Új megközelítés a cukorbetegség kezelésében

A Journal of Clinical Investigation folyóiratban május 15-én jelent meg a University of Washington School of Medicine kutatóinak cikke, amelyben a 2-es típusú cukorbetegség egy új potenciális kezelési megközelítését vázolták fel, amely az eddigi terápiákkal szemben az agyat célozná meg. A kutatók már évek óta tudják, hogy a hipotalamuszban található neuronok egy alcsoportjának, az úgynevezett AgRP-neuronoknak a hiperaktivitása gyakori a cukorbeteg egerekben.

“Ezek az idegsejtek kiemelkedő szerepet játszanak a hiperglikémiában és a 2-es típusú cukorbetegségben” - nyilatkozta Dr. Michael Schwartz, a cikk levelező szerzője.

Annak megállapítására, hogy ezek a neuronok valóban hozzájárulnak-e a cukorbeteg egerek megemelkedett vércukorszintjéhez, a kutatók egy széles körben alkalmazott vírusgenetikai megközelítést alkalmaztak, hogy az AgRP neuronok tetanusz toxint expresszáljanak - ez megakadályozza, hogy a neuronok kommunikáljanak más neuronokkal. Némileg váratlan módon ez a beavatkozás hónapokig normalizálta a magas vércukorszintet, annak ellenére, hogy semmilyen hatással nem volt a testsúlyra vagy a táplálékfogyasztásra.

Eddigi ismereteink szerint a cukorbetegség, különösen a 2-es típusú cukorbetegség a genetikai hajlam és az életmódbeli tényezők, köztük az elhízás, a testmozgás hiánya és a helytelen táplálkozás kombinációjának talaján alakul ki, és ezeknek a tényezőknek a keveréke vezet inzulinrezisztenciához vagy elégtelen inzulintermeléshez. Schwartz szerint a kutatók eddig úgy gondolták, hogy az agy nem játszik szerepet a 2-es típusú cukorbetegségben. A mostani tanulmány azonban megkérdőjelezi ezt a felfogást.

A cikkben leírt új eredmények összhangban vannak a szerzők korábbi munkáival, amelyek szerint az FGF1 nevű peptid közvetlenül az agyba történő beadása szintén a cukorbetegség megszűnését okozza egér modellszervezetekben - később erről a beavatkozásról kimutatták, hogy ez a kezelés az AgRP neuronok tartós gátlásával jár. Ezek az adatok együttesen arra utalnak, hogy bár ezek az idegsejtek fontosak a vércukorszint szabályozásában, nem játszanak jelentős szerepet az elhízás folyamatában. Más szóval, ezeknek az idegsejteknek a megcélzása egyáltalán nem biztos, hogy visszafordítja az elhízást, még akkor sem, ha a cukorbetegség remisszióba kerül.

“További kutatásokra van szükség azzal kapcsolatban, hogyan lehet szabályozni ezeknek az idegsejteknek az aktivitását, és főleg azzal kapcsolatban, hogy hogyan válnak egyáltalán hiperaktívvá” - fejtette ki Schwartz. “Amint ezekre a kérdésekre választ kapunk, ki lehet dolgozni egy terápiás megközelítést, amely képes lenyugtatni a neuronokat. Ez a megközelítés komoly változást jelenthet a cukorbetegségről alkotott képünkben és a lehetséges kezelésekben is. Például  meglepő lehet, de az Ozempic és más, a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt új gyógyszerek is képesek gátolni az AgRP neuronokat. Az, hogy ez a hatás milyen mértékben járul hozzá ezeknek a gyógyszereknek az antidiabetikus hatásához, egyelőre nem ismert. További kutatások pontosabban feltárhatják az AgRP neuronok szerepét abban, hogy a szervezet normális esetben hogyan szabályozza a vércukorszintet, majd ezeket az eredményeket idővel humán klinikai vizsgálatokba is át lehetne ültetni.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Can the brain be targeted to treat type 2 diabetes?

AgRP neuron hyperactivity drives hyperglycemia in a mouse model of type 2 diabetes

Irodalmi hivatkozás:

Yang Gou et al, AgRP neuron hyperactivity drives hyperglycemia in a mouse model of type 2 diabetes, Journal of Clinical Investigation (2025). DOI: 10.1172/JCI189842