Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 10
#1
Orvostovábbképző Szemle XXVII. évf. 7. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Ránézek és megmondom
2020-07-15

Egy 52 éves férfi azért kereste fel or­vosát, mert az utóbbi 2 évben egyre súlyosbodó mértékben nehézséget okoz számára a szilárd ételek és az italok lenye­lése. 

#2
OTSZ Online >> Parkinson Mozaik
2015-08-27

Különösen sok buktatók rejt a dysphagia, a gastroparesis és a székürítési rendellenességek kezelése.

#3
Orvostovábbképző Szemle XIX. évf. 7-8. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Ránézek és megmondom
2012-08-17

A 72 éves férfi beteg 3 hete fennálló légszomj és hányás miatt fordult orvoshoz. A hányás minden előjel nélkül jelentkezett, a hányadék emésztetlen ételmaradékokat tartalmazott. Aznap reggel a beteg arra ébredt, hogy ételmaradékot érez az orrában és folyamatosan köhög. Beszámolója szerint már egy ideje egyre több nehézséget okozott neki a szilárd és folyékony táplálék lenyelése. Időnként légszomjat érzett, székrekedése volt, és az elmúlt 2 évben 22 kg-ot fogyott.

#4
Orvostovábbképző Szemle XIX. évf. 2. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Ránézek és megmondom
2012-02-14

A 70 éves férfi beteg egy hete folyamatosan rosszabbodó kétoldali, fájdalmas lábduzzadás miatt kereste fel a rendelést, lábfájása azonban csak a jéghegy csúcsa volt. A kórelőzményben jelentős műtéti vagy egyéb esemény nem szerepelt. A beteg napi egy tabletta acetil-szalicilsavat szedett, nem dohányzott, nem fogyasztott alkoholt, és nem utazott a közelmúltban. Mellkasi fájdalomra, általános vagy testhelyzettel összefüggő nehézlégzésre nem panaszkodott, viszont elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban nehezen tudta lenyelni a táplálékot.

#5
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2011-11-19

A járóbeteg-ellátásban és a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb akut panasz. A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is. 

#6
Orvostovábbképző Szemle XVIII. évf. 10. szám
OTSZ Online
2011-11-14

A járóbeteg-ellátásban és a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb akut panasz. A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is lehet. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása. A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől a motilitási zavarokon át a pulmonális, vertebrális és funkcionális fájdalmakig terjed. Cikkünk fő célja a nem kardiális mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikájának áttekintése.

Kulcsszavak: achalasia, aortadisszekció, bronchuskarcinóma, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, herpes zoster, interkosztális neuralgia, légmell, Mallory–Weiss-szindróma, neuro-muszkuloszkeletális mellkasi fájdalom, nyelőcső motilitási zavarai, pleuritis sicca, refluxbetegség, tüdőembólia

#7
Orvostovábbképző Szemle XVI. évf.3. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2009-03-01

A diabetes mellitus gyomor-bél rendszeri szövődményei részben a cukorbetegek 30–60%-át sújtó vegetatív neuropathiával, részben a cukorbetegség okozta komplex anyagcsere-rendellenességgel függenek össze.

