Az ismertetett közlemény azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az alkohol az emlőrák egyes altípusai kialakulásának veszélyét.

BEVEZETÉS
A Waldenström macroglobulinaemia ritka, gyógyíthatatlan limfoproliferatív betegség, amely a csontvelőben és más szövetekben az IgM-termelő limfoplazmacitoid tumorsejtek megjelenésével jár. A MYD88 génben felfedezett visszatérő, a Waldenström macroglobulinaemiában szenvedő betegek mintegy 90%-ában kimutatható L265P pontmutáció és a MYD88 közvetítette jelátvitel jobb biológiai megismerése új, a szignálútvonalat célzó új terápiák lehetőségével kecsegtet.

Bevezetés
Jelenleg hat különböző hatásmechanizmussal bíró gyógyszercsoport áll rendelkezésre a myeloma multiplex (MM) kezelésére: alkilálószerek, szteroidok, immunmodulánsok (IMiD-ek), proteaszómagátlók (PI-k), hisztondeacetiláz-gátlók (DACI-k) és monoklonális antitestek (mAb-k). Az elmúlt 5 évben számos új gyógyszert törzskönyveztek, mint pl. a pomalidomidot (3. generációs IMiD), a karfilzomibot, az ixazomibot (2. generációs PI-k), a panobinostatot (DACI) és két monoklonális antitestet, az elotuzumabot és a daratumumabot. Az új gyógyszerek megváltoztatták a myeloma multiplex kezelési stratégiáját, ami az átlagos túlélés jelentős javulását eredményezte, mely manapság 6–10 évre tehető. A közlemény öt esetismertetésen keresztül mutatja be a myeloma kezelési lehetőségeit első vonalban és relapszus esetén. Az egyes esetek főbb jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze.

Egy új, szájon át szedhető antibiotikum már egyetlen adagban is hatásos a komplikáció nélküli urogenitális és rektális gonococcus fertőzésekben.

Az FDA engedélyt adott az ALK-pozitív, áttétes, nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) elleni Lorbrena (lorlatinib) készítményre.

2007 óta kétszeresére emelkedett az antibiotikum rezisztens fertőzések száma Európában.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2018 október 15-18-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte. 

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A bizonyítékok nem egyértelműek. A gluténmentes diéta esetenként javítja a tünetek egy részét, ezért ajánlható az IBS-ben szenvedő betegek számára (B szintű ajánlás, nem egybehangzó, kis, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatok [RCT-k] alapján).

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A fermentálható oligoszacharidokban, diszacharidokban, monoszacharidokban és poliolokban (FODMAP) szegény diéta enyhíti az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteit és javítja az életminőséget a szokványos étrendhez képest (A szintű ajánlás, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgála­tok [RCT-k] metaanalízise alapján). A szolubilis rostok pótlása csökkenti az IBS tüneteit, pl. a hasi fájdalmat (B szintű ajánlás, RCT-k gyenge minő­ségű metaanalízise alapján). Azokban az esetekben, amikor az IBS tüne­tei gluténmentes diéta hatására javulnak – még ha nem is mutatkoznak gluténszenzitív enteropathia jelei –, előnyösebb a gluténmentes étrend fenntartása (B szintű ajánlás, egy RCT alapján).

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Száz kilogramm feletti testsúly esetén a nagy dózisú heparinprofilaxis (7500 E sc., naponta háromszor) nem eredményez további csökkenést a VTE koc­kázatában a szokványos dózisú heparinhoz képest (5000 E sc., naponta kétszer vagy háromszor). Amennyiben a testtömegindex (BMI) meghaladja a 40 kg/m²-t, a nagyobb dózisban adott heparin vagy enoxaparin jelentősebben mérsékli a VTE rizikóját, mint a szokványos dózisú heparin vagy enoxaparin (B szintű evidencia, retrospektív kohorszvizsgálatok alapján).