Ígéretes terápiás vakcina tüdőrákra

Néhány hónappal az 1-es és 2-es fázisú adatainak közzététele után a franciaországi Nantes-ban működő OSE Immunotherapeutics bejelentette, az általa finanszírozott 3. fázisú Atalante-1 vizsgálat során a Tedopi (OSE2101) vakcina előnyösnek mutatkozott az előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek második vagy harmadik vonalú kezelésében. Az eredmények azt sugallják, hogy a Tedopi a legfejlettebb terápiás vakcina a rák kezelésére. A vállalat terápiás oltóanyaga már korai stádiumú melanómában, hasnyálmirigyrákban, fül-orr-gégészeti rákokrban és HPV-vel összefüggő anogenitális rákban is ígéretes eredményeket mutatott.

Az Atalante-1 adatait a tüdőrákkal foglalkozó világkonferencián (World Conference on Lung Cancer) mutatták be, és egyidejűleg az Annals of Oncology című szaklapban is megjelentek.

A Tedopi szintetikus tumoros neoepitópokból (peptidfragmentumokból) áll, amelyek öt tumoros antigént céloznak meg, lehetővé téve a HLA-A2 pozitív betegek esetében a tumorspecifikus T-limfociták aktiválását. Az esetek 95%-ában a tumorok az öt antigén közül legalább egyet kifejeznek. Az öt antigén integrálásának célja az immunmenekülés megakadályozása. A technológia a humán leukocita antigén (HLA) rendszert használja, amely az antigének T-limfociták számára történő bemutatásának egyik kulcsa. A vakcina a a népesség mintegy felébenjelenlevő HLA-A2 gént kifejező betegek esetében hatékony. A megfelelő betegek vérvizsgálattal kimutatható HLA-A2 biomarker segítségével azonosíthatók.

A vizsgálat menete

Az Atalante-1 vizsgálatban a résztvevőknek lokálisan előrehaladott (nem operálható és sugárkezelésre nem alkalmas) vagy áttétes (az EGFR és ALK gének megváltozása nélküli) nem kissejtes tüdőrákjuk volt, amely rezisztens volt a korábbi immunterápiára. A betegek HLA-A2 fenotípusúak voltak (ezt vérvétel útján határozták meg), hisz a feltételezések szerint e betegek immunrendszere reagálhat a vakcinára.

A vizsgálatban 219 beteget véletlenszerűen 2:1 arányban osztottak be vakcinát vagy standard kemoterápiát kapó csoportra (80%-ban docetaxelt kaptak). A vakcinát 3 hetente az 1. napon szubkután adták be hat cikluson keresztül, majd a kezelés 1 évéig 8 hetente, utána pedig 12 hetente adták be. Az elsődleges végpont a teljes túlélés (OS) volt.

Másodlagos rezisztencia

A tervek szerint 363 beteget vontak volna be a vizsgálatba, de a COVID-19 világjárvány miatt nem fejezék be a toborzási fázist. A vizsgálatot 219 beteg felvétele után leállították.

Dr. Benjamin Besse, a vizsgálat vezetője (a franciaországi Villejuifban található Gustave Roussy klinikai kutatási igazgatója) szerint az eredmények összességében nem voltak jelentősek, azonban pozitívak voltak azoknál a betegeknél, akik korábban legalább 3 hónapig jól reagáltak az immunterápiára. A 219 beteg közül 118 (54%) esetében volt pozitív a válasz.

Ezen, az immunterápiára másodlagosan rezisztens betegek körében a medián OS 11,1 hónap volt a Tedopi kezeléssel, szemben a docetaxellel elért 7,5 hónappal, a halálozás kockázata 41%-kal csökkent a vakcinával a kemoterápiához képest. Összességében a betegek 44%-a élt még egy évet a Tedopi kezelését követően, szemben a docetaxellel kezeltek 27,5%-ával.

Ez a 219 betegen végzett vizsgálatban rámutatott arra, hogy a betegeknek csak a fele profitált igazán a vakcinából: azok, akik korábban már reagáltak az immunterápiára. Az eredmények megerősítését egy további, nagyobb, több mint 300, az immunterápiára másodlagosan rezisztens betegen végzett 3. fázisú vizsgálattól várják a kutatók.

Tolerálhatósági profil

A vakcinával kevesebb súlyos mellékhatást jelentettek, mint a kemoterápiával (11,4% a Tedopi és 35,1% a docetaxel esetében). A vakcina emellett jobb életminőséget biztosított a betegek számára. A mindennapi élet számos területét vizsgáló Quality of Life Questionnaire Core 30 kérdőív pontszámai jobbak voltak a vakcinával kezelteknél. A betegek általános közérzetének változása a vakcinacsoportban késleltetve következett be: a kemoterápiás csoportban 3,3 hónappal, míg a vakcinás csoportban 9 hónappal később.

"A vakcina jól tolerálható volt. Előnyökkel jár a betegség tüneteinek kontrollálása szempontjából, és kevés mellékhatást okoz. A docetaxellel végzett kemoterápia toxikusabb, és befolyásolhatja a beteg általános közérzetét. Gyakorlatilag a betegek 100%-ánál hajhullást okoz, neuropátiát idéz elő, megduzzasztja a kezeket és a lábakat, károsítja a körmöket, hányingerrel és hányással jár..." - jegyezte meg Besse. A vizsgálatot toxikológiai okokból vagy a betegség progressziója miatt abbahagyók közül a  vakcinát kapottak jobban reagáltak a későbbi kemoterápiára, "mert az általános egészségi állapotuk jobb volt".

Klinikai fejlesztés

A Tedopi klinikai fejlesztése folyamatban van. Jelenleg három vizsgálat zajlik. Az egyik vizsgálatban a Tedopi vakcinát és a docetaxelt hasonlítják össze a Tedopi és a nivolumab (első vonalbeli kezelésként nem alkalmazott immunterápia) kombinációjával, hogy megállapítsák, vajon e kezelési kombinációk hatása esetleg fokozható-e a korábban kezelt tüdőrákos betegek esetében.

Egy másik, petefészekrákkal kapcsolatos vizsgálat a toborzási fázisban van. A kutatók a vakcinát önmagában vagy pembrolizumabbal kombinálva kívánják értékelni platinaérzékeny petefészekrákban szenvedő betegek esetében. Mindkét vizsgálat eredményei 2025-ben várhatóak.

A harmadik vizsgálat a FOLFIRI-t fenntartó terápiaként vagy a FOLFIRI-t fenntartó terápiaként plusz Tedopi-t kívánja értékelni hasnyálmirigyrákos betegek esetében a betegség kezelésének javítása érdekében. A hatékonysági adatok jövőre várhatóak.

Az OSE Immunotherapeutics egyidejűleg egy kísérő biomarkeren, a HLA-A2 teszten dolgozik.

A vizsgálatot az OSE Immunotherapeutics finanszírozta.

Besse és intézménye a következő cégektől kapott kutatási finanszírozást: AbbVie, Amgen, AstraZeneca, Chugai Pharmaceutical, Daiichi-Sankyo, Ellipse Pharma, EISAI, Genmab, Genzyme Corporation, Hedera Dx, Inivata, IPSEN, Janssen, MSD, Pharmamar, Roche-Genentech, Sanofi, Socar Research, Taiho Oncology és Turning Point Therapeutics.

forrás:

https://www.annalsofoncology.org/article/S0923-7534(23)00790-1/fulltext