#8
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás X. évf.4. szám
OTSZ Online
2006-07-01
Háttér és célkitűzés. A helyes diagnózis és a megfelelő kezelés bevezetése is késhet, ha az achalasiás beteg gyomorégéses panaszát tévesen gastrooesophagealis reflux betegség (GORB) tüneteként értelmezik. Nagy achalasiás betegcsoporton vizsgáltuk a gastrooesophagealis reflux (GOR) és a refluxos tünetek közötti összefüggést. Módszerek. Feldolgoztuk az elmúlt 15 évben manometriás vizsgálattal igazolt minden achalasiás beteg összes tünetét. Összevetettük a kezelési módszereket, a gyomorégés jellegét és fellépésének idejét, az alsó nyelőcső-sphincter (lower oesophageal sphincter, LOS) nyomásának értékét és a 24 órás nyelőcső-pH-monitorozás eredményeit. Eredmények. A 225 nem kezelt beteg közül 110-nél (48,9%), a 99 kezelt beteg közül 57 esetében (57,6%) fordult elő gyomorégéses panasz. Összesen 80 betegnél végeztünk nyelőcső-pH-vizsgálatot, 57 kezelt beteg közül mindössze 6 (10,5%) esetében és 23 nem kezelt beteg közül 10-nél (43,5%) igazolódott GOR. Az alacsony LOS nyomás (<10 Hgmm) a GOR fokozott rizikójával járt együtt (esélyhányados [OR]: 14,2; 95% konfidenciaintervallum [KI]: 1,6–128,7; p<0,02). A kezelt betegek között is nagyobb arányban fordult elő GOR (OR: 7,9; 95%-os KI: 2,0–32,1; p<0,005). Ugyanakkor sem a LOS nyomásának értéke, sem a korábbi kezelés nem bizonyult a gyomorégés megbízható előrejelzőjének. Száztizenegy betegnél vizsgáltuk csoportokra bontva a dysphagia és a gyomorégés fellépésének időpontját. Nem mutatkozott szignifikáns különbség a három csoport között a LOS nyomásának átlagos (illetve medián) értékeiben, ami arra utal, hogy a LOS nyomás nem alkalmas a tünetek fellépésének előrejelzésére. Következtetések. A gyomorégés gyakori tünet a kezelt és nem kezelt achalasiás betegek körében, de kevéssé mutat összefüggést a GORB előfordulásával. Achalasiás betegeknél a GORB kizárására minden esetben 24 órás nyelőcső- pH-monitorozás elvégzése szükséges. Bevezetés A gastrooesophagealis reflux betegség (GORB) vezető tünete a gyomorégés, ami az alsó nyelőcső-sphincter (lower oesophageal sphincter, LOS) intrinsic gyengesége, vagy nem megfelelő időben történő elernyedése esetén lép fel. Ezzel szemben az achalasia jellemző tünete a disztális nyelőcsőszakasz perisztaltikájának hiánya és a LOS nyeléssel szinkron elernyedésének tökéletlensége vagy kiesése. Felvételkor a betegek jellemzően nehezített nyelésre (dysphagia) és emésztetlen ételmaradék regurgitációjára panaszkodnak, mely utóbbi tünet arra utal, hogy a falat nem jut el a gyomorba. Azt várnánk, hogy a gastrooesophagealis reflux tünetei ritkán fordulnak elő perzisztáló, illetve kezeletlen achalasia esetén, hiszen e két betegség (a GORB és az achalasia), a LOS funkciózavar-spektrumának két végén helyezkedik el. Ennek ellenére gyakran találunk átfedést a GORB és a kezeletlen, illetve perzisztáló achalasia tünetei között. Ugyanakkor a LOS izomzatának károsodása miatt a ballondilatációval és a sebészi cardiomyotomiával kezelt achalasiás betegek hajlamossá válnak GOR kialakulásra.
#9
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás VIII. évf.2. szám
OTSZ Online
2004-03-01
Esettanulmány A 77 éves nőbeteget haematemesissel és melaenával, illetve ezeket követő, rövid ideig tartó syncopéval járó betegség miatt vettük fel kórházunkba. A betegnél 40 évvel korábban achalasiát kórisméztek, és nemrégiben egy másik kórházban vértranszfúzióban részesült, három, egymást követően jelentkező felső gasztrointesztinális vérzéses epizód következtében kialakult súlyos anaemia miatt. Az egy hónappal ezelőtt elvégzett urgens gasztroszkópia hatalmas megaoesophagust és a disztális nyelőcsőszakasz diffúz kifekélyesedését mutatta. A beteg kórelőzményében szövődménymentes peptikus fekély is szerepelt. Felvételekor hypotonia (vérnyomás 80/50 Hgmm), tachycardia (szívfrekvencia 105/perc), sápadtság és gyenge perifériás keringés volt észlelhető. A laboratóriumi vizsgálatok a következő eredményeket adták: hemoglobin 7,8 g/dl; fehérvérsejtszám 19530/mm3 (neutrophiliával); thrombocyta-szám 78000/mm3; karbamid-nitrogén 50 mg/dl; kreatinin 