BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A TSH-szint csökkentésére szedett levotiroxin hatásosságát leginkább a gyógyszerszedésnek az étkezésekhez viszonyított időzítése befolyásol­ja (C szintű ajánlás, betegségorinetált kimenetelű vizsgálat alapján). Az erre vonatkozó bizonyítékok ellentmondanak egymásnak. Két vizsgálat­ban az esti étkezés után legalább 2 órával bevett levotiroxin fenntartotta vagy javította a TSH-szinteket a reggeli gyógyszerszedéshez képest. Más szerzők tapasztalatai szerint azonban az esti gyógyszerbevétel kevésbé hatásos, mint ha a beteg legalább 60 perccel a reggeli étkezés előtt veszi be a gyógyszert.

A modern életvitel mellett egyre nagyobb valószínűséggel alakulnak ki húgyúti kövek világszerte, főleg a fejlett társadalmakban nő az esetek szá­ma. A mindennapi gyakorlatban egyre nagyobb eséllyel találkozunk az akut veseköves görccsel. Habár a betegek többsége spontán kiüríti a követ, szükséges ismernünk az akut panaszok kezelését, a kövek konzervatív ke­zelésének menetét (a „kőhajtó” kezelést), illetve azt, hogy mikor szükséges a betegeket urológiai szakellátásra utalnunk, és hogy ott milyen kezelési módok jelenthetnek megoldást a panaszaikra. Közleményünkben az ureter-kövek kivizsgálását, konzervatív és műtéti kezelését szeretnénk ismertetni.

Az akaratlan vizeletvesztés gyakori, mindkét nemet, de főként az 50 év fe­letti nőket érintő probléma, mely lehet késztetéses (hirtelen ingerek mellett megjelenő), terheléses (hasi nyomásemelkedés által kiváltott), vagy a ket­tő kombinációja, azaz kevert típusú. A betegek közül viszonylag kevesen kérnek segítséget, inkább együtt élnek a problémával. A panasz kivizsgá­lása és első vonalbeli kezelése már az alapellátásban megkezdhető, ezért szükséges, hogy a betegekkel rendszeresen érintkező orvos rákérdezzen a vizelettartási panaszokra a fokozottan érintett populációkban, hogy – egyszerű, jelentős financiális terhet nem jelentő kivizsgálás után – maga is útbaigazítást adhasson a vizeletvesztés miatt akár depresszióssá, szociálisan izolálttá váló betegeknek.

A nem komplikált hólyaghurut nagyon gyakori betegség. A sporadikus és visszatérő hólyaghurut helytelen kezelése számos veszélyt hordoz ma­gában. A túlzott antibiotikumfelhasználás veszélyei miatt rendkívül fon­tos a kezelés szabályainak betartása, a fluorokinolonok és egyéb széles spektrumú antibiotikumok használatának visszaszorítása, a visszatérő hó­lyaghurutra hajlamosító tényezők elkerülése és a nem antibiotikum alapú profilaxis használata. A diagnózis felállításában újabban nagy segítséget jelenthet az objektív és költséghatékony hólyaghurut kérdőív. Kezelésre nem reagáló vagy atípusos tünetek esetén indokolt a vizelet vizsgálata, képalkotó és eszközös vizsgálatok elvégzése.

A demográfiai vizsgálatok Európa la­kosságának elöregedését jelzik az elkövetkező évtizedekre. Ezzel párhuza­mosan az életkörülmények javulásával az életkilátás is növekedő tendenciát mutat, ez pedig előrevetíti az időskori megbete­gedések számának emelkedését. A medi­cina szakterületei közül a népesség átlag­életkorának emelkedésével legnagyobb mértékben az urológiai megbetegedések aránya növekszik, fokozott terhet róva a kezelésben részt vevő alapellátásra és szakellátásra.

Egy 28 éves nő első terhességének 36. hetében hevesen viszkető bőrkiütéssel fordult orvoshoz. A kiütések először a köldök körül jelentek meg 1 héttel korábban, majd továbbterjedtek a mellkasra, a hátra, a karok­ra, a lábszárakra, a kezekre és a lábakra is.

Egy világos bőrű 7 éves leánygyerme­ket azért vittek a szülei orvoshoz, mert aggódtak tompalátása miatt. A gyermek kórelőzményében nem szerepelt szemsé­rülés, fájdalom vagy látásváltozás.

A kontrasztanyag-nephropathia az egyik leggyakoribb vesét érintő iatrogén ártalom. Megelőzésében fontos szerepet játszik a megfelelő hidráltsági állapot fenntartása, az acetil-cisztein alkalmazása azonban nem csökkenti a kontrasztanyag-nephropathia kialakulásának kockázatát.

A hirsutismus a férfias típusú, férfiakra jellemző testterületeken megjelenő fokozott szőrnövekedés nők esetében. Sokszor rejtve marad, a betegek nem orvoshoz fordulnak, hanem különböző kozmetikai eljárások használatában keresik a megoldást. A hirsutismus súlyosságát a módosított Ferriman– Gallwey-pontrendszer alapján értékelhetjük. Figyelmeztető jele lehet számos androgéntermelő daganatnak. Kezelése háromlépcsős elv szerint működik: mechanikai szőrtelenítés, a petefészek androgéntermelésének gátlása, valamint antiandrogének használata. A kezeléstől kozmetikai és pszichés eredmény is várható.

A C-reaktív protein akutfázis-fehérje, amely gyulladásos kórképek, szö­vetkárosodások esetén fokozott mértékben termelődik. Fontos klinikai diagnosztikai eszköz. Szerepe azonban túlmutat diagnosztikai marker voltán – szintjéből a betegségek súlyosságára, illetve prognózisára is következtethetünk.