Z generáció és az öregedésgátlás

Bryan Johnson, amerikai vállalkozó, kockázati tőke-befektető, író és szerző, az agyi aktivitást figyelő és rögzítő eszközöket gyártó a Kernel alapítója és korábbi vezérigazgatója, aki számos más tevékenysége mellett az e-kereskedelmi cégek számára nyújtott mobil- és internetes fizetési rendszerekre specializálódott Braintree alapítója, elnöke és korábbi vezérigazgatója is volt, a „Project Blueprint” néven emlegetett öregedésgátló kísérletével keltette fel a média figyelmét. „Ne halj meg” mottóval jellemzett filozófiája révén a Z generáció (Gen Z) „a történelem legmérhetőbb embereként” ismeri. Johnson ugyanis a közösségi médián keresztül dokumentálja „biomarkereinek” napi értékeit, a Blueprint néven ismert szigorú étrendjét és alvási szokásait, valamint azt, hogy milyen étrend-kiegészítő és hormonkészítményeket szed a fenti cél elérése érdekében.

Johnson az öregedésgátló trend egyik nyilvános arca lett, amelynek célja az öregedés késleltetése mindaddig, amíg a tudomány végül teljesen le nem győzi azt. A hosszú élettartamra fókuszáló tartalmak nagy követőtáborra tettek szert, különösen a Z generáció körében, ahol az öregedéssel, a hosszú távú egészséggel és az életminőséggel kapcsolatos aggodalmak egyre növekvő érdeklődést váltottak ki a biomarkerek nyomon követése, az étrend-kiegészítők és más, a biológiai öregedés lassítására hirdetett stratégiák iránt.

De vajon mennyire állják ki ezek az egyre népszerűbb hosszú élettartamra irányuló stratégiák a tudományos vizsgálatok próbáját? A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy bár számos új beavatkozás befolyásolja az öregedéssel kapcsolatos biológiai folyamatokat, a hosszú távú egészség megőrzésére és az egészséges öregedés elősegítésére vonatkozó legerősebb bizonyítékok továbbra is a bevált életmódbeli intézkedéseket támasztják alá, különösen a rendszeres testmozgást és a megfelelő alvást.

A legerősebb bizonyítékok

Úgy tűnik, hogy a kivételes hosszú élettartamot nagyrészt a genetika befolyásolja. Azoknál az egyéneknél, akik megérik a 100 éves életkort, gyakran megfigyelhető erős családi halmozódás. Úgy tűnik, hogy első sorban az életmód és a környezeti tényezők befolyásolják leginkább a normál várható élettartam elérését és a jó egészséget.

Egyéb meghatározó és befolyásoló tényezők

A Z generáció hosszú élettartam iránti érdeklődése a biomarkerek nyomon követése, az étrend-kiegészítők fogyasztására és az alvás és az étrend figyelésére összpontosul.

A rendszeres aerob és ellenállásos edzések következetesen összefüggésbe hozhatók az idősebb felnőttek körében az összes okból származó halálozás csökkenésével, a szív- és érrendszeri kockázat mérséklődésével, a jobb inzulinérzékenységgel, a nagyobb izomtömeggel és csontsűrűséggel, a jobb kognitív funkciókkal, valamint a gyengébb fizikai állapot csökkenésével. Ezen mutatók közül többet is beépítenek a biológiai életkor értékelési modelljeibe, ami arra utal, hogy a rendszeres fizikai aktivitás nemcsak növelheti a várható élettartam elérésének valószínűségét, hanem hozzájárulhat a biológiai öregedés késleltetéséhez is. meggyőzőbb bizonyítéka: rendszeres aerob és ellenállásos edzés.

Az alvás időtartama is befolyásolja a hosszú távú egészséget. Egy 2010-es metaanalízis megállapította, hogy mind a rövid alvásidő (éjszakánként 5 óránál kevesebb), mind a hosszú (éjszakánként 8 óránál több alvás) összefüggésbe hozható volt a magasabb összesített halálozási aránnyal prospektív népességi vizsgálatokban.

Nikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD+) fokozók a közösségi médiában a legszélesebb körben népszerűsített öregedésgátló beavatkozások közé tartoznak. A NAD+ koenzim elengedhetetlen a mitokondriumok működéséhez, a DNS-javításhoz és számos anyagcsere-folyamathoz. Mivel a NAD+ koncentrációja az életkor előrehaladtával csökken, az öregedésgátló orvoslás számos híve úgy véli, hogy e koenzim fiatalkori szintjének visszaállítása lassíthatja az öregedéssel járó anyagcsere-változásokat.

A NAD+-szint növelésére általában NAD+-prekurzorok – például nikotinamid-ribozid, nikotinamid-mononukleotid vagy niacin – kiegészítését alkalmazzák. Bár a tanulmányok következetesen kimutatták, hogy ezek a kiegészítők növelik a keringő NAD+ koncentrációját, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy meghosszabbítanák az életet vagy csökkentenék az öregedés klinikai tüneteit.

A metformin egy másik az öregedésgátló trend keretében gyakran népszerűsített anyag. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők körében a metformint alacsonyabb halálozási aránnyal, valamint csökkent kardiovaszkuláris és metabolikus kockázatokkal hozták összefüggésbe. A metformin olyan jelátviteli útvonalakat aktivál, amelyek hasonlóak a kalóriabevitel-korlátozás és a fizikai aktivitás által kiváltottakhoz. A testmozgással ellentétben azonban a metformin nem növeli az izomtömeget, nem őrzi meg a csontsűrűséget, és nem eredményez olyan kardiovaszkuláris alkalmazkodást, amely a rendszeres fizikai edzés következtében kialakul. Ráadásul nincs bizonyíték arra, hogy a metformin meghosszabbítaná az egészséges emberek életét.

Összefoglalás

A hosszabb, egészségesebb életre való törekvés nem új keletű, de a közösségi média révén az öregedésgátló trend sokkal szélesebb közönséghez jutott el. A jelenlegi bizonyítékok továbbra is alátámasztják a rendszeres fizikai aktivitás és a megfelelő alvás fontosságát, amelyek a hosszú távú egészség megőrzése és az egészséges öregedés elősegítése szempontjából a legerősebb bizonyítékokkal rendelkeznek. Bár a NAD+-fokozók és a metformin nem javallott alkalmazása befolyásolja az öregedéssel összefüggő biológiai folyamatokat, egyikük esetében sem bizonyított, hogy egészséges egyéneknél a hosszú élettartamra jótékony hatással lenne. További kutatásokra van szükség, mielőtt bármelyik módszert öregedésgátló célokra ajánlani lehetne.

Forrás:

Univadis Germany