0,92 mg/dl. A mellkasi röntgenfelvételen kiterjedt megaoesophagus látszott, mely teljes egészében elfoglalta a jobb mellkasfelet. Proximális szakaszán izolált levegő–folyadék nívó ábrázolódott, kisméretű csúszásos („sliding”) típusú hiatus hernia mellett, mely a cardialis stenosistól disztálisan helyezkedett el. A beteg hemodinamikai stabilizációját és nasogastricus leszívását követően endoszkópiát végeztünk, melynek során kiterjedt, megcsavarodott, megaoesophagust találtunk, melyet a cardia vizualizációját akadályozó véralvadékok borítottak. A báriumos oesophagogram (1. ábra) táplálékmaradványokkal teli, igen tág nyelőcsövet ábrázolt, mely csőrszerű szűkületben végződött, utóbbin keresztül a kontrasztanyag a gyomorba jutott. A kép achalasiára utalt. A thoraco-abdominalis régió CT-vizsgálata megerősítette az achalasiára utaló, disztális szűkülettel járó nyelőcső-tágulatot (2. ábra), emellett számos 1 cm átmérőjű nyirokcsomót mutatott ki a hasi nyirokcsomóláncok mentén. A felvételkor a parenterális táplálást megelőző kivizsgálást végeztünk, melynek során amoxicillin–klavulánsav kombinációra érzékeny Enterococcus faecalis bacteriaemiára derült fény. Végül a nyelőcső disztális szakaszát (10 cm) kimetszették, majd cardialis anastomosist és részleges fundoplicatiót végeztek. Az eltávolított nyelőcső súlyos fibrosist, granulatiót, erythemát és bevérzést mutató hátsó falán kifekélyesedést észleltek. A műtéti preparátum mikroszkópos vizsgálata során jól differenciált kissejtes non-Hodgkin lymphomára utaló lymphoproliferativ folyamat ábrázolódott. A szövettani vizsgálatkor fali epithelium nélküli simaizom-fragmentumok látszottak, melyeket sűrűn elhelyezkedő lymphoid sejtcsoportok infiltráltak. A lymphoid sejtek szabálytalan csoportokban helyezkedtek el, melyek elsősorban az ép lymphocytáknál valamivel nagyobb érett sejtekből álltak, ezeket pedig nagyobb, prolymphocytákra jellemző morfológiai tulajdonságokat mutató sejtek vettek körül. Immuntipizálással CD20+, CD5-re, CD23-ra és CD43-ra reaktív érett B-lymphocytákat lehetett kimutatni, elvétve prolymphocytás alakokkal. A mitotikus aktivitás a daganatos sejtpopulációban (Ki67) nem érte el az 5%-ot, p53 reaktivitást nem lehetett kimutatni.
#10
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás VII. évf.2. szám
OTSZ Online
2003-03-01
Bevezetés Az achalasia a nyelőcső primer motilitászavara, amelyet az alsó nyelőcső-sphincter (low oesophageal sphincter, LOS) elégtelen elernyedése, valamint a nyelőcső-perisztaltika nyelés közben mutatkozó hiánya jellemez. Mivel a nyelőcső motilitászavarát kezelni nem tudjuk, a terápia a LOS-nyomás csökkentésére irányul, így lehetővé válik a nyelőcső kiürülése a gravitáció hatására. A nyomás csökkenését jelenleg bizonyos gyógyszerekkel, endoszkópos vagy sebészi kezeléssel érhetjük el. Az endoszkópia és a sebészi beavatkozás során a LOS ablációja mechanikus tágítással vagy az izom bevágásával történik. Jóllehet mindkét módszerrel kapcsolatban szép sikerekről hallhatunk, bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell: az endoszkópos tágítás (ET) során a perforáció veszélye kicsi (2–5%) [1], de nem elhanyagolható, ezért az eljáráshoz kapcsolódó morbiditási és mortalitási mutatók emelkednek; a myotomia viszont – a minimálisan invazív sebészi technikák kifejlesztésének ellenére – hosszabb kórházi tartózkodással, és  mint minden sebészi beavatkozás, bizonyos morbiditási és mortalitási kockázattal is jár. Az 1990-es évek elején Pasricha és mtsai [2] egy új kezelési lehetőségről, a botulinus-toxin-injekcióról (BTI) számoltak be. A botulinus-toxin gátolja az idegvégződésekben az acetilkolin felszabadulását, így csökkenti a sphincter kolinerg tónusát, ezáltal képes az achalasiára jellemző beidegzési zavar ellensúlyozására [2]. Egy, a közelmúltban publikált multicentrikus vizsgálat során achalasiás betegeknél BTI-vel kezdeti javulást a betegek 75%-ánál értek el [3]. A BTI és az ET (az achalasia leghatékonyabb nem sebészeti kezelési lehetősége) rövid távú hatékonyságának összevetésekor hasonló a tünetmentessé váló betegek aránya.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.