Köldözsinór-őssejtek a szívelégtelenség gyógyításában
A köldökzsinórból nyert őssejtekkel javítható a szívizmok állapota és működése szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.
A dr. Jorge Bartolucci és dr. Fernando Figuera által vezetett munkacsoport vizsgálatában a betegek egy része köldökzsinórból származó őssejteket kapott intravénásan, míg a másik csoportban placebót alkalmaztak. A Circulation Research című lapban nyilvánosságra hozott ígéretes adatok szerint az őssejtkezelés hatására javult a szívelégtelenségben szenvedő betegek szívizomsejtjeinek túlélési aránya, mellyel kapcsolatban mind ez ideig csak meglehetősen kiábrándító eredményeket sikerült elérni.
Szívelégtelenségben a betegek fele 5 éven belül meghal, míg a 10 éves túlélési arány nem éri el a 30 százalékot sem. Világszerte 26 millióra tehető a szívelégtelenségben szenvedő betegek aránya. Az Egyesült Államokban folyamatosan emelkedik a szívelégtelenség előfordulási aránya, a betegek száma jelenleg 6,5 millió körül van, és ez a szám 2030-ra előreláthatólag 46 százalékkal emelkedik.
A most nyilvánosságra hozott közlemény szerzői már egy korábbi vizsgálatot is szenteltek annak, hogy a csontvelőből nyert őssejtek milyen potenciális szerepet játszhatnak a szívelégtelenség kezelésében, köldökzsinórvérből származó őssejtekkel azonban eddig még nem próbálkoztak. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ez a terápiás kutatások leginkább kívánatos iránya, mivel jobban hozzáférhető, az embrionális őssejtekkel ellentétben nem terhelik terápiás aggályok, és jó eséllyel nem indít el negatív immunválaszt.
Ebben a kis esetszámú vizsgálatban dr. Bartolucciék két csoportba osztották a 18 - 75 éves betegeket. Az egyik csoportban aktív kezelést, a másik csoportban placebót alkalmaztak. Mindkét csoport betegei stabil szívelégtelenségben szenvedtek, és megfelelő gyógyszeres kezelésben részesültek.
A kezeléshez humán placentából nyert köldökzsinórvér-őssejteket alkalmaztak, olyan egészséges nők adományaként, akik terminusig viselték terhességüket és császármetszés útján hozták világra gyermeküket.
Azt találták, hogy az őssejttel kezelt csoportban a terápia hatására javult a szív pumpafunkciója, mely javulás a kezelés utáni egy évben mindvégig fennmaradt. Az őssejtterápia javította a betegek napi funkcióit és életminőségét is.
A kezelés alatt mellékhatásokat vagy gyulladásos immunválaszt nem észleltek annak ellenére, hogy hagyományos vértranszfúziók kapcsán gyakran jelentkeznek nem kívánt immunreakciók.
A szerzők következtetése szerint a kezelés megfelelő és biztonságos, és jelentősen javította a bal kamra működését, a funkcionális státuszt és az életminőséget. „Eredményeink azt mutatják, hogy a beavatkozás hatására javulhatnak a klinikai kimenetelek, ami annak fontosságát húzza alá, hogy a módszert nagyobb esetszámú klinikai vizsgálatokban is tesztelni kell”- fogalmaznak a kutatók, akik kiemelik, hogy az őssejtterápia rendkívül kedvező lehet a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára, különösen akkor, ha az eredményeket a jelenleg rendelkezésre álló kezelésekével hasonlítjuk össze.
A kardiovaszkuláris állapot szempontjából jelentős veszélynek tekinthető a nátrium. „A jelenlegi szokványos gyógyszeres terápiás sémák sokszor szuboptimálisak a szívelégtelenség kontrolljára, és a betegek állapota gyakran olyan mértékben progrediál, hogy invazívabb terápiák, például a kamrafunkciót mechanikusan segítő berendezések vagy szívttanszplantáció válik szükségessé. Eredményeink azért ígéretesek, mert noninvazív kezelési lehetőségek kifejlesztése felé nyitják meg az utat” – zárják eredményeik ismertetését a szerzők.
