Sakkterápia segítheti a pszichiátriai kezelést
Alkoholbeteg felnőttekben és pszichiátriai ellátásban részesülő serdülők hasonló életminőség-javulást eredményezett a sakk alapú kognitív tréning.
- Hasonló az alkohol és a cukor iránti vágy szabályozó mechanizmusa
- Nagymértékű alkoholfogyasztás és agyi elváltozások
- Gyógyszerek az alkoholfogyasztás által okozott zavarok kezelésére
- Alkoholbetegség kezelésében is hasznos lehet a szemaglutid?
- Az alkoholos májbetegség gyakoribbá vált a járvány alatt
- A fiatalok jelentős alkoholizálása csökkenti az agy szürkeállományát
- Fruktóz és alkoholos májbetegségek
- A zsírmáj új nómenklatúrája és a metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség (MASLD)
- A nemkívánatos események kockázata MASLD-ben
- Töredezett alvás és MASLD
- Új potenciális gyógyszercélpont zsírmáj kezelésében
A Deutsche Zentrum für Psychische Gesundheit kutatócsoportja több éve vizsgálja, hogy a sakk alapú kognitív tréning milyen mértékben járulhat hozzá pszichiátriai zavarok terápiás folyamataihoz. Két friss vizsgálat – az egyiket alkoholfüggő felnőttek, a másikat pszichiátriai ellátásban részesülő gyermekek és serdülők körében végezték – azt mutatja, hogy az ilyen típusú tréning javíthatja az életminőséget és fejlesztheti a kognitív teljesítményt.
A sakk azért került a pszichiátriai kutatás fókuszába, mert egyszerre aktiválja a figyelmet, a munkamemóriát, a tervezést, az impulzuskontrollt és a problémamegoldó képességet. Dr. Sabine Vollstädt-Klein vezetésével a kutatók azt vizsgálják, hogy a sakkfeladatok miként egészíthetik ki a hagyományos pszichoterápiás és rehabilitációs módszereket. A terápiás környezetben azonban nem a versengés vagy a stratégiai játék a lényeg, hanem az olyan célzott gyakorlatok, amelyekben a résztvevők például a bábuk elhelyezkedését jegyzik meg, majd rekonstruálják, így edzve figyelmi és memóriafunkcióikat.
A Neuropsychological Rehabilitation folyóiratban megjelent első vizsgálatban alkoholdependens betegek vettek részt, akik a szokásos kezelésük mellett strukturált sakkfeladatokat kaptak. A tréninget követően a figyelmi teljesítményük javult, és az életminőségüket is kedvezőbbnek ítélték meg, mint a kontrollcsoport tagjai. A kutatók szerint a rehabilitáció során a módszer hozzájárulhat a kognitív funkciók megerősítéséhez és a szubjektív jóllét növeléséhez. A csoportos feladatok egyúttal elősegítették a kommunikációt és a társas interakciókat, a résztvevők pedig összességében pozitívan értékelték a beavatkozást. A tréning ajánlásának hajlandósága a vizsgálat végére számottevően nőtt, és három hónappal később is magas maradt.
A második vizsgálat a Clinical Child Psychology and Psychiatry folyóiratban jelent meg, és gyermek- és serdülőpszichiátriai ellátásban részesülő fiatalok bevonásával végezték. A 13-17 éves résztvevők a szokásos terápiájuk mellett hat héten át végeztek sakk alapú kognitív feladatokat. A kutatók itt is kedvező hatásokat figyeltek meg: a serdülők munkamemória-teljesítménye javult, pszichés jóllétüket és életminőségüket pedig kedvezőbbnek értékelték, mint a kontrollcsoport. A módszer tehát nemcsak a kognitív képességekre hathat kedvezően, hanem a betegek szubjektív élményvilágára is.
A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy a sakkalapú tréning nem helyettesíti a bevett terápiás eljárásokat, hanem könnyen hozzáférhető, gyakorlati kiegészítő eszközként illeszthető a kezelések mellé. Különösen figyelemre méltó, hogy a két vizsgálat két egymástól jelentősen különböző betegcsoportban – alkoholbeteg felnőttekben és pszichiátriai ellátásban részesülő serdülőkben – mutatott hasonló életminőség-javulást. Az életminőség a mentális betegségek kezelésében alapvető cél, hiszen meghatározza, hogy az érintettek mennyire képesek mindennapi feladataik ellátására, társas kapcsolataik fenntartására és a közösségi életbe való visszakapcsolódásra. Emellett a kognitív funkciók is mérhetően javultak.
A jelenlegi eredmények egy pilot vizsgálatokból származnak, ezért a kutatók nagyobb mintán szeretnék megvizsgálni, hogy mely betegcsoportok profitálhatnak leginkább a módszerből, és hogyan lehetne a sakk alapú tréninget a jövőben beépíteni a meglévő terápiás protokollokba. Amennyiben a mostani megfigyelések megerősítést nyernek, a sakk alapú kognitív tréning a modern pszichiátriai ellátás egyik új, ígéretes eleme lehet.
Érdemes megjegyezni, hogy a tréning nem a hagyományos sakkjátékra épül, és nem igényel előzetes sakkismeretet. A résztvevők figyelmi és munkamemória-folyamatait olyan gyakorlatok fejlesztik, amelyekben a bábuk elhelyezkedését kell megjegyezniük és visszaidézniük. Ezek a kognitív funkciók számos mentális betegségben sérülnek, és a terápiás eredményesség szempontjából meghatározó szerepet játszanak.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Chess as a therapeutic tool: Two studies show potential for improved quality of life
Irodalmi hivatkozás:
Alexandra Seeger et al, Chess-based cognitive remediation training as an add-on intervention treatment for alcohol use disorder: A quasi-randomized clinical trial, Neuropsychological Rehabilitation (2026). DOI: 10.1080/09602011.2026.2702561
Sarah Gerhardt et al, Move by Move Towards Mental Health: A Quasi-Randomized Pilot Study on Chess as a Therapeutic Approach in Adolescents With Mental Disorders, Clinical Child Psychology and Psychiatry (2026). DOI: 10.1177/13591045261453970
