hirdetés
hirdetés

Az orvosképzés és -továbbképzés mint minőségi tudásmegosztás vizsgálata

A szerző a hazai egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jén bevezetett reformja utáni negyed évszázad eredményeit ismerteti a tudásmegosz­tás szempontjából. Egyértelműen bizonyítható, hogy a praxisok önállóvá válásával az egészségügyi alapellátás megítélése kedvezővé vált, a csa­ládorvosok tekintélye megnőtt. Ennek megerősítésére szolgált a 25 évvel ezelőtt indult, győri kezdeményezésű Alapellátási Szabadegyetem, mely folyamatosan és rendszeresen megtartott akkreditált szakmai továbbkép­zései révén a tudásmegosztás országos modelljévé vált.

hirdetés

Dr. Schmidt PéterAz 1992-ben Magyarországon beveze­tett egészségügyi alapellátási reform többek között a háziorvosi vállalkozások engedélyezésével kezdődött. Az addig ismeretlen rendszer számos szakmai és más jellegű (gazdasági, jogi stb.) ismere­tet követelt. Az ekkor indított Alapellátási Szabadegyetem iránti érdeklődés az el­múlt években folyamatosan nő. A 25 éve működő program sikere azt igazolja, hogy a szakmai közösségek a tudásmegosztás igazi motorja.1–6

Tudásmegosztás

A gyorsan változó környezethez való al­kalmazkodás a versenyképesség legfonto­sabb feltétele. Alkalmazkodni viszont csak az ember tud, és nem a szervezet. A széles körű kutatások és a mindennapi gyakor­lat e tapasztalata vezetett oda, hogy ma a munkáját végző emberben látjuk a leg­fontosabb értéket.

A 7S modell a McKinsey cég, azon belül Tom Peters és Robert Waterman nevéhez köthető. Azt kutatták, hogy mitől sikeresek ismert és kevésbé ismert amerikai vállala­tok. Arra a következtetésre jutottak, hogy minden, sikeresnek ítélt vállalat rendelkezik egy csak rá jellemző, nagyon erős kultúrával, mely nagyon mélyen él az ott dolgozókban. Szintén a kutatás eredményeként felállítot­tak egy modellt, mely a szervezeti kultúra szerkezetét és kapcsolatrendszerét mutatja be. A McKinsey-féle 7S modell elnevezése a hét tényező angol nevének kezdőbetűiből adódik. Két csoportra osztják a tényezőket: az ún. kemény tényezők (stratégia, struktúra, rendszerek) mellett fontos szerepük van a si­kerben a lágy tényezőknek (stílus, személyi állomány, képességek és értékrend).7,8

Karl Erik Sveiby híressé vált 1997-es műve szerint,36 amely 2001-ben magya­rul is megjelent,37 a változásokhoz való alkalmazkodás során a másik tudásának megszerzése és a saját tudásunkhoz való hozzáadása szinte mindig gyorsabb és ha­tékonyabb, mint a merőben új megoldá­sok kitalálása. A versenyképességnek ezért fontos eleme a tudás szabad áramlása, ez azonban a gyakorlatban mégsem működik igazán – sem a gazdaság, sem a közoktatás világában.9 A különféle fejlesztési progra­mokban a továbbképzés a felkészülés egyik legfontosabb vagy talán a legfontosabb eszköze.10

A tudás megosztásának számos gátló tényezőjét tárták fel: önzés, bizalmatlanság, korábbi rossz tapasztalatok, időhiány, szer­vezeti korlátok és hatalomféltés. A tudás­menedzsmenttel foglalkozó szakemberek ma úgy látják, hogy a szakmai közösségek a tudásmegosztás igazi motorjai, amelyek le tudják küzdeni az említett akadályozó tényezőket.11,12 Tanulmányomban azt vizs­gáltam, hogyan valósult meg mindez a 25 éve működő Alapellátási Szabadegyetem keretében Győrött.

