A COVID-19-túlélők kockázatai
Egy amerikai vizsgálat azt találta, hogy a súlyos állapotú kórházban kezelt COVID-19-fertőzést túlélőknél a fertőzés után 12 hónappal megnövekszik a halálozási kockázat.
A COVID-19-járványban elhunytak száma jelenleg világszerte meghaladta az 5 milliót, és csak az Egyesült Államokban több mint 750 000 ember halt meg. Az azonban új információ, hogy 12 hónappal a fertőzés után megnövekedett a halálozási kockázat a COVID-19-túlélők körében.
A Frontiers in Medicine című folyóiratban megjelent közlemény floridai szerzői a „long-covid” szaglásvesztést és agyi ködöt okozó -immár közismert – tünetei helyett arra voltak kíváncsiak, egy átélt SARS-CoV-2 fertőzés befolyásolja-e a későbbi életkilátásokat, mivel vélekedésük szerint a beteget ért fizikai és lelki trauma valószínűleg elég drámai ahhoz, hogy maradandó károsodást. Eredményeik szerint a 65 évnél fiatalabb, COVID-19 miatt kórházba kerülteknél a halálozás kockázata a fertőzést követő 12 hónapban 233%-kal magasabb volt, mint azoknál, akiknél nem volt betegség.
A COVID-19-ből felépült emberek halálozásának közel 80%-a az elmúlt 12 hónapban nem szív- és érrendszeri vagy légzőszervi okokból következett be, ami arra utal, hogy a vírus hatása jelentős és széles körű, még azután is, hogy az általa okozott eredeti fertőzést sikerült leküzdeni.
Elektronikus egészségügyi nyilvántartások vizsgálata
A COVID-19 hosszú távú egészségre gyakorolt hatásának felmérése érdekében a kutatók megvizsgálták azon betegek elektronikus egészségügyi nyilvántartásait, akiket a Floridai Egyetem egészségügyi ellátórendszerében, Gainesville-ben és Jacksonville-ben PCR-rel COVID-19-re teszteltek. Azoknak az adatait, akik a pozitív COVID-19 tesztjüket követő 30 napon belül meghaltak, nem vették be az elemzésbe. A 2020. január 1. és június 30. között COVID-19-re tesztelt 13.638 ember közül 424 személynek mutatott pozitivitást a teszteredménye. Közülük 178-nak volt súlyos a betegsége. A PCR teszteltek kohorszának elektronikus egészségügyi nyilvántartása azt mutatta, hogy az első PCR-tesztet követő 365 napig a kohorszban 2686 ember halt meg.
Az egészségügyi nyilvántartások ezt követő elemzésekor külön kutatták a Covid-fertőzésen átesettek halálozásának oka és halálozási kockázata vajon különbözött-e a PCR-rel SARS-CoV-2 negatívnak bizonyultakétól. Azt találták, hogy a COVID-19-ben átesett emberek halálozásának túlnyomó többsége, 5-ből csaknem 4 nem szív- és érrendszeri vagy légzőszervi megbetegedés miatt következett be, annak ellenére, hogy tudjuk, milyen káros hatással van a COVID-19 ezekre a szervrendszerekre.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 hatása tovább tarthat, mint azt eredetileg vártuk, és azt is, hogy veszélyezteti az életkilátásokat. Azt azonban nem árulják el, hogy miért. Fontos megjegyezni, hogy a COVID-19 utáni halálozási kockázat relatív növekedése feltehetően azért volt nagyobb a 65 év alattiak körében, mint a 65 év felettieknél, mert a 65 évesnél idősebbek közül jóval kisebb arányban maradtak életben a kórházban kezelt, súlyos állapotú betegek.
Bár számos elmélet kering arról, hogy mi okozza a COVID-19 posztakut szövődményeit, de bármelyik is igaz, annyi biztos, hogy a betegség alatti intenzív gyulladás számos szervet károsít.
A vizsgálatban nem szerepeltek gyermekek adatai. Pedig több figyelmet kellene fordítani a COVID-19-en átesett gyermekekre, különösen azokra, akiknél a betegség ritka szövődményeként multiszisztémás gyulladásos szindróma (MIS-C) alakult ki, hisz fontos lenne tisztában lennünk azzal, hogy a COVID-19 gyermekekre gyakorolt hosszú távú hatása.
Forrás:
Mainous A G et al: COVID-19 Post-acute Sequelae Among Adults: 12 Month Mortality Risk Front. Med., 01 December 2021 | https://doi.org/10.3389/fmed.2021.778434
