Az alvászavarok – leggyakrabban az inszomnia – a modern társadalmakban kiemelt problémát jelentenek. Nemcsak az életminőséget rontják, hanem kardiovaszkuláris rizikófaktorként is szerepelnek. Neuroendokrin aktivá­ción, gyulladásos és metabolikus folyamatokon keresztül növelik a hiper­tónia, a koszorúér-betegség, a stroke és a szívelégtelenség kockázatát. A nők különösen hajlamosak inszomniára, melynek kezelésében elsődleges a kognitív viselkedésterápia.

Kanadai kutatók jellegzetes mintázatot fedeztek fel a még nem diagnosztizált SM-betegek orvoshoz fordulási szokásaiban.

Minden egyes plusz képernyő előtt töltött óra növeli a kardiometabolikus rizikót a 10-18 éves korosztályban.

A mesterséges fény által kiváltott cirkadián ritmuszavar metabolikus és érrendszeri zavarokat okozhat, amelyek növelik a kardiovaszkuláris kockázatot.

Egy nagy elemszámú, több éves kutatás szerint a hét adott napja, az évszak, és alvóhelyünk földrajzi elhelyezkedése egyaránt hatással van az alvás hosszára és minőségére.

A REM és a nem-REM fázisok ősi mechanizmusai az emberekben és az állatokban is igen hasonlóak, az emlékek berögződését biztosítják.

Egy új GLP-1 RA peptid, az ecnoglutid szignifikánsan hatékonyabb volt a placebónál a túlsúlyos vagy elhízott felnőttek fogyásának elősegítésében.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A benzodiazepinek hosszú távú használata után az adag csökkentése vagy a gyógyszer hirtelen abbahagyása elvonási tüneteket eredményezhet.

Egy nagyszabású megfigyeléses tanulmány eredményei szerint a túlzott nappali álmosság (EDS) szignifikánsan megnöveli az összes okból származó halálozás kockázatát a nőknél.