A családorvosi rendszer kialakulása

A középkelet-európai országokban 1990 előtt az állami egészségügyi ellátás mo­dellje működött. A rendszert a közpon­ti irányítás, az állami tulajdonban lévő szolgáltatói hálózat, az ingyenes ellátás­ra szóló általános jogosultság, a beteg választási szabadságának hiánya, a krónikus hiány állapota (forráshiány, műsze­rek és gyógyszerek hiánya, zsúfoltság, kényszerhelyettesítések), a szolgáltatá­sok alacsony minősége jellemezte.13,14 Az 1990-es évek jellemzője volt az áttérés az állampolgári jogon járó központosított egészségügyi modellről a társadalombiz­tosításon alapuló finanszírozásra.15 A vi­lág minden részén máig vitatéma, hogy az egészségügyi rendszer problémáira a piaci elemek erősítése a megoldás, vagy éppen a nagyobb állami szerepvállalás a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése érdekében.16,17

A reformok következtében Középkelet-Európában a korábbi körzeti orvosi rend­szer helyett háziorvosi rendszer alakult ki, új jogviszonnyal és finanszírozással, a háziorvosok tulajdonosi státusza, jog­állása szempontjából országonként eltérő módon (1. táblázat). Magyarországon az egészségügyi alapellátás reformját 1992. július 1-jével a piac kedvező hatásainak érvényesülése reményében indították el. A privatizáció folyamata többek között a háziorvosi vállalkozások engedélyezé­sével kezdődött. A reform megindulásával kezdetben még kevés családorvos válasz­totta a vállalkozási formát, de 1993-ban már a 60%-uk, 1994 első negyedévében a 90%-uk. A házi- és házi gyermekorvo­sok száma 6–7 ezer. Számuk kismértékben ugyan, de folyamatosan csökken, országo­san és regionálisan komoly eltérésekkel (2. táblázat).

A háziorvosok tulajdoni és jogállása Középkelet-Európában

A háziorvosok és házi gyermekorvosok együttes száma Budapesten és a megyékben 2000-ben, 2007-ben és 2015-ben 

A családorvosi rendszer kialakításától a hazai alapellátás minőségi megújítását vártuk, és az új modell eddig be is váltotta a reményeket. A praxisok önálló működésé­vel a háziorvoslás rangja, a családorvoslás presztízse jelentős pozitív változáson ment át. Köztudott, hogy a magyar orvosegye­temi képzés az alapellátás reformja előtt is nagyon elismert volt nemzetközi szinten is, de a körzeti orvosok munkája sokszor negatív megítélés alá esett, képzésük-továbbképzésük rendszerszinten nem volt biztosítva. Mivel a családorvosok nagyon leterheltek – napi családorvosi munkájuk mellett ügyeleti, sokszor sürgősségi ellá­tásban is részt vesznek –, a képzéseken és továbbképzéseken való részvétel szá­mukra komoly nehézséget jelentett. Ezért úgy éreztük, szükség van az általunk kez­deményezett Alapellátási Szabadegyetem munkájára a legújabb szakmai információk közkinccsé tételében. A havonta egy szom­bati napra szervezett továbbképzések egy­ben a kreditpontokat is biztosíthatják, az előírásokkal és szakmai elvárásokkal össz­hangban. Olyan naprakész információkat kapnak a kollégák, amelyeket szakköny­vekből elfoglaltságuk miatt nem tudnának elsajátítani, egyben továbbképzéseinknek a közösségi és orvosi kapcsolatok építésé­ben is fontos szerepük van.

A Győri Alapellátási Szabad­egyetem 25 éve

Az egészségügyi alapellátás 1992-ben kez­dődő reformját megelőző évben az Egész­séges Nemzedékért Alapítvány a családor­vosok részére – győri kezdeményezésként – folyamatos és rendszeres továbbképzést szervezett Alapellátási Szabadegyetem né­ven. Ez a felkészülést jelentette a családor­vosi-vállalkozási formák megismertetésére, beleértve a közgazdasági, könyvelési és in­formatikai alapismeretek átadását. A vál­tozásokhoz kapcsolódóan folyamatos és rendszeres képzés keretében, havi egy alkalommal szervezett, az Egészséges Nemzedékért Alapítvány által koordinált tudományos szimpóziumokba bekapcsoló­dott a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszéke, később a Pécsi Tudományegye­tem és a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Családorvosi Intézete is, jelentős segítséget nyújtva az akkreditáció, illetve a kreditpon­tok biztosításával.

Ez a képzési, továbbképzési sorozat 25. éve folyamatosan működik. A résztvevők mind a mai napig díjmentesen látogathat­ják a rendezvényeket. Kiemelt együttmű­ködő szervezetnek bizonyult Győr városa, Győr-Moson-Sopron megye Önkormány­zata, később a Megyei Orvosi Kamara is. A kihelyezett üléseket leszámítva a Győri Városháza patinás díszterme méltó helyszínként szolgált.

