Az ún. rózsahámlás gyakran önmagától is megszűnő bőrkiütés, mely a tör­zsön kialakuló „hírnökfolttól” a Langer-vonalak mentén terjed végig a törzs és a végtagok bőrén. A bőrkiütés tipikusan 2 hét alatt válik generalizálttá a hír­nökfolt megjelenése után. A bőrtüneteket általános fáradtságérzés, kimerült­ség, hányinger, fejfájás, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-nagyobbodás, láz és torokfájás is kísérheti. A tünetek kortikoszteroidokkal és antihisztaminokkal, esetleg aciklovirral enyhíthetők. Súlyos esetekben szóba jön UV fénykezelés is. Terhesség alatt a pityriasis rosea spontán vetélést okozhat.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A bizonyítékok nem egyértelműek. A gluténmentes diéta esetenként javítja a tünetek egy részét, ezért ajánlható az IBS-ben szenvedő betegek számára (B szintű ajánlás, nem egybehangzó, kis, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatok [RCT-k] alapján).

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A fermentálható oligoszacharidokban, diszacharidokban, monoszacharidokban és poliolokban (FODMAP) szegény diéta enyhíti az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteit és javítja az életminőséget a szokványos étrendhez képest (A szintű ajánlás, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgála­tok [RCT-k] metaanalízise alapján). A szolubilis rostok pótlása csökkenti az IBS tüneteit, pl. a hasi fájdalmat (B szintű ajánlás, RCT-k gyenge minő­ségű metaanalízise alapján). Azokban az esetekben, amikor az IBS tüne­tei gluténmentes diéta hatására javulnak – még ha nem is mutatkoznak gluténszenzitív enteropathia jelei –, előnyösebb a gluténmentes étrend fenntartása (B szintű ajánlás, egy RCT alapján).

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Száz kilogramm feletti testsúly esetén a nagy dózisú heparinprofilaxis (7500 E sc., naponta háromszor) nem eredményez további csökkenést a VTE koc­kázatában a szokványos dózisú heparinhoz képest (5000 E sc., naponta kétszer vagy háromszor). Amennyiben a testtömegindex (BMI) meghaladja a 40 kg/m²-t, a nagyobb dózisban adott heparin vagy enoxaparin jelentősebben mérsékli a VTE rizikóját, mint a szokványos dózisú heparin vagy enoxaparin (B szintű evidencia, retrospektív kohorszvizsgálatok alapján).

Egy 19 éves autista fiatalember amiatt fordult orvoshoz, hogy 3 hónappal korábban szoliter erythemás csomó jelent meg az állán. A beteg édesanyja úgy gon­dolta, az elváltozás nem lehet különösebben fájdalmas vagy viszkető, de néha észrevette, hogy fia piszkálja a foltot. Váladékozást nem észlelt. A betegnek láza vagy hidegrázása nem volt, kórelőzményében nem szerepel­tek fogászati vagy szájüregi tünetek. Továb­bi lézió nem volt fölfedezhető. Az orvos 10 napos orális clindamycin-kúrát írt elő szá­mára, melynek hatására az elváltozás kisebb lett ugyan, de nem tűnt el teljesen.

Egy 33 éves nő a szemén kialakult növe­dék miatt fordult orvoshoz, mely már évek óta fennállt. A beteg úgy vélte, hogy az elváltozás az elmúlt 6−8 hónapban növeke­dett. Egyéb tünetet nem észlelt, eltekintve a szezonális viszketéstől, mely főként nyáron jelentkezett. Lokális fájdalmat, váladékozást vagy látászavart nem tapasztalt.

Súlyos, a beteget életveszélybe sodró sav-bázis eltéréssel járó kórképpel minden gyakorló orvos találkozhat. A belgyógyászati anyagcsere-rendel­lenességek, intenzív terápiás ellátást igénylő betegségek mellett sebészeti beavatkozások, mérgezések, kardiológiai és pulmonológiai kórképek szö­vődményeként is kialakulhat ilyen állapot. Azonnali felismerése és szaksze­rű ellátása nélkülözhetetlen napjaink orvosi tevékenysége során.

A népesség átlagéletkorának emelkedésével egyre több embert érint az időskori halláscsökkenés. A hallósejtek károsodása exogén és endogén okokra vezethető vissza. A beszédértés a tisztahang-küszöbnél is rosszabb („hallom, de nem értem”). A halláscsökkenés elszigetelődéshez és depres­szióhoz vezethet. Fontos a megelőzés és az egyre korszerűbb eszközökkel segíthető hallásrehabilitáció az életminőség megőrzésére.

Az emberi genomot a mindennapokban számos DNS-károsító hatás éri. A károsító ágensek a DNS-t sokféleképpen tudják módosítani. A DNS-repair mechanizmusok feladata ezeknek a lézióknak a kijavítása és a humán ge­nom épségének megőrzése. Akár örökletes, akár környezeti tényezők okoz­ta meghibásodásuk számos betegséghez vezethet.

A retinaleválás sürgősségi szemészeti kórkép, amely korai diagnózissal és megfelelő műtéti technikával sikeresen gyógyítható. Fontos az általános orvosok ez irányú tudásának felfrissítése, hogy a betegek időben eljussanak a megfelelő ellátóhelyre. A retinaleválás a korszerű műtéti technikák széles tárháza segítségével az esetek többségében jól gyógyítható, de minden erő­feszítés ellenére számos esetben többszöri műtéti beavatkozást igényelhet.