Az mRNS-en alapuló kezelési lehetőségek
A Pfizer és a Moderna COVID-19 ellenes vakcináinak sikere alapján a mRNS technológia az érdeklődés előterébe került, s bár az mRNS használatán alapuló kezelések lehetőségét régóta kutatják, nem várható olyan gyors siker, mint a vakcinák esetében.
Az elmúlt évtizedben a messenger RNS technológiával olyan új generációs szereket hoztak létre, melyek a cisztás fibrózis, a szívbetegségek, egyes ritka genetikai eltérések és akár a rák gyógyítására is alkalmasak lehetnek. Ugyanakkor az új mRNS-alapú kezelések kidolgozása sok szakmai és szabályozási akadályba ütközik, és minden bizonnyal előállításuk is jóval bonyolultabb, mint a COVID-19 vakcináké. Viszont az új vakcinák biztonságossága és hatásossága arra utal, hogy más mRNS-szerek gyártása sem lehetetlen, és feltehetően számos egyéb betegségben is alkalmazhatóak. Jelenleg két nagy területen vélik ezeket hasznosnak: az újonnan megjelenő fertőző betegségek okozta járványok megfékezésében illetve a rák, valamint az életmódbeli és krónikus betegségek gyógyításában.
Fejlesztés alatt álló mRNS gyógyszerek, pl.:
- a Moderna több mint két tucat mRNS terápián és vakcinán dolgozik (részben a Big Pharmával, a Merckkel, az AstraZenecával közösen), melyek genetikai betegségek, influenza, HIV, szívbetegségek, és a rák gyógyítását célozzák,
- a BioNTech portfóliójában szintén két tucat új mRNS terápiás szer klinikai vizsgálata van folyamatban a rák-, tuberculosis- és influenza ellenes kezelések terén,
- a CureVac biotechnológiai vállalat 6 mRNS gyógyszert kutat.
A Moderna igazgatója, Dr. Stephen Hoge nagy reményeket fűz az mRNS kutatásokhoz. Az mRNS-eket egyenesen az „élet software-jeinek” tartja, hisz ezek segítségével bármilyen fehérjét elő lehet állíttatni a szervezettel, így az ezen a módszeren alapuló terápia csaknem bármely betegség gyógyítására alkalmas lehet.
A Moderna új, személyre szabott „rák vakcinák” előállításán dolgozik – melyek megerősítenék a beteg természetes immunvédekezését – gyakran egyéb immunterápiás gyógyszerekkel kombináltan. A megelőzésre fejlesztett és használat tradicionális vakcinákkal ellentétben ezek az új vakcinák terápiás célt szolgálnának.
Amennyiben a mRNS gyógyszerek olyan sikeresek lesznek, mint az mRNS vakcinák, meg fogják változtatni a gyógyszeripart, mint ahogy ez az 1980-as években a Biogen és a Genentech által kifejlesztett, fehérjéken alapuló ún. „biológiai” terápiák esetén történt. A BioNTech (a Pfizer COVID-19 vakcina partnere) például most közölte egy olyan új vizsgálatának eredményét, amelyet a sclerosis multiplex ellen hatásos mRNS-ük hatékonyságát elemzi. Ez az mRNS vakcinájuk rágcsálókban enyhítette a sclerosis multiplexének tüneteit, és megelőzte a betegség progresszióját. A terápiás jellegű vakcinában (a COVID-19 oltások mintájára) a sclerosis multiplexet okozó antigének genetikai információi vannak kódolva, bizonyítva a technika használhatóságát.
Azonban az mRNS-sel végzett vizsgálatokkal kapcsolatos híreket egyelőre érdemes fenntartással fogadni. A vizsgálat alatt lévő mRNS terápiák egyike sem jutott meg el a nagy klinikai vizsgálatok fázisába, az eredmények széles körű igazolása híján az FDA még egyik ilyen kezelésnek sem engedett szabad utat. A Microsoft társalapító Bill Gates és Dietmar Hopp német üzletember által is támogatott CureVac vizsgálat balsikerén is látszik, hogy az mRNS terápiás felhasználása előtt - különösen a rákterápiában- számos akadály mutatkozik. 2021. januárban a CureVac prosztatarák kezelésével kapcsolatban csalódást keltő eredményekről számolt be: nem nőtt a túlélés, és nem állt meg a progresszió sem. A cég alapítója, Dr. Ingmar Hoerr megjegyezte, hogy az eredmények időlegesen gátolják ugyan a kutatást, de a CV9014-es anyaguk biztonságos, és preklinikai vizsgálatokban immun-ellenőrzőpont gátlókkal kombináltan hatékonynak is bizonyult, azonban a CV8014 vizsgálatának kezdetekor még nem volt elérhető a Keytruda (Merck), az Opdivio (Bristol-Myers Squibb), vagy a Trecentriq (Roche) és egyéb immun-ellenőrzőpont gátlók.
A COVID-19 vakcinákban a koronavírus tüskefehérjéjének mRNS-e van. Ennek hatására sejtjeink elkezdik szintetizálni a vírus felszínén lévő, a sejtekhez kötődését biztosító tüske-fehérjét. Ezt a veszélytelen proteint érzékeli az immunrendszerünk, és elkezd ellene ellenanyagokat (antitesteket) termelni, amik a vírussal való megfertőződéskor elpusztítják a vírust. A mRNS technológia évtizedek óta ismert, a nagy gyárak már a COVID-19 pandémiát megelőzően is tanulmányozták az mRNS lehetséges orvosi előnyeit, százával folytak a vizsgálatok. Ezek közül felsorolunk néhány fontosabbat:
- a Moderna a Merckkel közösen egy mRNS rákvakcina és a Keytruda kombinált használatát vizsgálja kolorektális- és fej-nyaki tumorokban, bíztató eredményekkel,
- az AstraZeneca egy szívelégtelenség terápiájára fejlesztett új mRNS-t vizsgál,
- a Translate Bio Inc cisztás fibrózisban vizsgálja az mRNS-t alkalmazhatóságát,
- az Intellia Therapeutics egy ritka örökletes betegség, a transthyrein amyloidosis kezelésére szolgáló mRNS-kezelés lehetőségét vizsgálja,
- számos vállalat keresi az mRNS kezelés lehetőségeit tüdő-, petefészek- és hasnyálmirigy rákban.
Forrás:
Tate N. Beyond COVID-19: can mRNA treat deseases, too? WebMD Health News. February 10, 2021.