A rendezvényeket szemeszterenként öt, tanévenként tíz alkalommal szervez­ték meg. A családorvosokon kívül mind nagyobb számban vesznek részt kórházi orvosok, ÁNTSZ-szakemberek, egészség­biztosítási szakemberek Győr-Moson- Sopron megyén kívül Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyéből is. Jelentős háttérsegítséget nyújtott a továbbképzésekhez, hogy folyamatosan kiadványokat jelentettek meg a tovább­képzések anyagaiból, az első kiadvány az Önkormányzati Háziorvosi Útmutató volt.19 Az Alapellátási Szabadegyetem iránti ér­deklődés az elmúlt években folyamatosan nőtt, a rendezvényeken átlagosan 120–150 kolléga vesz részt.

A szervezők legfontosabb célja: napra­kész információk biztosítása háziorvosok számára, illetve átadni azokat az ismere­teket, melyeket egyetemi tanulmányaik során nem tanultak, nem tanulhattak.20 A diagnosztika és terápia tárgyköre mel­lett mind jobban előtérbe kerültek az egészséggazdasági, jogi és etikai kérdé­sek, valamint kihelyezett képzés kereté­ben a társadalombiztosítás. Az informa­tikai ismeretek széles körű elterjedésével a praxisokban dolgozó munkatársak is aktív szerephez jutottak. Ez is hozzájá­rulhatott ahhoz, hogy a számítógépes je­lentések megírása, az adminisztratív tevé­kenység egyszerűbbé vált. A háziorvosok és az egészségügyi szakdolgozók 1996 és 1998 között a Széchenyi István Egyetem jogelődjében fakultatív informatikai kép­zésen vettek részt, amikor egységessé vált az informatika kötelező használata a re­ceptek írásánál és a jelentéseknél. Ez az országban egyedülálló, a praxisok részére térítésmentes, az Egyetem által felajánlott képzés volt.

A családorvosok 1998. december 31-ét követően kizárólag szakirányú szakké­pesítéssel dolgozhatnak körzetükben.21 A háziorvostan szakvizsgán túlmenően mind több kolléga szerezte meg második, illetve további tárgyból a szakvizsgáját. A családorvoslás szakmai tekintélye jelen­tősen megnőtt, amit az elmúlt negyedszá­zad eredményei egyértelműen igazolnak.22 A háziorvosok tevékenysége önállóbbá vált, felelősségük megnőtt: kiemelt érde­kük a praxisukhoz tartozó betegek gyógyí­tása, gondozása és rehabilitációja. Hazai és nemzetközi kongresszusi részvételei­ket, szakkönyvvásárlásaikat és a számító­gépes rendszer beszerzéséhez szükséges kiadásaikat a praxispénz keretéből tudták fedezni.23,24,25

Az alapellátás reformját követően a praxisok finanszírozásában az „arany­évek” az 1992 és 1998 közötti évek voltak, ezt követően a juttatások nem követték az inflációt.26 Az elkövetkezendő évek egyik kiemelten fontos, ha ugyan nem a leg­fontosabb feladata a praxisfinanszírozás igen jelentős növelése. Ennek hiányában nem várható, hogy a jelenleg betöltetlen közel 300 praxisba új családorvosok ke­rüljenek, azért sem, mert mind több ma­gyar orvos vállal munkát külföldön, főként Nyugat-Európában.

A tudásmegosztás hatásának vizsgálata

A háziorvosok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján elmondható, hogy igénylik ezt a képzési-továbbképzési rendszert. Megtisztelő számukra, hogy az Alapellátási Szabadegyetemen üléselnök­ként, előadóként vehetnek részt, s a ren­dezvényeken elsajátított ismeretek akár többhetes, tankönyvből történő felkészü­lést helyettesíthetnek.2

Költségmegtakarítás. Előzetes költ­ség/haszon vizsgálatok során bizonyítást nyert, hogy a Győr-Moson-Sopron megyé­ben kezdeményezett, országos modellként szolgáló, „helyben pontszerző” háziorvosi képzés-továbbképzés jelentős költségmeg­takarítással járt a résztvevők számára.27,28 A korábbi évek elemzései azt mutatják, hogy az anyagi megtakarítások egyre jobban érzékelhetők napjainkban, hiszen mind a kongresszusok részvételi költségei, mind pedig az üzemanyagköltségek hat­ványozottan emelkedtek, és ezek a helyi szervezéssel részben megtakaríthatók.

