Metotrexát alapú stratégiák és fertőzéskockázat rheumatoid arthritisben

Maryam A. Adas (King's College London, London, England) és munkatársai a Rheumatology szaklapban június 5-én online megjelent megfigyeléses kohorsz tanulmányukban annak értékelését tűzték ki célul, hogy a felírt kezelési stratégiák mellett hogyan alakul a korai RA-ban szenvedő betegek körében a súlyos fertőzések kockázata.

Ehhez 17 472, újonnan diagnosztizált RA-ban szenvedő felnőtt (átlagéletkor 59 év, 63% nő) Angliában és Walesben 2018 májusa és 2023 áprilisa között gyűjtött adatait használták fel.

3 hónap elteltével a betegek 63%-a metotrexát-alapú terápiát kezdett (monoterápiában vagy más csDMARD-dal kombinálva), 26% más csDMARD-okat kezdett szedni, 11% pedig elhalasztotta a csDMARD-ok szedésének megkezdését. Ezenkívül 79% kortikoszteroidokat is szedett a kezdeti kezelési rezsim részeként.

Az elsődleges kimenetel a súlyos fertőzéses esemény volt, amelyet kórházi kezelést igénylő vagy halált okozó fertőzésként határoztak meg, és amelyet átlagosan 2,62 éves követési idő alatt értékeltek.

A súlyos fertőzések összesített incidenciája 3,02 volt 100 személyévre vetítve; ezeknek a fertőzéseknek 41%-a légúti fertőzés volt, ezt követte a COVID (15%) és a szepszis/bakterémia (12%). A metotrexát-kezelésben részesülő betegeknél 24%-kal alacsonyabb volt a súlyos fertőzések kockázata, mint a más csDMARD-okkal kezelt betegeknél (korrigált kockázati arány, 0,76; P < 0,001).

A súlyos fertőzések kockázatának növekedésével összefüggő tényezők között szerepelt az életkor növekedése, a jelenlegi vagy korábbi dohányzás, a komorbiditások (cukorbetegség, tüdőbetegség és magas vérnyomás), a reumatoid faktor szeropozitivitása és a magasabb kiindulási betegség súlyossága (P < 0,01 mindegyik esetében).

Azoknál a betegeknél, akik a diagnózis felállításakor nem kezdtek csDMARD-kezelést, a súlyos fertőzések incidenciája magasabb volt, mint azoknál, akik csDMARD-kezelést kezdtek.

„A maradék zavaró tényezők miatti vélhető torzítás ellenére az adatok nem támasztják alá, hogy a súlyos fertőzés kockázatával kapcsolatos aggodalmak miatt kerülni kellene a metotrexát adását” – írták a szerzők.

A vizsgálat eredményeinek általánosíthatóságát az korlátozza, hogy a csDMARD-kezelésre vonatkozó adatok csak a diagnózis felállításakor és az azt követő 3 hónapban álltak rendelkezésre, ami megakadályozta a későbbi gyógyszerváltások vagy -folytatások értékelését. Bizonyos zavaró tényezőket, például a tüdőbetegség típusát vagy súlyosságát, nem rögzítették. A kezelés betartására, a szteroid adagolására és a kezelés beadásának módjára vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésre.

Forrás:

Risk of infection in patients with early inflammatory arthritis: results from a large UK prospective observational cohort study  https://academic.oup.com/rheumatology/advance-article/doi/10.1093/rheumatology/keaf312/8157311