A hasnyálmirigybetegek kezelésében és gondozásában igen kiemelt szerepet játszik a táplálás. Pancreas-elégtelenséggel járó cystás fibrosisban például a megfelelő, akár mesterséges táplálás jobb kimenetelt biztosít. Akut hasnyálmirigy-gyulladásban a kezelés egyik alappillére a gastricus vagy jejunalis szondatáplálás, a betegség lezajlását követően viszont nem indokolt tartós diétát tartani. Krónikus pancreatitisben panaszok és relapszusok idején kiemelt fontosságú a hasnyálmirigy kímélése, és emellett az étrendet a csökkent exokrin és endokrin funkcióhoz kell igazítani.

A gyermekeket érő balesetek nagy része szerencsére kisebb sérülésekkel jár, súlyos, életet veszélyeztető sérülés ritkán történik. Ezek gyors és hatékony ellátása viszont igen fontos, mivel életet, végtagot és/vagy funkciót mentő jelentőségű beavatkozásokról van szó. Részleteket mutatok be az új szemléletből, amellyel a sérült gyermek első ellátását végezzük mind prehospitálisan, mind a kórházi első ellátás keretében, különös tekintettel a fájdalomcsillapításra és a gyermekbarát ellátásra.

Régóta ismert, hogy antibiotikumkúrák alatt és után, hasmenések esetén, illetve preventív céllal is megéri probiotikumokat alkalmazni.  A  Lactobacillus ok, a  Bifidobacterium ok, az E. coli , a  Bacillus speciesek  és a  S. boulardii a leggyakrabban alkalmazott probiotikumok. 

A pszichogén rohamok első megjelenése gyakran a gyermekkorra esik, terápiarezisztens epilepszia esetében gondolni kell rá. Az epilepsziától való elkülönítése neurológus feladata, de a szülők által készített „rohamvideók”, illetve a betegtől felvett rohamleírás alapján a családorvosban is felmerülhet a gyanú. A kimenetel csak a társszakmák szoros és hatékony együttműködése mellett javítható.

Eltűnő praxisok, akadozó generációváltás, az ellátást nehezítő szabályok mellett az érdemi munkát támogató rendeletek krónikus hiánya. Ez jellemzi a házi gyermekorvosok mindennapjait, miközben a szakpolitika évek óta az alapellátás megerősítéséről beszél.

A varicella zoster vírus (VZV) a központi idegrendszeri infekciók egyik leggyakoribb kórokozója, melynek kapcsán többek között encephalitis, meningitis, facialis paresissel kísért Ramsay–Hunt­szindróma vagy stroke­ra emlékeztető tünetekkel járó vasculitis alakulhat ki. Az antivirális szerek bevezetése ellenére továbbra is előfordulnak súlyos idegrendszeri szövődmények. A VZV okozta encephalitis súlyos neurológiai következménye lehet kognitív deficitek kialakulása, míg például a Ramsay– Hunt­szindróma ilyen szempontból benignusabb megbetegedés.

Egy varicella zoster vírus (VZV) dinamikus transzmissziós modellben az exogén és endogén erősítő hatások relatív súlyozásával kapcsolatos feltételezéseknek fontos hatása lehet a megjósolt herpes zoster (HZ) teherre a gyermekkori varicella-oltás bevezetését követően. Úgy tűnik, hogy a HZ-teher az általános populációban minden erősítő súlyozásnál csökken, azonban ezt a hatást megelőzi egy átmeneti növekedés a HZ-incidenciában, amikor egyedül az exogén erősítő hatást veszik figyelembe.  A HZ incidenciában megjósolt növekedés jelentősen csökken, ha az endogén erősítő hatásnak feltehetően akár csak egy kis súlya is van. Az endogén erősítő hatás így részben magyarázhatja a különbséget a való világban bizonyítottan létező, a gyermekkori varicella oltást használó országok HZ-terhe és a csak exogén erősítés feltételezésen alapuló modell projekciók között. Úgy tűnik, egy biztonságos és hatékony varicella-oltás a legígéretesebb a vírus által okozott akár hosszú távú problémák kezelésére.

Az egydózisú varicella-oltás bevezetése óta Koreában paradox módon folyamatosan emelkedett a varicella-incidencia aránya 2006 és 2017 között. Ez idáig nem jelent meg olyan populáció alapú vizsgálat, amely a varicellás esetek súlyosságának tanulmányozását tűzte ki célul az egydózisú varicellaoltás bevezetése óta. Jelen cikk eredményeiből arra lehet következtetni, hogy ez az univerzális oltási program a varicella incidenciáját talán nem csökkenti jelentősen, azonban pozitív hatásai vannak a betegség súlyosságának mérséklésében gyermekkori varicella-esetekben.

Közleményünkkel abban szeretnénk segítséget nyújtani a klinikusok számára, hogy tapintható nyirokcsomók esetében mikor érdemes ultrahangvizsgálatot kérni, illetve hogy mi várható a képalkotó vizsgálattól.