A résztvevők és előadók száma. A XXVII. évfolyam indulásakor érdemes visszatekinteni az elmúlt 25 évre. Eddig összesen 225 szakmai továbbképzésre ke­rült sor az Alapellátási Szabadegyetemen. Az átlagos látogatottságot (130 fő/rendez­vény) figyelembe véve a résztvevők száma az elmúlt 25 évben 29 250 fő volt. Az eddigi 225 rendezvényen – szakmai tudományos továbbképzésenként 10 előadóval számol­va – az előadók száma 2300 fő volt.

Témakörök. A 2300 szakmai előadáson a legváltozatosabb témakörök szerepeltek a kardiológiától és a neurológiától az egész­séggazdasági témákon át a vakcinológiáig, klinikai táplálásig, igazságügyi orvostanig.

Együttműködő partnerintézmények. Az elmúlt negyedszázad 225 rendezvényé­re visszatekintve elmondható, hogy szá­mos gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Ennek bizonyítéka, hogy a Semmelweis Egyetem Családorvostani Tanszéke, illet­ve a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem Családorvosi Intézete által delegált szak­mai előadók, továbbá a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház munkatársai tartot­tak nagy sikerű előadásokat. A képzésbe bekapcsolódott a Széchenyi István Egye­tem is.

Minőségi megújulást jelentett az Alap­ellátási Szabadegyetem működésében, hogy a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Rendelő segítségével, Dr. Mester Lajos c. egyetemi docens családorvossal közösen, évente két alkalommal 2012 óta 50 kredit­pontos, akkreditált, 3 napos szinten tartó továbbképzéseket tartottak Győrben, a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett képzése keretében. További cél a Család­orvos Kutatók Országos Szervezetével való szoros kapcsolat,29,30,31,32 továbbá kapcso­latfelvétel a Debreceni Tudományegyetem ÁOK Családorvosi Intézettel.33

Fontos szerep jutott a Győr-Moson-Sopron Megyei Orvosi Kamarának is, ki­emelten Dr. Begya László elnök úrnak. A Megyei Orvosi Kamara segítségével a kollégák folyamatosan tájékozódhattak továbbképzéseinkről, és a visszajelzések, illetve a kamarai nyilvántartás alapján azok a családorvosok, akik 25 évig folyamatosan körzetben dolgoztak, címzetes főorvosi ki­nevezést vehettek át rendezvényeinken.

Megbeszélés

Az egészségügyi alapellátás reformja következtében minőségi változás állt be a hazai alapellátásban, a praxisok önálló tevékenységet végeznek, a háziorvosok szakmai tekintélye jelentősen megnőtt, ja­vult a minőségi munka. A finanszírozásban történt kedvező változások következtében az 1992 és 2002 közötti első 10 évben jelen­tősen javultak a praxisok bevételei. Sajnos, az elmúlt évtizedre már az volt a jellemző, hogy a bevetélek nem követték az inflációt, ez jelentős anyagi veszteséget okozott a kollégáknak.34

A háziorvosi kar egyrészt kiöregedett, igen sokan dolgoznak 70, sőt 75 év felett is teljes munkaidőben, másrészt igen nagy számban távoztak a háziorvosok külföldre, így jelenleg közel 300 praxis nincs betöltve.

A következő 5 év legfontosabb felada­ta: az egyes praxisok finanszírozásának jelentős növelése és a háziorvosi munka vonzerejének növelése. Ez utóbbihoz szük­séges az egyetemi évek során mind több orvostanhallgató gyakorlati ismereteit bő­víteni az alapellátás munkájával kapcsolat­ban, a nyári gyakorlatokon bevonni őket a háziorvosi munkába, megkedveltetni velük ezt a fontos szakterületet, a rezidens­képzés során megkedveltetni az alapellátás munkáját a rezidens kollégákkal.

