A lap az onkológia gyakorlatával és elméletével foglalkozó eredeti, magyar nyelvű dolgozatokat közöl, melyek lehetnek felkért referátumok, szakmai ajánlások, eredeti közlemények, illetve ún. klinikopatológiai esetbemutatások. A benyújtott kéziratokat a szerkesztőbizottság szakértők bevonásával lektorálja. Hazai onkológiai tárgyú konferenciák kivonatainak közlésére is mód van, a szerkesztőbizottsággal történt előzetes egyeztetés alapján.

A Magyar Sugárterápiás Társaság 2017. május 18-20. között megtartott kongresszusán elhangzott előadások absztraktjai.

Bizonyos elszabadult daganatsejtek („vetőmagok”) jól érzik magukat a csontszövetekben (a „termőtalajban”), viszont a daganatsejtek és a befogadó csontsejtek közötti humorális párbeszéd megszakítja a csont normális homeosztázisát (a csontátépülést), ami végül egy circulus vitiosushoz, a többszörös csontáttétes betegséghez vezet. A daganatsejtek a primer tumorra jellemzően stimulálni képesek a csontfelszívódást és a csontképzést vagy mindkettőt. Ez a rendszerint gyógyíthatatlan állapot súlyos következményekkel jár, mint pl. törések, fájdalom, műtétek, sugárkezelések, bénulások, hiperkalcémia stb. (skeletal related events, SRE-k), melyek rombolják az életminőséget. A csontfelszívódás gátlása biszfoszfonátokkal vagy a RANK-ligandumtól függő mechanizmuson keresztül, kedvezően befolyásolhatja a súlyos SRE-k arányát és meghosszabbíthatja a betegségmentes túlélést. Magy Onkol 61:175–180, 2017

Kulcsszavak: daganatos csontáttétek, biszfoszfonátok, zoledronsav, ibandronát, denosumab, SRE, RANK-ligandum

A HR+/HER2– előrehaladott emlőrákok kezelésében a klasszikus endokrin ágensek, a tamoxifen, az aromatázgátlók és a fulvesztrant hosszú ideig monoterápiában kerültek alkalmazásra. A klinikai kutatások az elmúlt időszakban olyan, endokrin terápiák és más célzott kezelések kombinációit jelentő hatásosabb terápiák kifejlesztésére irányultak, melyekkel késleltetni lehet a hormonrezisztencia kialakulását, vagy vissza lehet állítani a tumor hormonérzékenységét, és ezáltal növelni lehet a hormonterápiák hatásosságát. A szelektív típusú CDK4/6-gátlók kifejlesztése, és ezek első képviselőjének, a palbociclibnek a bevezetése fontos előrelépést jelent a HR+/HER2-előrehaladott emlőrákok kezelésében. Ma már magas szintű evidenciák alapján kerülhet alkalmazásra a palbociclib és letrozol kombinációja a hormonérzékeny emlőrákok kezelésében, vagy a palbociclib fulvesztranttal együtt adva endokrin terápiára rezisztens tumorok esetében. A palbociclib és hormonterápia kombinációi hatásos és jól tolerálható kezelések. A cikk a palbociclib és endokrin terápiák kombinációinak a HR+/HER2– előrehaladott emlőrák terápiájában betöltött szerepét foglalja össze. Magy Onkol 61:167–173, 2017

Kulcsszavak: emlőrák, endokrin terápia, CDK4/6-gátló, palbociclib

A daganatellenes immunválaszra utaló jeleket a patológia régóta regisztrálja, azonban csak kevés daganatféleség esetében vált a lelet részévé ennek jelentése. Az immunterápiák megjelenése azonban kikényszeríti, hogy meghatározásra kerüljenek azok a prognosztikus és prediktív faktorok, amelyek segíthetnek a hatékonyabb betegszelekcióban. A számba vehető prognosztikus és prediktív markerek közül az Immunoscore (a daganatot infiltráló egyes T-sejt-populációk denzitása) és a PD-L1 fehérje expressziója a daganat- vagy infiltráló immunsejteken az a két marker, amely jelenleg a legkidolgozottabb, ezek alkalmazása azonban csak egy-egy daganatféleségben vált a napi rutin részévé. A PD-L1-meghatározás emellett technológiai problémákat is felvetett, mivel szinte minden egyes immunterápiás gyógyszerhez más-más in vitro diagnosztikai eszközt fejlesztettek. Ilyen körülmények között csak a törzskönyvi leiratokban szereplő markerek és technológiák használata ajánlható a napi rutin diagnosztikában. Magy Onkol 61:158–166, 2017

