Az aktuális lapszámunk fókuszában a szisztémás autoimmun megbete­gedések állnak. Habár ezek többsége nem tartozik a gyakori betegségek közé, súlyos­ságuk mellett azért is fontos külön foglal­koznunk velük, mert többségük a fogamzóképes, illetve munkaképes korosztályt érinti. Ennélfogva nemcsak a direkt be­tegségteher jelentős, hanem az indirekt költségek és a nem anyagiakban mérhető terhek is. Mi több, a következő generációra is kihatással lehetnek.

A sarokfájdalom hátterében legtöbbször a plantáris fascia gyulladása áll, mely a sarok mediális talpi felszínén okoz fájdalmat, különösen a nyugalmi helyzet utáni első lépések megtételekor. A plantáris sarokfájdalom hátteré­ben a sarokcsont fáradásos törése, az idegek becsípődése vagy neurinómája, a sarokpárna-szindróma vagy talpi szemölcs is állhat. A hátsó sarokfájdalom gyakori oka az Achilles-ín tendinopátiája. A hátsó sarokfájdalmat kiválthat­ja Haglund-deformitás vagy Sever-betegség. A talpközép mediális részén fellépő sarokfájdalom tarzális csatorna szindróma következménye lehet. A sinus tarsi szindróma a talp középső-oldalsó részén fellépő fájdalmon túl bizonytalanságérzéssel hívja fel magára a figyelmet.

A szisztémás szklerózis autoimmun betegség, mely részben a bőrt, részben a belső szerveket érinti. A betegség alapja, hogy az immunrendszer a szer­vezet saját szerveit, szöveteit idegenként ismeri fel, és immunreakciót indít velük szemben.

Az IMPACT vizsgálat eredményei szerint a három gyógyszert tartalmazó inhaláció jobban csökkenti a COPD betegség fellobbanásait, mint a kettős kombinációk.

A cukorbetegség gyakori velejárói a lábproblémák. Nagy részük odafigye­léssel, lábápolással megelőzhető. Ha mégis kialakult a lábat érintő diabéte­szes szövődmény, rendszeres lábápolással többnyire megakadályozható, hogy a kisebb kezdeti probléma súlyosabb állapotba menjen át. A cukor­betegek számára elengedhetetlen, hogy elsajátítsák és alkalmazzák az öngondoskodás és a megelőzés fogásait.

Amerikában erős összefogás alakult az amyotrophiás laterál sclerosis kutatására.

Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszer-felügyeleti hatósága engedé­lyezte az első olyan vértesztet, amely alkalmas felnőttek enyhe traumás agy­sérülésének, közismert nevén agyrázkódásának kimutatására, értékelésére.

A diabetes mellitus (DM) az egyik leggyakoribb nem fertőző betegség, melynek emelkedő prevalenciája jelentős negatív hatást gyakorol az egészségügyi ellátó rendszerekre világszerte. Az International Diabetes Federation adatai szerint a DM világszerte 382 millió személyt érintett 2013-ban, mely 2035-re várhatóan 592 millióra emelkedik. Európában a felnőtt populáció körülbelül 8,5%-át diagnosztizálják cukorbetegséggel, az országos prevalenciaarányok 2,4% és csaknem 15% között változnak. A DM-nek társadalmi kihatásai is kedvezőtlenek, mivel a betegség súlyos komorbiditásokkal és szövődményekkel jár együtt. Több vizsgálat szerint a cukorbetegek 90–95%-a 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenved, és a T2DM incidenciája a populáció öregedésével együtt folyamatosan emelkedik.

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

Egy 26 éves férfi beteg a testfelüle­tének nagy részét érintő bőrkiütés miatt fordult orvoshoz, mely az elmúlt évben folyamatosan növekedett. Kiüté­sek borították a végtagok bőrét (beleértve a tenyeret és a talpat), valamint a füleket (1. ábra, a és b). A bőrelváltozásokat nem kísérte fájdalom, viszketés vagy a végta­gok érzészavara. A beteg nem számolt be lázról, hidegrázásról, éjszakai izzadásról vagy fogyásról. A Marshall-szigetekről származó fiatalember csak jelentkezése előtt 6 hónappal költözött Oklahomába. A szükséges védőoltásokat megkapta.