Az Alapellátási Szabadegyetem műkö­désének 25 éve során betöltötte és jelenleg is betölti a szakmai közösségek építőele­meinek szerepét. Elmondhatjuk, hogy e képzési és továbbképzési rendezvényso­rozat intézményesült, és a 25 éves műkö­dés a McKinsey tanácsadó cég 7S modellje kritériumainak is megfelel.35

Az alapellátás megerősítésében, mi­nőségének egységesítésében alapvető je­lentőségük van a regionális továbbképzési rendszereknek. Ezek a képzési centrumok alkalmasak arra, hogy a lokális problémák­ra reagálhassanak, személyes kapcsolatot tartsanak az ellátókkal, ennek megfelelően alakítva a képzés tematikáját. Mindezek mellett ez költséghatékony is. Ezért ajánl­juk, hogy azok a régiók, ahol még nincs ilyen, alakítsák ki a saját továbbképzési centrumukat.

Végül felhívom a figyelmet arra, hogy a szakmában jelenleg is aktívan dolgozó családorvosok átlagos életkora nagyon magas, utánpótlásuk biztosítása egyre na­gyobb gondot jelent. Így az elkövetkező évek legfontosabb feladata lesz a praxisfi­nanszírozás jelentős arányú növelése, a fiatal orvosok számára kedvező lehetőségek biztosításával a letelepedéshez. Ugyanak­kor fontos cél az is, hogy a családorvosok nyugdíjba vonulása egy szakmai életút méltó lezárása lehessen.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:

1. Schmidt P. Alapellátási Szabadegyetem Győr-Mo­son-Sopron megyében – egy országos modell a házi­orvosok képzésében és továbbképzésében. Orv Hetil 1996;137:1503–1504

2. Schmidt P. A képzés-továbbképzés fontosságának szerepe a háziorvosi gyakorlatban. Egészségnevelés 2000;41:201

3. Schmidt P. A családorvosok képzésének országos modellje Győr- Moson-Sopron megyében. Orv Hetil 2001;142:484

4. Schmidt P. Az egészségmegőrzés, egészségnevelés sze­repe a háziorvosok és egészségügyi dolgozók képzésében, továbbképzésében. Egészségnevelés 2001;42(4):159–161

5. Schmidt P. A posztgraduális képzés egy modellje: Alap­ellátási Szabadegyetem Győr- Moson-Sopron megyében. CSAKOSZ III. Nemzetközi Kongresszusa 2004, Bp, összefog­lalók, 21-22

6. Schmidt P. Gazdaságossági kérdések szerepe az egész­ségügyi alapellátás reformjához kapcsolódóan: Gondola­tok az Alapellátási Szabadegyetem 100. rendezvényén. Orv Hetil 2004;145:355–357

7. Heidrich B. Alkalmazottak vezetése. Digitális Tankönyv­tár, Budapesti Gazdasági Főiskola, Bp., 2011

8. Heidrich B, Szegedi K. Szervezeti kultúra, üzleti eti­ka. 2004. http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-5639/Szervezeti%20kult.pdf

9. Gönczöl E. A tudásmegosztás formális és informá­lis közösségei. 2009. http://www.osztalyfonok.hu/cikk. php?id=677

10. OFI: http://ofi.hu/erdekek-ertekek-tudasmegosztas

11. Tomka J. A szakmai közösségek (Communities of Practice) hozzájárulása a szervezeti együttműködés fej­lesztéséhez. PhD értekezés, Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem, 2005, http://kgt.bme.hu/doktori/ phds/tomka_j.pdf

12. Tomka J. A megosztott tudás hatalom. Harmat Kiadó, Bp., 2009

13. Schmidt P, Simon T. A körzeti orvoshoz fordulás moti­vációi – a betegek kérdőíves felmérése. VEAB pályamunka, Várpalota – Győr, 1989

14. Balogh S. Háttéradatok a háziorvosi ellátásról I-II. Med Univ 2000;33:21–25, 97–102

15. Borbás I, Szirmai L, Verdes N, Vilusz L, Zelenkáné Lux L. Egészségügyi rendszerek Kelet-Európában. Egészség­ügyi Stratégiai Kutatóintézet, Egészségügyi Rendszertu­dományi Iroda, 2005. http://www.eski.hu/new3/politika/ zip_doc_2005/kelet-europa.pdf

16. Garai L. A vállalkozó háziorvosok finanszírozásának alakulása a rendszerváltás óta. Medicus Universalis 2010;43, Garai L. államvizsga-dolgozata alapján, SZTE-ÁOK

