Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 11
#1
Orvostovábbképző Szemle XXVI. évf. 5. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2019-05-16

A Deutsche Gesellschaft für Gastroenterologie, Verdauungs- und Stoff­wechselkrankheiten (DGVS) gasztrointesztinális vérzéssel foglalkozó új S2K irányelve a vérzés gyanújától az optimális endoszkópos kezelésen át a vérzés kiújulásának megelőzéséig ajánlásokat ad a tennivalókkal kapcso­latban. Nagy figyelmet fordítottak az ajánlások klinikai megvalósíthatósá­gára és egyszerűségére, megkönnyítendő az orvosok számára a döntést és a betegek gondozását a klinikai lefolyás alatt.

#2
Orvostovábbképző Szemle XXIII. évf. 12. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2016-12-14

A fertőzések elleni küzdelemben a vé­dőoltásoknak egyre jelentősebb szerepük van. A feketehimlő eradikációja sikertörténet, és ennek jelentőségét nap­jainkra már senki sem vitatja. Az Egész­ségügyi Világszervezet a járványos gyer­mekbénulás eradikációján túl a B vírus okozta hepatitisz eradikációját is célul tűzte ki. A fertőző betegségek azonban nem tűnnek el. Az elmúlt években az Ebo­la-vírus és a Zika-vírus okozta járványok kapták a legtöbb figyelmet, és máris meg­fogalmazódott az igény a védőoltásokkal történő megelőzésre.

#3
Orvostovábbképző Szemle XXIII. évf. 1. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2016-02-01

Az immunmediált neuropátiák a hasonló patomechanizmus alapján al­kothatnak közös csoportot. Bár klinikai megjelenésükben is vannak meg­egyező jellegzetességek, a fenotípus alapján sokszínű, heterogén beteg­csoportról van szó. A mielőbbi pontos diagnosztika, a speciális alcsoportok helyes felismerése alapvetően meghatározza a prognózist. Csak az időben elkezdett kezelés biztosíthatja a beteg életminőségének megőrzését.

#4
Orvostovábbképző Szemle XXII. évf. 7-8. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Esettanulmány
2015-08-28

A cikk a Guillain–Barré-szindróma nem típusosan lezajló esetét mutatja be, amely elsősorban kétoldali arcidegbénulásban és fokozott ínreflexekben nyilvánult meg, végtaggyengeség tünetei nélkül. Az intravénásan alkalma­zott immunglobulin-kezelésre a nőbeteg jól reagált.

#5
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2015-01-29

Az influenza elleni hatásos védőoltás – bár abszolút értékben csak csekély mértékben – de csökkenti annak kockázatát, hogy a  beoltott személy „szerzett” Guillain-Barré szindrómában betegedjen meg. 

#6
Orvostovábbképző Szemle XX. évf. 6. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2013-06-13

Ezt a progresszív gyengeséggel és csökkent miotatikus reflexekkel jellemzett neuropátiás tünetcsoportot rendellenes immunválasz okozhatja pl. immunizáció vagy fertőzés következményeként. A progresszív motoros gyengeség mellett sok beteg súlyos fájdalmat él át, vegetatív tünetek is felléphetnek. A diagnózist a likvor és az idegvezetés vizsgálata támasztja alá. A beteget kórházban kell kezelni, szupportív ellátásban és betegségmódosító terápiában kell részesülnie. A plazmacsere javítja a kimenetelt, immunglobulin hatására gyorsabban gyógyulnak mind a felnőttek, mind a gyermekek. Az esetek kb. 20%-ában maradnak vissza neurológiai tünetek.

#7
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XV. évf. 2. szám
OTSZ Online
2013-05-08

Hazai aktualitásunk a korai újszülöttkori B csoportú Streptococcus- (GBS-) sepsis antibiotikum megelőzésével foglalkozik. A kitűnő áttekintés a magyar nőgyógyászati infektológia legfelkészültebb perinatológusának az írása.

#8
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle IX. évf.2. szám
OTSZ Online
2004-04-01
Bevezetés A Pediatrics in Review hasábjain Gotoff tollából megjelent „Group B streptococcal infections” című cikk előkészítésével egy időben a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) új ajánlásokat adott ki a perinatalis B csoportú Streptococcus- (GBS) fertőzések megelőzésével kapcsolatban (Morbid Mortal Wkly Rep MMWR. 2002;51[RR-11]:1–22). Az új ajánlást támogatta az American Academy of Pediatrics (AAP) és az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) is. A CDC és az AAP ajánlásai a www.cdc.gov/groupbstrep.com internetes címen elérhetők. Bár az 1996-os CDC ajánlás két elfogadható prevenciós stratégiát ismertetett az anyai intrapartum antibiotikum-profilaxis (IAP) korai kezdetű GBS-betegség megelőzésében való alkalmazására, az azóta összegyűlt adatok azt mutatták, hogy lényegesen (több mint kétszer) hatékonyabb volt az a stratégia, mely szerint minden várandósnál tenyésztést végeznek a terhesség 35–37. hetében, és pozitív esetekben kerül sor az IAP alkalmazására. A kockázaton alapuló stratégia (mely szerint az IAP javallata az anyai intrapartum láz, az idő előtti [>18 h] burokrepedés vagy a 37. terhességi hétnél korábbi koraszülés) most már csak abban az esetben javasolt, ha a GBS-tenyésztés eredménye nem ismert. Az új ajánlás emellett: módosította a penicillinallergia esetén alkalmazandó IAP irányelveit; megerősíti, illetve részletezi a GBS kimutatására a terhesség 35–37. hetében esedékes alsó vaginalis és rectalis minta vételének és feldolgozásának technikáját; algoritmust vázol a várható koraszülés esetén alkalmazandó IAP vonatkozásában; nem javasolja IAP alkalmazását olyan GBS-pozitív, császármetszéssel szülő nőknél, akiknél a szülés még nem indult meg, és a magzatburkok is épek.
#9
Orvostovábbképző Szemle XI. évf.1. szám
OTSZ Online >> Pszichiátria, neurológia
2004-01-01

