Amerikában erős összefogás alakult az amyotrophiás laterál sclerosis kutatására.

Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszer-felügyeleti hatósága engedé­lyezte az első olyan vértesztet, amely alkalmas felnőttek enyhe traumás agy­sérülésének, közismert nevén agyrázkódásának kimutatására, értékelésére.

A diabetes mellitus (DM) az egyik leggyakoribb nem fertőző betegség, melynek emelkedő prevalenciája jelentős negatív hatást gyakorol az egészségügyi ellátó rendszerekre világszerte. Az International Diabetes Federation adatai szerint a DM világszerte 382 millió személyt érintett 2013-ban, mely 2035-re várhatóan 592 millióra emelkedik. Európában a felnőtt populáció körülbelül 8,5%-át diagnosztizálják cukorbetegséggel, az országos prevalenciaarányok 2,4% és csaknem 15% között változnak. A DM-nek társadalmi kihatásai is kedvezőtlenek, mivel a betegség súlyos komorbiditásokkal és szövődményekkel jár együtt. Több vizsgálat szerint a cukorbetegek 90–95%-a 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenved, és a T2DM incidenciája a populáció öregedésével együtt folyamatosan emelkedik.

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

Egy 26 éves férfi beteg a testfelüle­tének nagy részét érintő bőrkiütés miatt fordult orvoshoz, mely az elmúlt évben folyamatosan növekedett. Kiüté­sek borították a végtagok bőrét (beleértve a tenyeret és a talpat), valamint a füleket (1. ábra, a és b). A bőrelváltozásokat nem kísérte fájdalom, viszketés vagy a végta­gok érzészavara. A beteg nem számolt be lázról, hidegrázásról, éjszakai izzadásról vagy fogyásról. A Marshall-szigetekről származó fiatalember csak jelentkezése előtt 6 hónappal költözött Oklahomába. A szükséges védőoltásokat megkapta.

COPD-ben a tartós hatású inhalációs brochodilatátorok adagolásának első heteiben növekszik a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.

A lábbeliktől és a körömvágási szokásoktól a lábujjak keringési zavaráig és a bakteriális vagy gombás fertőzésekig sok mindenre kell gondolni ennek a hétköznapi bőrgyógyászati problémának a sikeres kezeléséhez, a szö­vődmények elkerüléséhez.

Egy 78 éves férfi beteg évek óta nem járt orvosnál, mielőtt lábfájdalmat pa­naszolva felkereste a rendelőt. Lábát sérü­lés nem érte. Sportcipőt viselt, és a járáshoz nem volt szüksége botra vagy járókeretre. Hosszú idő óta nem vágta le a lábkörme­it, és higiéniája egyébként is kívánnivalót hagyott maga után. Mindennapi tevé­kenységeit képes volt önállóan intézni. Kórelőzményében érdemleges adat nem szerepelt, és semmilyen gyógyszert nem szedett rendszeresen.

A körömágygyulladás a körmöt közvetlenül határoló bőr (körömredő) és az alatta fekvő szövetek gyulladása. A gyulladt terület megduzzad, kipiro­sodik, nyomásérzékennyé válik, máskor genny szivárog vagy nyomható ki belőle. A gyulladás a körömre is ráterjedhet.

A primer immundeficienciák (PID) a molekuláris és klinikai orvostudomány látványosan fejlődő területei, amelyek mind az elméleti immunológiában, mind a gyógyító-megelőző betegellátásban új koncepciókat és gondolko­dásmódot hoztak. A PID-del kapcsolatos paradigmaváltás kiterjed a beteg­ségek epidemiológiájára, diagnosztikájára és kezelésére egyaránt. A több mint 260 PID gén és 300 PID betegség felfedezése és megismerése drámai fejlődést hozott az immunterápia területén is.