A barna zsírszövet aktivitását gátló molekula
Az újonnan felfedezett molekula, amely gátolja a barna zsírszövet aktivitását gyógyszercélpontként új fordulatot hozhat az obezitás kezelésében.
- A HbA1c-ingadozás veszélye cukorbetegségben
- A hiperglikémiás krízisállapotok korszerű kezelése
- Új megközelítés a cukorbetegség kezelésében
- Cukorbetegek szürkehályogműtéte
- Diabétesz-gyógyszer halálos méregből
- A szemaglutid kardiovaszkuláris előnyei
- Berberin a "természet Ozempic”je?
- A diabetológia fejlődése az elmúlt tíz évben
- Mesterséges intelligencia segítheti az inzulinadagolást
- Cagrilintid + semaglutid a diabezitás megelőzésére
- A COVID-19 járvány és az 1-es típusú diabetes
- Orális inzulinadagolás mikromotoros minitablettákkal
A Molecular Metabolism folyóirat júniusi számában jelent meg a University of Barcelona kutatóinak cikke, amelyben egy olyan molekula felfedezéséről számoltak be, amely képes blokkolni a barna zsírszövet aktivitását. A felfedezés jelentősége abban áll, hogy az elhízás, a cukorbetegség és a szív- érrendszeri betegségek egyre gyakrabban fordulnak elő a lakosság körében, a barna zsírszövet pedig védő funkciót tölt be ezekkel a gyakori betegségekkel szemben, mivel kalóriákat éget és a zsírból testhőt termel. A test öregedésével azonban a barna zsírszövet aktivitása csökken, sőt, a barna zsírszövet inaktiválódása az elhízott emberekre is jellemző.
A mostani kutatás során sikerült egy olyan molekulát leírni, amely a szervezetben gátolja a barna zsírszövet aktivitását. Ez a felfedezés új utakat nyithat meg annak feltárásában, hogy miért és hogyan történik a test zsírégetésében kulcsfontosságú szövet inaktiválódása, és különösen annak meghatározásában segíthet, hogy ez a gátló funkció visszafordítható-e, illetve alkalmazható-e ez a folyamat az elhízás és a kardiometabolikus betegségek kezelésére szolgáló stratégiák kidolgozásában.
A testben kétféle zsírszövet található: a fehér zsírszövet (lipidek formájában tárolja az energiát) és a barna zsírszövet (a test fő hőtermelő szerve a termogenezis révén).
“Kutatásunkat arra a megfigyelésre alapoztuk, hogy eddig a tudomány főleg arra összpontosított, hogy vajon mi csökkenti a barna zsírszövet aktivitását, vagyis a kutatások eddig azokra a tényezőkre koncentráltak, amelyek aktivizálják ezt a szövetet, és nem azokat a faktorokat keresték, amelyek gátló hatást gyakorolnak rá” – nyilatkozta Francesc Villarroya professzor, a cikk első szerzője. “Ennek eredményeként általánosan feltételezték, hogy a barna zsír alacsony aktivitása az öregedés és az elhízás során azzal magyarázható, hogy aktivátorai nem működnek megfelelően.”
Két ilyen, folyamatban lévő kutatásról lapunk hasábjain korábban mi is beszámoltunk. Az egyik a University Hospital Bonn kutatóinak felfedezése, akik az EPAC1 fehérjét a barna zsírszövet növekedését támogató, elősegítő molekulaként írták le, külön kitérve arra az előnyös tulajdonságára, hogy még a fehér zsírszöveten belül is fokozza a barna zsírsejtek képződését (Új potenciális gyógyszercélpont az elhízás elleni küzdelemben). A másik tanulmány a University of Southern Denmark vizsgálata volt, akik viszont nem az aktiválás, hanem most közölt cikkhez hasonlóan a barna zsírszövet aktivitásának gátlása vonalán indultak el: ebben a kutatásban az AC3-AT gátló faktort (switch-off proteint) sikerült azonosítani (Barna zsírszövet aktiválása elhízás ellen).
Az állatmodelleken végzett mostani tanulmányban a kutatók egy represszor faktort azonosítanak, amely blokkolja a barna zsír aktivitását: ez az ACBP fehérje. Normális körülmények között ez a fehérje szabályozná, mikor nincs szükség a barna zsír aktivitására (pl. meleg környezetben). Ez a molekula azonban részt vehet az öregedésben és a barna zsírszövet patológiás blokkolásában is, ami elhízáshoz vezet.
Az ACBP fehérje regulátor hatása további egészségügyi következményekkel is járhat, például a rákos megbetegedések elleni küzdelemben. “Egyes daganatos betegségekben a barna zsírszövet kórosan hiperaktívvá válik, és ellenőrizhetetlen anyagcsere-energia-felhasználást okoz, ami cachexiához (extrém alultápláltság és izomsorvadás) vezet. Ebben az esetben az ACBP fehérje represszor faktorként betöltött funkciója érdekes terápiás eszközzé válhat a rákos betegek számára is” - fejtette ki Villarroya professzor.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült: