Petesejtérlelés lombikban

Evelyn Telfernek és munkatársainak először sikerült humán petesejteket létrehozniuk in vitro a legkezdetlegesebb stádiumból (Metaphase II oocytes from human unilaminar follicles grown in a multi-step culture system; Molecular Human Reproduction). A University of Edinburgh kutatói a következő lépésben etikai engedélyt kérnek arra, hogy a létrehozott petesejteket megtermékenyíthessék spermiumokkal; ha a módszer révén egészséges embriók jönnek létre, a technika javíthatja az in vitro fertilizáció (IVF) hatékonyságát, írja az eredményről beszámoló New Scientist (Jessica Hamzelou: Egg cells grown in lab may lead to better IVF). Az in vitro petesejt-növesztés hasznos lehet majd pl. azon nők számára, akiket endometriózis miatt operálnak, és még gyermeket akarnak: a műtét közben eltávolított apró petefészek-szövetből in vitro létrehozott petesejteket használva az IVF során a nő elkerülheti a jelenleg alkalmazott, kellemetlen mellékhatásokkal járó hormonális stimulációt.

A technika révén biztonságosabban lehet majd helyreállítani a korábban rákban szenvedő nők termékenységét; jelenleg a rákellenes kezelés előtt eltávolított és lefagyasztott petefészek-szövetet ültetik vissza a rákellenes kezelés után, azonban így az is előfordulhat, hogy a visszaültetéssel rákos sejtek jutnak vissza a nő szervezetébe. Ha az IVF során a laborban növesztett petesejteket használják majd, azzal kikerülhetővé válik ennek veszélye. Ráadásul akár több száz petesejt is előállítható lehet egyetlen biopsziából, míg ma, ha egy hölgynél a kemoterápia előtt petesejt-fagyasztás céljából hormonális stimuláció történik, ennek eredményeként legfeljebb 10-15 petesejt nyerhető, ami nem garantálja a későbbi gyermekáldást. Az eredmények különösen relevánsak lehetnek olyan rákbeteg lányok számára, akik még nem érték el a serdülő kort – esetükben ez az egyetlen módszer, ami a fertilitás későbbi visszaszerzését lehetővé teheti. 

Telfer és munkatársai tíz önkéntestől vettek elektív császármetszés során ovarium-cortex-szövetet, és izolálták belőlük a primordiális follikulusokat (a nő élete során a legtöbb a primordiális follikulus inaktív marad, és csak némelyikből szabadul fel ovuláció során érett petesejt). A biopsziákból 310 primordiális follikulust sikerült kinyerni, amikből bármiféle speciális növekedési faktor alkalmazása nélkül, tápanyag-gazdag folyadékban, 3 lépésben, 3 hét alatt sikerült összesen 32 érett petesejtet előállítani. A kutatók szerint az érési folyamat ingere valószínűleg a follikulusok kinyerése érdekében az ovárium-szöveten ejtett metszés lehet.

Bár már 30 éve kísérleteznek a humán oocyták in vitro növesztésével, az eddigi próbálkozások során csak a már félig kifejlődött oocytákból sikerült a szervezeten kívül érett petesejtet előállítani. A legéretlenebb oocytákból (primordiális stádium) csak egerek esetén tudtak in vitro érett petesejthez jutni, már 1996-ban. Akkor még csak két lépéses módszert használtak, és IVF révén egyetlen élő utódot sikerült produkálni, azonban ez az egér felnőtt korában több betegségtől is szenvedett (Eppig és O’Brien). 2003-ra tökéletesedett a módszer annyira, hogy számos egér-utód született, 2016-ra pedig egereknél már rutinszerűen tudtak pluripotens őssejtekből vagy primordiális germinális sejtekből érett petesejteket létrehozni, amiket megtermékenyítve számos életképes egér jött a világra (Hikabe; Morohaku ).

Telfer nyilatkozata szerint mostani eredményük bizonyítja, hogy ember esetében is lehetséges a legkezdetibb stádiumtól in vitro növeszteni petesejtet, azonban még az eljárás minden stádiuma további fejlesztésre szorul. Ennek során tanulmányozni lehet az oocyta-fejlődés lépéseit is, és a későbbiekben a modell a potenciálisan gonadotoxikus terápiák és környezeti toxinok tanulmányozására is alkalmas lehet.