17. Schmidt P. Zur Reforms des Ungarischen Gesund­heitssystems und ihren Auswirkungen. In H-U-Deppe: Zur Aktuellen Entwicklung der Gesundheitspolitik in Ungarn. Arbeitspapier Nr. 15/1995. Klinikum der Johann Wolfgang Goethe-Universität, Frankfurt a M. Zentrum der Psychoso­zialen Grundlagen der Medizin, Abteilung für Medizinische Soziologie. Frankfurt a. M. 1995. március

18. KSH, http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_ eves/i_fea002.html

19. Schmidt P, szerk. Önkormányzati Háziorvosi Útmutató. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1992

20. Arnold Cs. A családorvosi tanszék szerepe és helye a graduális oktatásban, szakképzésben, továbbképzésben és kutatásban. Med Univ, 2000;33:2–6

21. Hidas I. Milyen családorvosokat képzünk és hogyan? Med Univ, 1999;32:35

22. Schmidt P, Menyhárt M. Körzeti orvosból háziorvos – a családok orvosának habitusváltozása az elmúlt 25 év­ben és a jövő kihívásai. VI: Sümegi Orvosi Napok, 2005, összefoglaló, 15–18

23. Márton H, Illyés I. Elvárások a családorvosi munká­val szemben. I. Az orvosok szemszögéből. Med Univ, 1999;32:63–67

24. Márton H, Illyés I, Varga J. Elvárások a családorvosi munkával szemben. II. A betegek szemszögéből. Med Univ, 2000;33:oldalszám?

25. Márton H, Illyés I, Varga J. Elvárások a családorvosi munkával szemben. III. Az orvosok és a betegek vélemé­nyének összehasonlítása. Med Univ, 2000;33:103–108

26. Fejér L. Javaslatok a járóbeteg-szakellátás finanszíro­zásának változtatására. Eg Gazd Szle 1996;34:44–45

27. Schmidt P, Végh K. Költség/haszon-elemzés és gaz­dasági kérdések szerepe az egészségügyi alapellátásban. Győr-Moson-Sopron Megyei Orvos- Gyógyszerész Napok, Sopron, 2003. október 15–18. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Győr, Hazánk Kiadó, 35–39

28. Hargitai S. Társadalombiztosítás, egészségügy-finan­szírozás. Eg Gazd Szle 1992;30:410–420

29. Stavdal A. Risk Embedded in Risk Intervention. The History of Prevention in Nordic Medicine. Családorvos Kutatók XV. Kongresszusa, Bp., 2016. február 26-27. Bp., összefoglalók, 28

30. Kolláth R, Pipicz M, Mester L, et al. Egészségtudatosság a fitnesz szakmában ülő munkahelyen dolgozók körében. Családorvos kutatók XV. Kongresszusa, Bp., 2016. február 26-27, összefoglalók, 21

31. Kalmár Z, Balogh S. Családorvosok folyamatos szakor­vos képzése a Pécsi Tudományegyetemen – 2015. Család­orvos Kutatók XV. Kongresszusa, Bp., 2016. február 26-27, összefoglalók, 15

32. Schmidt P, Muzsay G. A gyermekorvosi ügyeleti ellá­tási rendszer korszerűsítése Győr városában; egy országos modell a prevenciós és szociálpediátriai munkában. In: CSAKOSZ IX. Kongresszusa: Program és összefoglalók. Pécs, 2010, 40-41

33. Kolozsvári L, Orozco O, Rurik I. Do family physicians need more payment for working better? Financial incen­tives in primary care. Atención Primaria 2014;46(5):261–264

34. Boros P. Valóban csőd fenyegeti a társadalombiztosí­tást? Praxis 2000; 9:9–15

35. Heidrich B. Alkalmazottak vezetése. Digitális tan­könyvtár, 2013. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ tamop412A/0007_e6_alkalmazotti_vezetes_scorm/a_ mckinsey_fele_7s_modell_4AAtvCLmKTCwboJZ.html

36. Sveiby KE. The New Organizational Wealth: Managing and Measuring Knowledge-Based Assets. San Fransisco, Berrett–Koehler Publ., 1997

37. Sveiby KE. Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-Kerszöv. Bp., Jogi és Üzleti Kiadó, 2001

Dr. Schmidt Péter
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[205876] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.