Megfejtették, miért okoz rémálmokat a vareniklin
Az egyik leghatásosabb dohányzásról leszoktató hatóanyag egy génvariáns miatt okoz rémálmokat, de e génváltozat egyben a szerre való jobb reakciót is eredményez.
A Clinical Pharmacology & Therapeutics folyóiratban február 19-én jelent meg a Lancaster University kutatóinak cikke, amelyben a dohányzásról leszoktató készítményekben gyakran alkalmazott vareniklin által kiváltott rémálmok okát sikerült feltárniuk. A kutatók olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek befolyásolják annak valószínűségét, hogy a dohányosoknál abnormális álmok alakuljanak ki a leszokást segítő gyógyszer szedése közben.
A vareniklint gyakran alkalmazzák a dohányzásról leszokást segítő készítményekben, mivel hatásmechanizmusa szerint nagy affinitással és szelektivitással kötődik az alfa-4-béta-2 neuronális nikotinerg acetilkolin receptorokhoz, ahol parciális agonista hatást fejt ki. A nikotin kompetitív módon kötődik ugyanahhoz az alfa-4-béta-2 nAChR kötőhelyhez, amelyhez a vareniklin is, de ez utóbbi nagyobb affinitással. Ezáltal a vareniklin hatékonyan képes gátolni a nikotinnak azt a képességét, hogy teljes mértékben aktiválja az alfa-4-béta-2 receptorokat és a mezolimbikus dopamin rendszert, vagyis azt a mechanizmust, amely a dohányzás során tapasztalt pozitív megerősítés és „jutalom” alapját képezi. A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok szerint a vareniklin az egyik leghatékonyabb dohányzásról leszokást elősegítő hatóanyag, ám alkalmazása során a gyógyszert használók több mint 10%-ánál rendellenes, abnormális álmok jelentkeztek. Ezek az álmok általában igen élénkek, és akár erőszakos jellegűek is lehetnek, de mindenképpen megzavarják az alvást, fokozzák a leszokással járó stresszt, és csökkentik a cél, vagyis a leszokás elérésének esélyét.
A februárban publikált cikkben a kutatócsoport vareniklin-kezelésben részesülő embereken végzett teljesgenom-vizsgálatot annak érdekében, hogy megtalálják a rendellenes álmokkal asszociálható génvariánsokat. Az adatok elemzését követően végül az ICAM5 génben sikerült is azonosítani egy olyan specifikus variánst, amelynél ez az összefüggés valóban jelentkezett. Ez a variáns azonban nem csak a rendellenes álmokkal, hanem a dohányzásról való leszokás nagyobb valószínűségével is összefüggésbe hozható volt. Az ICAM5 gén egy olyan fehérjét kódol (intercellular adhesion molecule 5), amely a neuronok kommunikációjában tölt be fontos szerepet.
A vizsgálatot vezető Dr. Meghan J. Chenoweth így nyilatkozott: “Ezeket az eredményeket még nagyobb betegpopuláción is meg kell ismételnünk. De ha helytállónak bizonyulnak, akkor talán hamarosan képesek leszünk arra, hogy a dohányzásról leszokni próbáló személyek genetikai szűrésével azt a kezelést válasszuk ki, amely számukra a siker legnagyobb esélyét garantálja. Az ICAM5 gén most azonosított variánsával rendelkező emberek számára pillanatnyilag az tudjuk mondani, hogy bár vareniklin tartalmú gyógyszerek szedése esetén nagyobb valószínűséggel tapasztalnak rémálmokat, viszont ezzel a kezeléssel még így is nagyobb az esélyük a leszokásra, mint azoknak, akiknek nincs ilyen génvariánsuk.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Using genetics to help smokers quit: Study investigates abnormal dreams on varenicline
Irodalmi hivatkozás:
Meghan J. Chenoweth et al, Genetic Prediction of Smoking Cessation Medication Side Effects: A Genome‐Wide Investigation of Abnormal Dreams on Varenicline, Clinical Pharmacology & Therapeutics (2024). DOI: 10.1002/cpt.3210
