hirdetés
hirdetés

Komplex interakció az Alzheimer-kór hátterében

A témában folytatott eddigi legszélesebb körű vizsgálat igazolta a régi elképzelést, miszerint az Alzheimer-kór kialakulásában vírusfertőzés is szerepet játszik.

hirdetés

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka, pathomechanizmusáról mégis igen keveset tudunk. Bár már korábbi vizsgálatok felvetették, hogy különböző vírusfertőzések, különösképpen a Herpes simplex vírus-1 által okozott infekció az Alzheimer-kór kockázati tényezője lehet, eddig nem sikerült kimutatni, milyen mechanizmus állhat ennek hátterében. Most azonban Joel Dudley-nak és munkatársainak három egymástól független, Alzheimer-kórban elhunyt kohorsz agymintáinak széles körű omikai elemzésével sikerült (indirekt) oki összefüggést kimutatni a vírusfertőzés és az Alzheimer-kór között (Multiscale Analysis of Independent Alzheimer’s Cohorts Finds Disruption of Molecular, Genetic, and Clinical Networks by Human Herpesvirus; Neuron).

Mint a kutatók írják, legalább hat évtizede gyanítjuk, hogy különböző mikrobák és az ellenük indított immunvédekezés fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór pathogenezisében. Már 1954-ben megszületett a „lassú vírus”-fertőzés elnevezés (ez később „prion”-ná alakult), amivel azt a hipotézist írták le, miszerint konvencionális vírusok nemcsak akut encephalitis kiváltására képesek, de kisebb fokú gyulladással járó, progresszív neuronális destrukciót is beindíthatnak. A kanyaróvírus például olyan konvencionális vírus, ami akut gyulladást és lassú neurodegeneratív folyamatot egyaránt kiválthat, és időnként akár egy évtizeddel a tipikus akut infekció után fatális agyi kórképet is eredményezhet (szubakut szklerotizáló panencephalitis/SSPE).

Az 1980-as évektől kezdve számos kutató javasolta, hogy az Alzheimer-kórra is ilyen, az SSPE-hez hasonló lassú vírusfertőzésként tekintsünk, amit a Herpes simplex vírus egy fajtája válthat ki (bár többszáz tanulmány vetette fel egyéb baktérium- és vírusfajták lehetséges kóroki szerepét is). Mindezek a vizsgálatok nagy valószínűséggel alátámasztották valamiféle fertőző ágens szerepét az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában, azonban nem voltak képesek magyarázattal szolgálni a mechanizmussal kapcsolatosan. A New York-i Icahn School of Medicine at Mount Sinai kutatói most indirekt bizonyítékokkal bár, de bemutatták, hogyan vezethet a humán herpes vírus 6, illetve 7 (HHV6 és HHV7) által okozott fertőzés Alzheimer-kór kialakulásához.

Joel Dudley és munkatársai majdnem ezer humán agy post mortem omikai vizsgálatát végezték el: elemezték és integrálták annak a négy agyi régiónak a genomikai, transzkriptomikai, proteomikai és hisztopatológiai adatait, amelyeket az Alzheimer-kór a leginkább érinteni szokott (622 Alzheimer-kórban elhunyt és 322 kontroll személy agyszöveteit vizsgálták). Mint kiderült: az Alzheimer-kórral kapcsolatba hozható gének jelentős része a szervezet vírusok elleni védekezésében működik közre, továbbá a humán herpes vírus 6 és 7 génjei jóval nagyobb mennyiségben vannak jelen az Alzheimer-kórban elhunytak agyában.

Mindez azonban még nem bizonyítja az oki kapcsolatot, írja a kutatásról beszámoló New Scientist-cikkben Sam Wong, illetve ennek alapján még az is elképzelhető, hogy a vírusfelszaporodás az Alzheimer-kór következménye, nem annak oki tényezője. Ezért a kutatók azt is megvizsgálták, milyen interakció lehetséges a virális és az Alzheimer-kór rizikógénjei között. Az eredmény szerint a virális gének jelenlétében megváltozik a humán gének működése: egyesek be-, míg mások kikapcsolnak. Bár ez sem bizonyítja direkt módon az oki kapcsolatot, a virális gének és a gazdaszervezet génjei közötti komplex interakció felfedezése megmagyarázza, mi módon tudja egy fertőzés befolyásolni az Alzheimer-kór kialakulását, lefolyását.

A HHV6 és HHV7 a legtöbb emberben megtalálható, azonban nem okoz betegséget. A kutatók nyilatkozata szerint eredményük arra utal, hogy az Alzheimer-kór kockázatát fokozó humán gének és a vírusok együttműködése vezet a tünetek kialakulásához. Ez a magyarázat összhangban van azzal az elképzeléssel is, miszerint kapcsolat van az Alzheimer-kór és a veleszületett immunrendszer működése között. Egyes kutatók ugyanis úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór tipikus szövettani leletét jelentő béta-amyloid plakkok olyan fehérjékből állnak, amelyek a vírusok elleni védekezés részeként termelődtek, azonban nem tudtak elég gyorsan kiürülni az agyból, és lerakódva a körülöttük lévő idegsejtek pusztulását okozzák.

Ha a virális infekció valóban oki tényező is az Alzheimer-kór kialakulásában, az egyáltalán nem biztos, hogy valamennyi esetben közreműködik, így Dudley és munkatársai a következő lépésben olyan teszteket akarnak kifejleszteni, amelyekkel azonosítani lehet az Alzheimer-kórosok között azokat, akik vírushordozók, így meg lehet majd nézni, hogy a vírushordozók antivirális kezelése megváltoztatja-e a betegség lefolyását. A közelmúltban más vizsgálatok már kimutatták, hogy a herpeszvírus-hordozók körében több mint két és félszeres az idős kori demencia kialakulásának kockázata, továbbá az is kiderült, hogy ez a kockázat antivirális medikációval tizedére csökkenthető (Nian-Sheng Tzeng és munkatársai: Anti-herpetic Medications and Reduced Risk of Dementia in Patients with Herpes Simplex Virus Infections; Neurotherapeutics). A remények szerint a demencia leggyakoribb okát jelentő Alzheimer-kór esetén is terápiás hatású lehet a látens vírusfertőzés kezelése.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.