A székrekedés gyakori panasz, melyet rövidebb vagy hosszabb ideig, eny­hébb vagy súlyosabb formában szinte mindenki megtapasztalt már leg­alább néhány alkalommal életében. Idült székrekedésről akkor beszélünk, ha a szokásosnál ritkábban történik székürítés, a székürítés nehezített, kemény, darabos széklet ürül, esetleg a székleten vércsík jelenik meg. Egyé­nenként változó, milyen gyakoriságú, mennyiségű és állagú székletürítés tekinthető normálisnak, ám definíció szerint a heti háromnál kevesebb székletürítés tekinthető székrekedésnek, amikor is a bélsár kemény, száraz, nehezen, esetleg fájdalmasan ürül.

A krónikus székrekedés kezelése nehéz, mivel a folyamatos hashajtó­szedés megszokáshoz vezet, a drasztikus hashajtás megviseli a beteget, hypokalaemiát okozhat súlyos szívritmuszavarral. Fontos, hogy az étrend laxatív, rostdús legyen, és enyhébb székletlazító készítményekkel kell ele­inte próbálkozni: ilyenek a laktulóz, útifűmaghéj, macrogol, laxatív kúpok, egyéb rosttartalmú laxatív készítmények. Ha erősebb hashajtók alkalma­zására van szükség, fontos figyelembe venni a gyógyszerkölcsönhatásokat és a lehetséges mellékhatásokat is.

A fibromyalgia szindróma olyan krónikus fájdalom szindróma, mely domi­nálóan diffúz mozgásszervi fájdalmak képében jelentkezik, ezért hagyo­mányosan a reumatológiához, a lágyrész-reumatizmusok közé sorolják, jóllehet a centrális szenzitizáció és a centrális fájdalom mechanizmusai állnak a középpontjában.

A fázis III EMPOWUR klinikai vizsgálat eredményei alapján az FDA engedélyezésre befogadta a hiperaktív hólyag szindróma kezelésére szolgáló vibegron hatóanyagú készítményt.

A belek gázossága, a puffadás és böfögés egy sor kórállapot kísérője lehet, de leggyakrabban funkcionális gyomor-bél rendszeri eltérésekhez társul, melyek jellemzője a motilitás zavara és a viszcerális hiperszenzitivitás. Ki­merítő kivizsgálás nélkül is jól elkülöníthető egymástól a puffadás gyomor eredetű, bél eredetű és székrekedéssel kísért formája. E tünetek hátteré­ben leggyakrabban funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma vagy krónikus idiopathiás obstipatio húzódik meg. A funkcionális emésztőszer­vi panaszok kezelésének első lépése az empirikus terápia. Fény derülhet gluténnal és az ételek más összetevőivel szembeni nem coeliakiás érzé­kenységre, ám a szigorú kizárásos diéták rutinszerű alkalmazása mellett nem szól elég adat.

Minden második embernek van aranyere. A leggyakoribb panasz a vérzés. A vérzés minőségétől függetlenül a fő prioritás a daganatok, polypok ki­szűrése, ezután kezdhetjük meg a kezelést. Már az aranyeresség stádium­beosztása is segít a terápiás stratégia felállításában. A konzervatív terápia életmód-tanácsadásból, nagy rosttartalmú étrendből, bőséges folyadékbe­vitelből áll. Az ambuláns, minor beavatkozásokkal az aranyérbetegek 90%-a panaszmentessé tehető. A nagy, prolabáló aranyerek vágókészülékek se­gítségével metszhetők ki, az utóbbi évtizedben megjelent Longo-műtét és a Doppler-vezérelt aranyér artéria ligációs módszer pedig új alternatívát kínál az aranyeresség gyógyításában.

Az inszomniák diagnózisának feltétele az elalvás nehezítettsége, az átalvás zavara, a korai ébredés, a nappali funkcionalitás zavara legalább heti három alkalommal, legalább egy hónapon át. A lelki és testi problémákat, gyógy­szerhasználatot, abúzust ki kell zárni a kiváltó tényezők közül. A krónikus inszomnia kapcsolatban áll kognitív zavarokkal, a szorongással, depres­szióval, a gyenge munkahelyi teljesítménnyel, a mortalitás fokozódásával. Nem gyógyszeres terápiái az alváshigiénés tanácsadás, a kognitív viselke­désterápia, a relaxáció, a többkomponensű terápia és a paradox késztetés.

A temporomandibuláris betegségek (TMD) váz-izomrendszeri és neuromuszkuláris kórképek heterogén csoportját jelöli, incidenciájuk 20 és 40 éves kor között a legnagyobb. Gyakori tünet az állkapocs fájdalma vagy működészavara, a fejfájás, a fül és az arc fájdalma. Az etiológia soktényezős. A kórismézésben a képalkotó vizsgálatok akkor hasznosak, ha záródási rendellenesség vagy ízületen belüli elváltozás gyanítható. Legtöbbször javulást hoznak a nem invazív kezelési módszerek: betegedukáció, kog­nitív viselkedésterápia, gyógyszerek (benzodiazepin, antidepresszívum stb.), fizikoterápia, okklúziós eszközök. Kezelésre nem reagáló esetekben a beteget szájsebészhez kell iránytani.

Radikális prosztatektómián átesett férfiak egy részénél stressz (terheléses) inkontinencia lép fel, melynek kezelésére hatékonynak bizonyult egy újonnan kifejlesztett az újonnan kifejlesztett műtéti korrektorhurokkal.

A női inkontinencia átlagos prevalenciáját különböző nemzetközi statisztikák 4,6 és 58,5%, között adják meg, de előfordulási gyakorisága kórházakban, illetve idősotthonokban ennél sokkal nagyobb is lehet (22−90%). Az Egyesült Államokban különböző felmérések szerint akár 40 millió embert is érinthet a betegség, és az orvoshoz forduló betegek 44%-ának van ilyen jellegű problémája. A hiperaktív hólyag szindróma prevalenciája európai és egyesült államokbeli vizsgálatok alapján átlagosan 16% körüli értékben adható meg, és a betegek körülbelül 37%-ának inkontinens panasza is van.