Hogyan támadja a nikotin az érfalakat?
Két külön biológiai útvonal vezet ugyanahhoz az eredményhez: az ér könnyebben szűkül, kevésbé tágul és a trombózis kockázata nő.
- Nehézlégzés cigarettázóknál, e-cigarettát használóknál és nemdohányzóknál
- Az e-cigaretta szerepe a leszokástámogatásban: A nikotinfüggőség tudományos alapjainak megértése és elfogadása
- Dohányzásról leszoktató mobilalkalmazás
- Kaput nyit-e az e-cigaretta használat a dohányzás felé: a longitudinális vizsgálatok megbízhatatlanabbak, mint gondolnánk
- Asztrociták és nikotinfüggőség
- Az e-cigaretta-használat hatása a cigarettáról való leszokásra
- Stratégiák, ahol „a nikotin az új dohány”
- Egy új tanulmány az aerob teljesítmény javulását mutatja a cigarettáról füstmentes alternatívákra váltás esetén
- A dohányzásról való leszokás más addikciókat is mérsékel
- Az e-cigarettára váltás jelentősen csökkentheti a kardiovaszkuláris események kockázatát a dohányzó betegpopulációk esetében
- Még 75 évesen is érdemes leszokni a dohányzásról
- Dohányzás és hidradenitis suppurativa kockázat
- Megfejtették, miért okoz rémálmokat a vareniklin
A Nature Reviews Cardiology folyóiratban megjelent áttekintés minden eddiginél részletesebben mutatja be, miként károsítja a nikotin a szív- és érrendszert: a folyamatot attól a pillanattól követi, amikor a nikotin a vérerek falában lévő receptorokhoz kötődik, egészen az ateroszklerotikus plakk megrepedéséig, amely szívinfarktust vagy stroke-ot vált ki. A dohányzás és a nikotinfüggőség továbbra is a korai halálozás egyik vezető, megelőzhető oka világszerte: 2023-ban több mint egymilliárd ember dohányzott, ami 5,81 millió közvetlen és további 1,66 millió passzív dohányzás okozta halálesettel járt; ezek közel 40%-a kardiovaszkuláris eredetű volt.
A tanulmány nem egyetlen termékkategóriára összpontosít, hanem mechanisztikus, biomarker-, preklinikai és klinikai adatokat integrál valamennyi nikotintartalmú termékről. A vezető szerző, Thomas Münzel professzor szerint régóta vitatott kérdés, hogy a nikotin ártalmai magából a dohányzásból erednek-e, vagy a nikotin önmagában is toxikus. A mostani áttekintés azt mutatja, hogy a nikotin az érfal sejtjein lévő receptorokat aktiválja, és kikapcsolja azt az enzimet, amely az erek ellazulását biztosítja. Ennek következtében káros molekulák árasztják el az érfalat, és egy önfenntartó gyulladásos és trombotikus folyamat indul be – függetlenül attól, milyen formában jut a szervezetbe a nikotin.
A nikotin két, egymástól független útvonalon támadja az érfalat. Az endotélrétegben gátolja a prosztaciklin termelését, amely természetes értágító, ugyanakkor fokozza az endotelin-1 felszabadulását, amely az egyik legerősebb érszűkítő hormon. Emellett közvetlenül hat az érfal simaizomsejtjeire is: blokkolja az ATP-érzékeny káliumcsatornákat és megzavarja a kalciumionok szabályozását, ami az érszűkület irányába tolja az érfali tónust akkor is, ha az endotélréteg ép. Münzel professzor szerint a nikotin nemcsak az érfal védőrétegét teszi működésképtelenné, hanem közvetlenül összehúzza az alatta lévő izomréteget is, így két külön támadási útvonal vezet ugyanahhoz az eredményhez: az ér könnyebben szűkül, kevésbé tágul és hajlamosabb a trombózisra.
A mechanisztikus térképre építve az áttekintés egy következetes, bizonyítékokon alapuló hierarchiát állít fel a különböző nikotintartalmú termékek érrendszeri ártalmáról. A legnagyobb kockázatot az égéssel járó termékek – cigaretta és vízipipa – jelentik, ezt követik a hevített dohánytermékek, majd az aeroszolos eszközök (e-cigaretták), végül az orális nikotintermékek, mint a rágódohány vagy a nikotinpárnák. A teljes absztinencia az egyetlen kockázatmentes lehetőség. Münzel professzor hangsúlyozza, hogy bár az e-cigarettákat és a hevített termékeket kezdetben alacsonyabb kockázatú alternatívaként hirdették, valójában ezek is a kardiovaszkuláris kockázat folytonos skáláján helyezkednek el, nem azon kívül. Az égés elhagyása csökkenti ugyan a káros hatásokat, de nem szünteti meg őket.
Filippo Crea professzor szerint a tanulmány fontos hiányt pótol azzal, hogy elsőként értékel mechanisztikus, biomarker- és klinikai adatokat egységes keretben, nem pedig termékenként külön-külön. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a nikotin aktív szereplője az endotél-diszfunkció kialakulásának, amely az ateroszklerózis, a hipertónia és a szívelégtelenség első lépése. A szerzők kiemelik, hogy a nikotint gyakran ártalmatlan stimulánsként reklámozzák, holott függőséget okozó potenciálja a kokainéval és a heroinéval vetekszik. A nikotin molekuláris szintű kardiovaszkuláris toxicitása és erős addikciós hatása egyértelműen indokolja egy egységes, nikotinalapú szabályozási keretrendszer kialakítását a jelenlegi, termékspecifikus szabályozás helyett.
A kutatás rávilágít arra, miért sürgeti az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Unió a dohány- és nikotintermékek szabályozásának felülvizsgálatát, korszerűsítését a Safe Hearts Plan részeként. A bizonyítékok egyértelműek: a nikotin nem tekinthető ártalmatlannak, és ezt komolyan figyelembe kell venni a termékek szabályozásában, marketingjében és a lakosság – különösen a fiatalok – felé történő kommunikációban. Az áttekintés hangsúlyozza, hogy a nikotintartalmú termékek kipróbálásának megelőzése különösen fiatalok körében alapvető fontosságú, mivel a függőség kialakulása hosszú távú egészségügyi kockázatokat hordoz. Emellett a megfelelő adópolitika, az ízesítések tiltása és a leszoktatási programok bizonyítékokon alapuló integrálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a nikotintartalmú termékek fogyasztása radikálisan csökkenthető legyen.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Review reveals how nicotine damages blood vessels and heart health
Irodalmi hivatkozás:
Münzel, T., et al. (2026). Nicotine-containing products and the cardiovascular system: mechanisms and global health implications. Nature Reviews Cardiology. DOI: 10.1038/s41569-026-01331-6. https://www.nature.com/articles/s41569-026-01331-6
