A veleszületett ritka anyagcsere-betegségek nem gyógyíthatók, és so­kuk ma még nem is kezelhető. A génterápia, a hibás gén korrekciója re­ményteli terápiás lehetőségként jöhet szóba. Az alábbi összefoglalóban két, szélesebb körben ismert, veleszületett anyagcsere-betegséggel – a phenylketonuriával és a Fabry-kórral – kapcsolatban foglaljuk össze a génterápia mai helyzetét. Jelenleg zajlanak mindkét betegség esetén az első, génkezeléssel kapcsolatos humán klinikai vizsgálatok.

A génterápia a vért alkotó fehérjék és sejtek örökletes megbetegedéseinek új kezelési lehetősége. Ez az eljárás a gén hozzáadását vagy annak szerkesz­tését jelenti, közülük néhányat már törzskönyveztek is. Az alábbiakban a hemofíliákban, a haemoglobinopathiákban és néhány veleszületett im­mundefektus kezelésében a génterápia terén elért legfőbb eredményeket foglaljuk össze.

A szemészeti genetikai eredetű betegségek meglehetősen heterogén cso­portot képeznek, lényegük, hogy örökletes okok miatt a látás az életkor előrehaladtával csökken, végstádiumban vaksághoz is vezethet a kórkép. A betegség nem halálos, azonban az életminőséget már korán csökkentheti, valamint szocioökonómiai hatása sem elhanyagolható. Nem mindegy, hány éves korig tudja magát ellátni a beteg és hány éves kortól szorul állandó segítségre. Ma 400 feletti géneltérést ismerünk és tudunk azonosítani, ame­lyek látáscsökkenéshez vezethetnek.

A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.

A génterápiás készítmények az elmúlt években már több területen elérhe­tők. Bár az onkológiai és ritka betegségek után a kardiovaszkuláris terület az, ahol a legtöbb génterápiás terméket fejlesztik, mégis kardiológiai indi­kációval a mai napig nincs engedélyezett készítmény. A sikeres génterápia egyik fontos lépése kell, hogy legyen, hogy hatékony géntranszfer megol­dásokat találjunk a szívszövet irányába. Jelen közleményben áttekintjük a kardiovaszkuláris génterápia eddigi eredményeit és kihívásait.

Létünket alapvetően meghatározza a bennünk élő örökítőanyag. A sejtjeinkben lévő örökítőanyag dinamikus spektrumhalmazt biztosít az emberi szer­vezet számára, amelyben az egyes spekt­rumtartományon belüli elhelyezkedést döntően a környezeti mikromiliő határozza meg. 

Az elmúlt 50 évben egyre újabb és hatékonyabb daganatellenes szerek jelentek meg és több millió embertársunk kezelésébe épültek be, me­lyeknek köszönhetően számos daganattípusnál áttörő javulást értünk el a gyógyulás/túlélés szempontjából. A gyógyulásnak azonban ára van, szá­mos „népszerű” kezelésről derült ki, hogy kardiális/vaszkuláris károsodást okozhatnak. Habár e gyógyszereket már évtizedek (pl. antraciklineket 1960 óta, Her-2-gátlót 2000 óta, immunellenőrzőpont-inhibitort 2011) óta hasz­náljuk, ez idáig modern, egységes, multidiszciplináris, de használható kar­diológiai/onkológiai útmutató e szövődmények megelőzésével, diagnosz­tikájával és kezelésével kapcsolatban nem született, egészen mostanáig.

Az akut mieloid leukaemia ritka kivételeitől eltekintve gyors lefolyású, agresszív, nagy mortalitású betegség. Fiatal betegek esetén intenzív ke­moterápia és sok esetben allogén őssejt-transzplantációval történő kon­szolidáció eredményez hosszú távú remissziót és gyógyulást. Az idősebb korosztály kezelése azonban számos további kihívást állít elénk az utóbbi évek diagnosztikai és terápiás újításai ellenére is.

A mielodiszpláziás neoplasmákat klonális ineffektív diszpláziás vérképzés jellemzi, következményesen egy vagy több sejtsort érintő cytopeniával, az esetek harmadában akut mieloid leukaemiás transzformáció alakul ki. A betegség lehet kis vagy nagy rizikójú, melyet az IPSS és IPSS-R score rendszerek segítségével osztályozhatunk. Újabb ismeretek birtokában és a kezelési típusok hatékonyságának növelése érdekében szükségessé vált a korábbi WHO klasszifikáció megújítása 2022-ben. Hosszú évek után több szer is törzskönyvezést nyert, így a luspatercept, a decitabin + cedazuridin, és további szerek szerepelnek klinikai vizsgálatokban.

A JAK/STAT jelátviteli útvonalat aktiváló mutációk felismerése, majd ezek célzott terápiás lehetőségeinek megjelenése jelentős változást hozott a Philadelphia-kromoszóma-negatív krónikus mieloproliferatív betegek ellátásában. A kezelési lehetőségek, eredmények áttekintése aktuális.