A 2015-ös Egészségügyi Közlöny 19. számában jelent meg az aktualizált hazai szakmai irányelv az allergiás rinitisz ellátásáról. A frissítés a 2010- es, rinitiszről szóló hazai irányelv alapján, valamint több európai szakmai ajánlás adaptációjával készült. A szerző ismerteti az irányelv újdonságait, valamint a korábbi hazai ajánlás lényegét képező betegellátási folyamat és lépcsőzetes kezelés algoritmusát.

 A World Allergy Organization folyóiratában jelent meg a közelmúltban egy közlemény a gyermekkori allergiás rinitisz (AR) okozta orrdugulás hatásos kezeléséről mometazon-furoát orrspray-vel (Meltzer EO, et al. Relieving nasal congestion in children with seasonal and perennial allergic rhinitis: efficacy and safety studies of mometasone furoate nasal spay. World Allergy Organisation Journal 2013;6:1–9.).

A gyermekkori obstructiv sleep apnoe (OSA) megszüntetésére vagy javítására nem mindig elegendő a tonsilloadenotomia elvégzése. Perzisztáló vagy komplex OSA esetekben gyakran nem orrmandula- vagy garatmandula-túltengés a légúti obstrukció valódi oka. Mindeddig ezen esetek pontos felderítése nehézkes (pontatlan), terápiája gyakran sikertelen volt. A sleep endoszkópia lehetőséget teremt a vizsgáló számára, hogy alvás közben identifikálja az obstrukció valódi lokalizációját és okait, valamint ennek megfelelően tervezze meg a terápiát.

Gyakran „megfázik” a kisgyermek, náthás, majd köhög, alig tudja abbahagyni, végül sípol-zihál a légzése. A típusos panaszokkal főleg szeptemberben az óvodások, kisiskolások körében találkozunk, a rhinovírus kiváltotta járványok idején.

A Mometazon furoát (MF) orrspray hatékony az allergiás rinitisz és az orrpolipózis kezelésében, de nem ismert azon képessége, hogy eléri-e az orrüreg csillószőrős hámban gazdagabb hátsó részét, ahol a legtöbb patológiás folyamat történik. Tény, hogy az ismert orrspray-k nem halmozódnak megfelelő dózisban az orrüreg hátsó részében, ami pedig előnyösebb a terápia szempontjából.

Az allergiás megbetegedések a leggyakoribb 18 év alatti tünetegyüttesek közé tartoznak az USA-ban évek óta. Míg a légúti allergiák gyakorisága változatlan, a bőrallergiák előfordulása kifejezetten, az ételallergiáké csekélyebb mértékben nő. Korai diagnosztikájuk és a hatékony beavatkozások a fizikális és mentális állapot javításán túl a gyermekek életminőségét és teljesítőképességét is előnyösen befolyásolhatják.

A táplálékallergiás tünetek eltérő patomechanizmusokkal jönnek létre: az esetek közel 50%-áért (korai reakciók) az IgE mediálta immunválasz a felelős, a többi tényező eddig pontosan nem meghatározott folyamat révén alakul ki. A tünetek több szervrendszert érinthetnek, súlyosságuk az enyhétől az életveszélyes állapotig terjed. Minden életkornak megvan a tipikus ételallergénje. Az IgE mediálta formák elsősorban bőrpróba végzésével vagy specifikus IgE szint meghatározással diagnosztizálhatók, de bizonyító erejük az ételterheléses vizsgálatoknak van. A táplálékallergén teljes eliminációja a nemzetközileg elfogadott terápiás módszer.

Gyermekkorban az elhúzódó orrlégzési gátoltság nagyon gyakori panasz. Az esetek többségében az orrgarati mandula megnagyobbodása áll a háttérben. 

Az allergénspecifikus immunterápia az IgE közvetítette allergiás kórképek egyetlen ismert és szakmailag elismert oki kezelése. Az általa indukált, illetve helyreállított immuntolerancia révén csökkenti az allergiás gyulladást. A kezelés célja a tünetek csökkentése, ezáltal az életminőség javítása, a tüneti gyógyszerfelhasználás redukciója révén a betegség költségeinek optimalizálása.

A chronicus rhinosinusitis (CRS) műtéti kezelését – mivel az a feltételezett hajlamosító tényezőket kevésbé befolyásolja – lokális és bizonyos esetekben szisztémás kortikoszteroidok adásával egészítjük ki.