A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

Az USA-ban a sürgősségi osztályos vizitek 1%-ára állatharapás miatt kerül sor. A harapások legtöbbje kutyától származik, és többnyire olyan állattól, akit az áldozat ko­rábbról ismer. Az áldozatok nagy része gyermek. A harapott sebet ki kell tisztítani, majd fecskendő vagy katéter útján fiziológiás sóoldattal alaposan át kell öblíteni. Meg kell győződni arról, hogy inak vagy csontok nem sérültek-e, és nem maradt-e vissza idegentest. Megfontolandó az antibiotikumprofilaxis, különösen macskaharapást kö­vetően, pontszerű sebeknél, ha a kéz sérül, vagy ha a sérült immunvédekezése csök­kent. Mérlegelni kell a tetanusz és a veszettség elleni profilaxis szükségességét.

Havonta több mint 110 angol nyelvű, klinikai kutatással foglalkozó folyóiratot néztünk át 2013-ban, és mintegy 250 olyan közleményt találtunk, amely megvál­toztathatja a családorvosi gyakorlatot. Családorvosok egy csoportja mindegyik kutatást kritikusan értékelte abból a szempontból, hogy mennyire releváns a csa­ládorvosok számára, milyen a validitása, és mekkora eséllyel változtat a praxi­son. Az összegzéseket e-mailben elküldtük az előfizetőknek, köztük a Canadian Medical Association tagjainak. Validált eszköz révén kaptunk visszajelzést a csa­ládorvosoktól az egyes POEM-ek klinikai jelentőségéről és a tőlük várt gyakorlati előnyökről. A közlemény a 2013. év legfontosabbnak ítélt 20 POEM-jét tekinti át.

A legtöbb égési sérülést ambulánsan a háziorvosok is elláthatják. A felületes égéseket lokálisan krémmel, mézzel, aloe verával vagy antibiotikumos kenőccsel lehet kezelni. A bőr rétegeit részlegesen károsító égések esetében helyi antimikróbás szert vagy nedvszívó párakötést kell alkalmazni a fájdalom csökkentésére, a gyógyulás elősegítésére és a seb kiszáradásának megelőzésére. 

A  májenzimeinek – az alanin transzamináz (ALT, azaz GPT) és az aszpartát transzamináz (AST, azaz GOT) szintjének – kismértékű emelkedésének fő okai a nem alkoholos zsírmáj, az alkoholos májbetegség, a gyógyszerekkel kapcsolatos májkárosodás, a vírushepatitisz (hepatitisz B és C vírusfertőzés) és a hemokromatózis.

A „globális felmelegedés” jelentős egészségkárosodással fenyeget minden embert, minden országot. Fel kell készülnünk az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésére, a fertőzések terjedésére, a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés okozta népjóléti vészhelyzetekre. A levegő minőségének romlása növelheti a morbiditást és a mortalitást. Mindez először és elsősorban a sérülékeny populációkat – gyerekeket, idősebbeket, szegényeket – fogja sújtani. A családorvosoknak szerepet kell vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésében. Felvilágosítással és példamutatással ösztönözzék betegeiket arra, hogy kevesebb vörös húst fogyasszanak és lehetőleg gyalog vagy biciklin közlekedjenek. A rendelők és kórházak energiahatékonyságát javíthatja az újrahasznosítás, a nem használt berendezések és a világítás lekapcsolása.

A szájüreg gondos vizsgálata szisztémás betegséget  tárhat fel. Értékelni kell a nyálkahártya-elváltozásokat, a periodontális gyulladást, a fogak általános állapotát. Az anémia, a cukorbaj, a Crohn-betegség, az Addison-kór és más kórállapotok szájüregi tünetekkel is felhívhatják magukra a figyelmet.

A járás- és egyensúlyzavarok előkelő helyen állnak az időskorúak eleséseinek okai között. Leggyakoribb kiváltóik az artrózis és az ortosztatikus hipotenzió, de a legtöbb járás- és egyensúlyzavar kialakulásában több tényező együttesen játszik szerepet. 

A generalizált bőrkiütéssel járó betegségek pontos diagnózisának felállítása sokszor nehéz, mivel a bőrkiütés gyakran aspecifikus.Ha nem nyilvánvaló a diagnózis, ellen kell állnunk annak a késztetésnek, hogy a diagnosztikus folyamatot idő előtt lezárjuk, és átfogó differenciáldiagnosztikai megközelítést kell alkalmaznunk.

A háziorvosok nagyon gyakran találkoznak generalizált bőrkiütéssel, ez a leggyakoribb tünet, ami miatt a betegek először fordulnak bőrgyógyászhoz. A generalizált bőrkiütéssel kapcsolatban gyakoriak a diagnosztikus tévedések.