Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

A drospirenon ösztrogénekkel együtt kombinált fogamzásgátlóként is alkalmazható, de ma már elérhető csak drospirenont tartalmazó orális fogamzásgátló is. Mivel az ösztrogének kedvezőtlen mellékhatásokkal járhatnak (pl. anyagcserehatások, tromboembóliás események), alkal­mazásuk megfelelő elővigyázatosságot igényel; a drospirenon kedvezően befolyásolhatja például az anyagcserehatásokat a kombinációs készít­mények részeként, illetve monoterápiaként megfelelő alternatíva lehet a fogamzásgátlásban. Az alábbiakban a drospirenon farmakológiai és metabolikus hatásait foglaljuk össze.

A krónikus derékfájdalom a népesség jelentős százalékát érintő probléma és sokan súlyossága miatt opioid tartalmú fájdalomcsillapítókhoz folyamodnak.

A szédülés hátterében számos különböző etiológiájú kórfolyamat állhat, ezért differenciáldiagnosztikája összetett. A panaszok sok esetben megszüntethetők, ha a diagnózis helyes és a megfelelő kezelést alkalmazzuk.

 A sclerosis multiplex egy demielinizációval és az azt követő axonvesztéssel járó, krónikus autoimmun betegség, amelynek kezelésére ugyan több be­tegségmódosító terápia is rendelkezésünkre áll, a kórkép azonban továbbra sem gyógyítható. A betegség patofiziológiájának pontosabb megismeré­sével egyre több terápiás célpont és kezelési lehetőség leírására került sor, köztük a T- és B-sejteket, mikrogliát, ferroptózist és a bélmikrobiomot célzó farmakológiai, sejtalapú és életmódot érintő kezelésekére is. Az alábbi­akban a már elérhető és a még vizsgálat alatt álló terápiás lehetőségeket foglaljuk össze.

Az antireszorptív és antiangiogén/immunmoduláns terápiával összefüggő állcsontnekrózis (medication-related osteonecrosis of the jaw, MRONJ) az állcsontokat érintő súlyos kórkép, amely leggyakrabban malignus daganatok, oszteológiai és reumatológiai betegségek kezelésének mellékhatásaként alakul ki. A spontán gyógyulás nem jellemző, az oki terápia nem ismert. Sebészi beavatkozások, mint a szekvesztrektómia vagy a szegmentreszekció, csak átmeneti megoldást nyújtanak, mivel az állcsont teljes érintettsége kiszámíthatatlanná teszi a betegség lefolyását. A MRONJ kialakulásának hátterében a csontátépítés károsodása áll, különösen traumák, például fogeltávolítás után. Elsősorban 65 év feletti, legyengült, diabéteszes, szteroidkezelés alatt álló, rossz szájhigiéniájú betegek érintettek, a mandibula moláris régiója kiemelten veszélyeztetett. A tanulmány bemutatja az okozó gyógyszereket, a rizikótényezőket, valamint a korai diagnózis és prevenció fontosságát, és áttekinti a hatékonyabb kezelést célzó kutatási irányokat.

Magy Onkol 69:118-127, 2025

A korai rheumatoid arthritiszes betegeknél a metotrexát alapú stratégiák mellett alacsonyabb volt a súlyos fertőzések kockázata, mint a hagyományos szintetikus betegségmódosító reumás gyógyszerek (csDMARD-ok) alkalmazása esetén.

Egy kalkulátor segítségével 70 %-os pontossággal előre jelezhető, hogy az urticariás betegen segít-e majd az antihisztaminterápiára.

A Canadian Neurological Sciences Federation (CNSF) 2025. évi kongresszusán elhangzott előadás szerint a thymectomia és a szteroidok továbbra is a myasthenia gravis (MG) kezelésének alapját képezik.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.