A prediabetesben szenvedők vesefunkciója az idő múlásával kétszer nagyobb valószínűséggel romlik, mint azoké, akik glükózszintje normális.

Szignifikánsan növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát a szabad szemmel nem látható, BMI-vel nem kifejezhető, rejtett zsigeri zsírszövet.

Egy új tanulmány szerint az időkorlátozott étkezés (TRE) nem javítja a metabolikus vagy kardiovaszkuláris egészséget, viszont befolyásolja a cirkadián ritmust.

A glükóz és a fruktóz keveréke, vagyis a cukros üdítők fogyasztása olyan biokémiai útvonalat aktivál, amely hozzájárul a késői stádiumú kolorektális karcinóma áttétképződéséhez.

A túlsúly és az elhízás kialakulása, a következményes betegségek megjelenése világméretű, járványszerű terjedést mutat. Egészséges összetételű és energia­tudatos táplálkozással, rendszeres testmozgással a gyermekkortól kezdve kel­lene tennünk a kóros mennyiségű hasi zsír felhalmozódásának megelőzéséért. Túlsúly és elhízás esetén a metabolikus és kardiovaszkuláris fokozott rizikóál­lapot csökkentése érdekében legalább 5–10%-os testtömegcsökkentést kell elérni a megfelelő életmód-változtatásokkal. A ma rendelkezésre álló hatásos és biztonságos, a testtömegvesztést segítő gyógyszerek előnyös anyagcse­rehatásokkal és közvetlen szív- és érvédő tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Az ultrafeldolgozott élelmiszereket jelentős mennyiségben fogyasztók között megemelkedik a gyulladást jelző hs-CRP marker szintje.

Egy japán kutatás eredményei szerint a férfiak és a nők barna zsírszövete eltérő biokémai útvonalakat használ - ezért hatékonyabb a nőkben a szövet hőtermelése.

Az FDA jóváhagyta a Rybelsus alkalmazását a 2-es típusú cukorbetegségben a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére.

Az azonos kalóriatartalmú étrendek közül az ultrafeldolgozott élelmiszerek nemcsak a spermaminőséget rontják, hanem más funkciókat is megzavarnak.

 Az alvászavarok – leggyakrabban az inszomnia – a modern társadalmakban kiemelt problémát jelentenek. Nemcsak az életminőséget rontják, hanem kardiovaszkuláris rizikófaktorként is szerepelnek. Neuroendokrin aktivá­ción, gyulladásos és metabolikus folyamatokon keresztül növelik a hiper­tónia, a koszorúér-betegség, a stroke és a szívelégtelenség kockázatát. A nők különösen hajlamosak inszomniára, melynek kezelésében elsődleges a kognitív viselkedésterápia.