Az akut Guillain–Barré-szindróma (GBS) és a krónikus inflammatorikus demyelinisatiós polyneuropathia (CIDP) patogenezisében a perifériás idegek pontosan még nem azonosított epitópjai ellen irányuló kóros humorális és celluláris immunreakciók játszhatnak szerepet. A kórfolyamat elsősorban a perifériás idegek disztális részét és az ideggyököket érinti. Ebből következik, hogy a GBS akut fázisában és a CIDP gyakran schubszerű rosszabbodásakor a kezelés a gyulladásos reakciók megfékezésére irányul. A GBS és a CIDP immunterápiáját az elmúlt években számos kontrollos vizsgálatban értékelték, ezek eredményeit tekintjük át az alábbiakban. A GBS kezelése A GBS kezelésével kapcsolatos vizsgálatokba többnyire súlyos állapotú, járásképtelen betegeket vontak be. Ez a Hughes-féle rokkantsági skálán 3-as vagy annál súlyosabb fokú rokkantságot jelent (1. táblázat23). Tisztázatlan még, hogy a GBS enyhébb formájában szenvedő (az 1. táblázatban az 1–3. csoportba tartozó), járóképes betegek állapotát javítja-e a kezelés. A kórkép természetes lefolyását vizsgálva azt látjuk, hogy e betegek 38%-a 3, illetve 6 hónap elteltével is reziduális járászavarról és károsodott felső végtagi motoros funkciókról számol be.22 A betegség során gépi lélegeztetésre szoruló, a GBS 5. súlyossági csoportjába tartozó betegek halálozási aránya a mai terápiás lehetőségek mellett is igen nagy: 20%.9 Ebben a csoportban a végső kimenetelt döntően a légzési elégtelenség, illetve a vegetatív zavarok, a bradyarrhythmiák és az asystolia intenzív ellátásának minősége határozza meg.23 A lélegeztetés javallatán kívül mérlegelni kell, nincs-e szükség ideiglenes transzkután pacemaker behelyezésére (lásd a diagnosztikai részt, 52. oldal). Egy év elteltével a kezdetben lélegeztetésre szoruló betegek mintegy 50%-a már segédeszköz nélkül járóképes, ugyanakkor 7%-uk még mindig lélegeztetésre szorul. A hosszú távú követés adatai szerint az esetek körülbelül egyharmadában még 3–6 év elteltével is jelentős funkcionális károsodás áll fenn, pszichoszociális hátrányokról pedig a betegek 50%-a számol be (pl. munkahelyi vagy szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban).

#10
Orvostovábbképző Szemle XI. évf.1. szám
OTSZ Online >> Pszichiátria, neurológia
2004-01-01

A leggyakoribb akut polyneuropathia a Guillain–Barré-szindróma (GBS), melynek éves incidenciája 1-2 eset/100000 fő.6 Európában és Észak-Amerikában 85–90%-ban a klasszikus, akut, túlnyomórészt motoros polyradiculo-neuropathia formájában jelentkezik, más térségekben viszont gyakoribbak az egyéb kórformák. A betegek közül sokan a közkórházak betegfelvételi osztályán jelentkeznek, mivel a kezdeti tünetek nem specifikusak: disztális paraesthesiák, érzészavarok formájában jelentkeznek. A jellegzetes, disztálisan kifejezettebb, felszálló paresisek csak néhány nappal később alakulnak ki, a specifikus diagnózist ekkor lehet felállítani. A krónikus inflammatorikus demyelinisatiós polyneuropathiát (CIDP) a betegség lefolyásának dinamikája és a klinikai deficittünetek jellegzetes kialakulása különbözteti meg a GBS-től. A CIDP becsült prevalenciája 1-2 eset/100000 fő.20 Az utóbbi években elsősorban a GBS immunológiai patomechanizmusának tisztázásában, de a CIDP patomechanizmusáéban is jelentős előrelépés történt.14 Definiálták továbbá a kórképpel rokon betegségcsoportok diagnosztikus kritériumait, és publikálták számos, a terápiára vonatkozó vizsgálat eredményeit. A továbbiakban és az ezt követő közleményben ezekről is szeretnénk áttekintést nyújtani. Patogenezis A GBS eseteinek 60%-ában a kórkép kialakulását megelőző hetekben infekció zajlik – 50%-ban felső légúti hurut, 20%-ban gasztrointesztinális fertőzés.6 Elsősorban a Campylobacter jejuni, a cytomegalovirus, az Epstein–Barr-vírus és a Mycoplasma pneumoniae esetében mutattak ki összefüggést a később kialakuló GBS-sel. Esetenként egyéb provokáló tényezők – például előzetes műtét, tumoros betegség, terhesség, szülés, védőoltás22 – lehetséges szerepe is felmerült. Az influenza védőoltás kapcsán fellépő GBS kockázatát 1/egymillióra becsülik.6 A GBS-sel ellentétben CIDP-ben nem mutatható ki határozott összefüggés korábbi fertőzésekkel, specifikus kórokozókkal.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.