Egy 64 éves férfi a herezacskó 10 éve fennálló jelentős duzzanatával fordult orvoshoz. A duzzanat mérete változó volt, de folyamatosan növekedett. 

Az érmalformációk klinikai és genetikai elkülönítése segíti a kórformák egészségügyi vonzatainak megértését, a lefolyás jobb előrejelzését. A hát­térben álló genetikai eltérések leírása a jövőben a klasszifikáció fontos eleme lesz. A sebészi beavatkozásokat kiegészíthetik vagy helyettesíthetik olyan intervenciós kezelések, mint az etil-vinilalkohol kopolimerrel történő embolizáció, az arteriovenózus malformációk multiplex odavezető artériáinak elzárása a nagy drenáló vénák embolizációjával vagy a mikrocisztás nyirokér-malformációk bleomycines kezelése.

A herezacskó fájdalmas teriméi sürgős kivizsgálást, a here állományán belü­li terimék haladéktalan urológiai beutalást tesznek szükségessé. Herecsavarodásra utal a gyors kezdet, a hányinger és hányás, a magasan elhelyezkedő here; a herék megőrzéséhez 6 órán belüli műtétre van szükség. A here- vagy mellékhere-gyulla­dás tünetei lassabban bontakoznak ki, az ultrahang fokozott vérátáramlást jelez. Ha az akut kezdetű fájdalommal jelentkező betegnél a fizikális és az ultrahangvizsgá­lat nem tár fel jellegzetes eltérést, a herefüggelékek megcsavarodására kell gon­dolnunk. A here rosszindulatú daganatait 15%-ban kíséri fájdalom. A lágyéksérvek a herétől különállóan tapinthatók. 

A rendszeres és szervezett gyermekorvosi és védőnői szűrővizsgálatok jelentősen előrehozták az urológiai fejlődési rendellenességek felismerésének időpontját. A korai felismerés egyben felveti az ellátás stratégiájának kérdéseit. A panaszt még nem okozó elváltozások korai észlelése megnövelte a háziorvosi praxisban a gondozottak számát.

A 20–35 éves korosztályban a hererák az egyébként egészséges férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganata. A tumormarkerek meghatározása segíti a diagnózist, a kezelés tervezését és a követést. A betegség gyógyszeres kezeléssel előrehaladott stádiumban is potenciálisan gyógyítható.