Komplex interakció az Alzheimer-kór hátterében

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka, pathomechanizmusáról mégis igen keveset tudunk. Bár már korábbi vizsgálatok felvetették, hogy különböző vírusfertőzések, különösképpen a Herpes simplex vírus-1 által okozott infekció az Alzheimer-kór kockázati tényezője lehet, eddig nem sikerült kimutatni, milyen mechanizmus állhat ennek hátterében. Most azonban Joel Dudley-nak és munkatársainak három egymástól független, Alzheimer-kórban elhunyt kohorsz agymintáinak széles körű omikai elemzésével sikerült (indirekt) oki összefüggést kimutatni a vírusfertőzés és az Alzheimer-kór között (Multiscale Analysis of Independent Alzheimer’s Cohorts Finds Disruption of Molecular, Genetic, and Clinical Networks by Human Herpesvirus; Neuron).

Mint a kutatók írják, legalább hat évtizede gyanítjuk, hogy különböző mikrobák és az ellenük indított immunvédekezés fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór pathogenezisében. Már 1954-ben megszületett a „lassú vírus”-fertőzés elnevezés (ez később „prion”-ná alakult), amivel azt a hipotézist írták le, miszerint konvencionális vírusok nemcsak akut encephalitis kiváltására képesek, de kisebb fokú gyulladással járó, progresszív neuronális destrukciót is beindíthatnak. A kanyaróvírus például olyan konvencionális vírus, ami akut gyulladást és lassú neurodegeneratív folyamatot egyaránt kiválthat, és időnként akár egy évtizeddel a tipikus akut infekció után fatális agyi kórképet is eredményezhet (szubakut szklerotizáló panencephalitis/SSPE).

Az 1980-as évektől kezdve számos kutató javasolta, hogy az Alzheimer-kórra is ilyen, az SSPE-hez hasonló lassú vírusfertőzésként tekintsünk, amit a Herpes simplex vírus egy fajtája válthat ki (bár többszáz tanulmány vetette fel egyéb baktérium- és vírusfajták lehetséges kóroki szerepét is). Mindezek a vizsgálatok nagy valószínűséggel alátámasztották valamiféle fertőző ágens szerepét az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában, azonban nem voltak képesek magyarázattal szolgálni a mechanizmussal kapcsolatosan. A New York-i Icahn School of Medicine at Mount Sinai kutatói most indirekt bizonyítékokkal bár, de bemutatták, hogyan vezethet a humán herpes vírus 6, illetve 7 (HHV6 és HHV7) által okozott fertőzés Alzheimer-kór kialakulásához.

Joel Dudley és munkatársai majdnem ezer humán agy post mortem omikai vizsgálatát végezték el: elemezték és integrálták annak a négy agyi régiónak a genomikai, transzkriptomikai, proteomikai és hisztopatológiai adatait, amelyeket az Alzheimer-kór a leginkább érinteni szokott (622 Alzheimer-kórban elhunyt és 322 kontroll személy agyszöveteit vizsgálták). Mint kiderült: az Alzheimer-kórral kapcsolatba hozható gének jelentős része a szervezet vírusok elleni védekezésében működik közre, továbbá a humán herpes vírus 6 és 7 génjei jóval nagyobb mennyiségben vannak jelen az Alzheimer-kórban elhunytak agyában.

Mindez azonban még nem bizonyítja az oki kapcsolatot, írja a kutatásról beszámoló New Scientist-cikkben Sam Wong, illetve ennek alapján még az is elképzelhető, hogy a vírusfelszaporodás az Alzheimer-kór következménye, nem annak oki tényezője. Ezért a kutatók azt is megvizsgálták, milyen interakció lehetséges a virális és az Alzheimer-kór rizikógénjei között. Az eredmény szerint a virális gének jelenlétében megváltozik a humán gének működése: egyesek be-, míg mások kikapcsolnak. Bár ez sem bizonyítja direkt módon az oki kapcsolatot, a virális gének és a gazdaszervezet génjei közötti komplex interakció felfedezése megmagyarázza, mi módon tudja egy fertőzés befolyásolni az Alzheimer-kór kialakulását, lefolyását.

A HHV6 és HHV7 a legtöbb emberben megtalálható, azonban nem okoz betegséget. A kutatók nyilatkozata szerint eredményük arra utal, hogy az Alzheimer-kór kockázatát fokozó humán gének és a vírusok együttműködése vezet a tünetek kialakulásához. Ez a magyarázat összhangban van azzal az elképzeléssel is, miszerint kapcsolat van az Alzheimer-kór és a veleszületett immunrendszer működése között. Egyes kutatók ugyanis úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór tipikus szövettani leletét jelentő béta-amyloid plakkok olyan fehérjékből állnak, amelyek a vírusok elleni védekezés részeként termelődtek, azonban nem tudtak elég gyorsan kiürülni az agyból, és lerakódva a körülöttük lévő idegsejtek pusztulását okozzák.

Ha a virális infekció valóban oki tényező is az Alzheimer-kór kialakulásában, az egyáltalán nem biztos, hogy valamennyi esetben közreműködik, így Dudley és munkatársai a következő lépésben olyan teszteket akarnak kifejleszteni, amelyekkel azonosítani lehet az Alzheimer-kórosok között azokat, akik vírushordozók, így meg lehet majd nézni, hogy a vírushordozók antivirális kezelése megváltoztatja-e a betegség lefolyását. A közelmúltban más vizsgálatok már kimutatták, hogy a herpeszvírus-hordozók körében több mint két és félszeres az idős kori demencia kialakulásának kockázata, továbbá az is kiderült, hogy ez a kockázat antivirális medikációval tizedére csökkenthető (Nian-Sheng Tzeng és munkatársai: Anti-herpetic Medications and Reduced Risk of Dementia in Patients with Herpes Simplex Virus Infections; Neurotherapeutics). A remények szerint a demencia leggyakoribb okát jelentő Alzheimer-kór esetén is terápiás hatású lehet a látens vírusfertőzés kezelése.