Az immunthrombocytopenia (ITP) elnevezés autoimmun betegségek heterogén csoportját jelöli, amelynek jellegzetessége a keringésben lévő thrombocyták számának csökkenése bőr- és nyálkahártyavérzésekkel vagy anélkül. Az újabb kutatások az ITP incidenciájának és prevalenciájának emelkedését jelezték az idősebb korcsoportokban, és az egyidejűleg fennálló egyéb betegségek még inkább megnehezítik a terápiás döntések meghozatalát.

A primer immunthrombocytopenia (ITP) az autoimmun betegségek közé tartozik, azonban a patogenezisre vonatkozó elképzelések megújulásával a személyre szabott kezelés lehetőségei jelentősen bővültek.

Bevezetés
Krónikus immunthrombocytopeniában (korábbi elnevezése: idiopátiás thrombocytopeniás purpura) a vérlemezkék ellen termelődő antitestek felgyorsítják azok lebomlását, és egyidejűleg gátolják az új thrombocyták érését a megakaryocytákból, amely hatások összességében különböző súlyosságú vérzéseket okozhatnak.

A krónikus lymphoid leukaemia (CLL) egy klonális megbetegedés, amelyet funkcionálisan inkompetens lymphocyták akkumulációja jellemez, a nyugati világ leggyakoribb leukaemia-típusa. A CLL-es betegek akkor szorulnak kezelésre, amikor tüneteik jelennek meg, vagy amikor alapbetegségük jelentős progreszsziót mutat.