A SARS-CoV-2-fertőzés 2019 decemberében bukkant fel Vuhanban. A jelenleg is zajló világjárvány jelentős kihívás az egészségügyi ellátás minden területén. A fertőzésből felépültek egy részénél maradandó egészségkárosodással kell számolni. A tartósan panaszos betegek esetében poszt-COVID szindrómáról, vagy „hosszú COVID”-ról van szó. A betegek felépüléséhez multidiszciplináris megközelítésre van szükség.
Jelen publikáció szokatlan módon a gyermekkor teljes időtengelyére vetítve tekinti át a pandémia gyermekgyógyászati vonatkozásaival kapcsolatban megjelent ismeretanyagot, a gyermekvállalástól a kamaszkorig, kitérve a korspecifikus problémákra, következményekre, megoldásokra és javaslatokra.
A SARS-CoV-2-világjárvány újabb fellángolásával egyre több közlemény jelenik meg világszerte a súlyos esetek kezeléséről és megelőzéséről, ugyanakkor a COVID-19 patológiáját ma már sokkal összetettebbnek látjuk, mint eleinte. Számos adat szól a D-vitamin feltételezett szerepe mellett. Ezek főleg a klinikailag is igazolt immunológiai hatásokra hivatkoznak a citokinek és a Treg sejtek szabályozásában és a gyulladás során a káros T-sejt-funkciók, illetve a túlzott immunválasz gátlásában. De az elméleti megfontolások, a retrospektív vizsgálatok és az eddig összegyűlt klinikai eredmények alapján kimondhatjuk-e, hogy a D-vitamin-hiány rendezése pozitívan befolyásolhatja a COVID-19 kimenetelét?
Napjaink fontos kérdése, hogy a szervezet immunitását hogyan befolyásolhatjuk táplálkozásunkkal, különösen a COVID-19 világjárvány idején. Az immunrendszer kulcsfontosságú szereplő a fertőzések patogenezisében. A pandémia idején különösen figyelnünk kell olyan mikro- és makrotápanyagok bevitelére, esetleg pótlására, melyek bizonyítottan részt vesznek az immunrendszer támogatásában és a fertőzések kockázatának csökkentésében. A védekezési stratégia része az immunitás szabályozásában és működésében vezető szerepet játszó mikrobiom egészségének és ellenállásának fenntartása is.
A szervezett, rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége még nem nagy, de a friss kutatási eredményektől változás várható. Cikkünk bemutatja a jelenleg alkalmazott pulmonológiai szűrővizsgálatokat, külön figyelmet szentelve a tüdőráknak és a COPD-nek, amely megbetegedések a gazdaságilag fejlett világban a mortalitás és morbiditás fontos tényezői.
A szérum kalciumszintjének eltérései gyakoriak, és mindig diagnosztikai erőfeszítéseket kell tennünk a kiváltó ok feltárására. A klinikai gyakorlatban segít ebben a parathormonszint meghatározása. Számos tünet esetén gondolnunk kell a hypo- vagy a hypercalcaemia lehetőségére. Mind a hypo-, mind a hypercalcaemia kezelendő, mert rövid és hosszú távú következményeik jelentősek. A hypocalcaemia életveszélyes szívritmuszavarokat, izomgörcsöket, akár laryngospasmust okozhat, míg a szérum tartósan emelkedett kalciumszintje – a kiváltó októl függetlenül – fokozza az atherosclerosis, a kardiovaszkuláris halálozás és a nephrocalcinosis kockázatát.
Az osteoporosis talaján kialakuló csonttörések primer prevenciója során, már újszülöttkortól kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő D-vitamin-és kalciumellátottságra.
Aszerzők tudomása szerint ez a vizsgálat az első, mely a pregabalin költséghatékonyságát elemezte a neuropathiás komponenst is tartalmazó idült nyaki fájdalom enyhítésében.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.