Kulcsszavak: immunterápia, prediktív marker, prognosztikus marker, PD-L1

Az immunellenőrzőpont-gátló kezelés forradalmian új, hatékony terápia tüdőrákban is, egyéb rosszindulatú megbetegedésekhez hasonlóan. A dohányzással összefüggő tüdőrák a megbetegedések döntő többségét képviseli; magas szomatikus mutációs rátája és fokozott immunogenitása összefügg az immunterápia hatékonyságával. A PD-1-gátló vegyületek közül a nivolumab és pembrolizumab, a PD-L1-gátlók közül az atezolizumab már törzskönyvezett indikáció tüdőrákban. Az avelumab és a durvalumab szintén ígéretes kezelési lehetőség. Másod-, illetőleg többedvonalban a nivolumab és az atezolizumab PD-L1-expresszió ismerete nélkül is alkalmazható, míg a pembrolizumab PD-L1-pozitivitás esetén. Mérföldkő a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében a ≥50%-os PD-L1-expresszió esetén a pembrolizumab első vonalbeli alkalmazásának lehetősége a KEYNOTE 024-es vizsgálat eredménye alapján. Ebben a szelektált betegcsoportban a pembrolizumab adásával csaknem megkétszereződött progressziómentes túlélés a standard kezelési karhoz képest, és a teljes túlélés is jelentősen javult, lényegesen jobb toxicitási profil mellett. Ennek megfelelően új terápiás standardról beszélhetünk az előrehaladott NSCLC első vonalbeli kezelésében. Az immunellenőrzőpont-gátlókkal számos egyéb klinikai vizsgálat is folyik tüdőrákban citotoxikus kemoterápiával kombinálva, illetőleg adjuváns indikációban, célzott terápiával kombinálva. Magy Onkol 61:153–157, 2017

Kulcsszavak: immunellenőrzőpont-gátlás, tüdőrák, PD-1-axis gátlása, CTLA-4-gátlás

Az immunterápia több daganattípus esetében jelentős sikereket ért el. Ugyanakkor a vastagbéldaganat immunterápiája még csak kezdeti stádiumban van, pedig az immunológiai pontrendszer segítségével meghatározható a vastagbéldaganat immunfenotípusa. Bár sokféle modalitással próbálkoztak, az anti-PD-1 terápiák tűnnek eddig a legígéretesebbnek. Az is nyilvánvaló, hogy a vastagbéldaganatok molekuláris alcsoportjai közül a mikroszatellita-instabil típus kitüntetetten érzékeny az ilyen típusú terápiákra. Magy Onkol 61:147–151, 2017

Kulcsszavak: vastagbélrák, immunterápia, PD-1, mikroszatellita-instabilitás

Az immunterápia modern hatóanyagainak, mint az immunellenőrzési pontokon ható PD-1-(nivolumab, pembrolizumab) és PD-L1- (atezolizumab, avelumab, durvalumab) blokkolóknak a megjelenésével új lehetőségek nyíltak a lokálisan előrehaladott és áttétes uroteliális tumoros betegek kezelésében. A napjainkig publikált eredmények alapján hatékony terápiás opciót jelentenek platinakezelés utáni progresszió esetén másod- és többed-, valamint ciszplatinra alkalmatlan betegeknél első vonalban is. A betegek túlélésének és a tumorválasz időtartamának eredményei igen biztatóak, hatékonyabbnak látszanak az adott stádiumokban eddig alkalmazott kemoterápiás szerek publikált adatainál. Toxicitási profiljuk általánosságban ugyancsak kedvezőbbnek tűnik. Az immunrendszeri eredetű mellékhatások előfordulása ritka, azok felismerése és menedzselése felkészültséget és multidiszciplináris gondolkodást igényel. A folyamatban levő vizsgálatok értékelik az új szerek más hatáspontú (pl. CTLA-4-gátló ipilimumab, tremelimumab vagy kemoterápiás) készítményekkel történő kombinációs eredményeit, valamint prediktív biomarkerek azonosítását a hatékonyság további fokozása céljából. Összefoglalónkban az immunterápiás hatóanyagok eddig publikált adatait foglaltuk össze uroteliális daganatok kezelésében, valamint rövid áttekintést adunk a folyamatban levő klinikai vizsgálatokról. Magy Onkol
61:139–146, 2017

Kulcsszavak: uroteliális hólyagdaganat, PD-1/PD-L1 gátlók, atezolizumab, nivolumab, pembrolizumab

A melanóma genetikájának és az immunszabályozás mechanizmusainak jobb megismerése célzott és immunterápiák fejlesztését eredményezte az áttétes melanóma kezelésében. Az onkológiai modalitások haladása drámai áttörést hozott e területen a túlélési eredmények jelentős javulását eredményezve. A terápiás siker meghatározó elemeit képviselik a citotoxikus T-sejt-antigén 4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál receptor 1 (PD-1) elleni kezelések (ipilimumab, nivolumab és pembrolizumab). Napjainkban ez utóbbi immunellenőrző pontok elleni antitestek kombinációjával sikerült jelentősen meghosszabbítani a metasztatizáló melanómában szenvedő betegek túlélési idejét. A jelen közlemény röviden összefoglalja a dermatoonkológia e területének legfontosabb naprakész alapelveit. Magy Onkol 61:132–136, 2017

Kulcsszavak: ipilimumab, nivolumab, pembrolizumab, kombinált immunterápia

A szerzők a vesedaganatok jelenlegi kezelési eredményeinek rövid összefoglalása után az immunterápia új lehetőségeit mutatják be. A jelentősebb immunellenőrző pontok (CTLA-4, PD-1 és PD-L1/2) gátlói és azok kombinációi, a célzott kezelés és immunkezelés kombinációi, a legújabb ellenőrző pontokra ható készítmények és kombinációk, a vakcináció és a pegilált interleukin-2 kezelés kerülnek bemutatásra. Ismertetik a CheckMate-025, az AGS-003 és IMA901 vizsgálatok eredményeit és bemutatják a jelenleg folyamatban levő első vonalas fázis III-as vizsgálatokat a világossejtes veserák kezelésében. Magy Onkol 61:126–131, 2017

Kulcsszavak: vesesejtes daganat, PD-1/PD-L1 gátlók, atezolizumab, nivolumab, pembrolizumab