A nyaki verőér időskori gyakori szűkülete növeli az ischaemiás agykárosodás kockázatát és a következményes lacunaris és corticalis infarktusok kialakulását, illetve a fehérállományi jelgazdag gócok kognitív károsodáshoz és demenciához vezetnek. A nyaki verőér atherosclerosisának csökkentésével valószínűleg mérsékelhető lenne a kognitív zavar.

Stroke, 2019. február

A krónikus nem allergiás rhinitis patofiziológiája máig nem tisztázott. El­különítését segítheti, hogy kialakulásában nem azonosítható jól körülír­ható kiváltó tényező. Nyolc, részben átfedő altípusát különböztetjük meg. A kezelés módját a tünetek szabják meg, megegyezően az allergiás rhinitis terápiájával. A betegnek kerülnie kell az ismert triggerhatásokat. Első­ként választandó szerek az intranasalis kortikoszteroidok, az intranasalis antihisztaminok és az intranasalis ipratropium. Dekongesztáns és első gene­rációs antihisztamin együttes adása mérlegelendő akkor, ha a monoterápia nem enyhíti kellő mértékben a tüneteket.

Időskorban a memória hanyatlása, a depresszió, a szorongás és a demencia sok gondot okoz. Tájékoztatónkból megtudhatja, milyen tényezők segítik elő a mentális problémák időskori kialakulását, és mivel járulhat hozzá az idős ember vagy hozzátartozója a mentális egészség megőrzéséhez.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Nincsenek meggyőző bizonyítékok arra, hogy a testen viselhető technikai esz­közök és az intenzív életmódbeli intervenciók hatásosabbak lennének a test­súly csökkentésében, mint az életmód megváltoztatása önmagában. A test­összetételben, az erőnléti szintben, a fizikai aktivitásban, az ételválasztásban nem volt kimutatható hatás (C szintű ajánlás, betegségorientált bizonyíték).

Az Alzheimer-kór az idegrendszer degeneratív betegsége, a demencia leg­gyakoribb oka. Biztos diagnózisa neuropatológiai, in vivo diagnosztiká­jában a biomarkerek használata javítja a specificitást. Bár betegségként említjük, de talán a szindrómához (tünetcsoport) áll közelebb, mivel számos jellemzőjében igen heterogén.

Az egészségügy bármely területén (háziorvosi rendelőben, belgyógyászati, neurológiai szakrendelésen vagy kórházi osztályokon) észlelt zavart pácien­sek ellátásakor speciális jogi és etikai problémákkal is szembesülünk. Ezek megoldását igyekszik segíteni a cikk a jogszabályi háttér bemutatásával.

A szkizofrénia szerteágazó – a kutatásban, az oktatásban, illetve a beteg­ellátásban releváns – betegségkoncepcióinak áttekintésére vállalkozik a cikk, beleértve a kraepelini, a bleuleri, a neurobiokémiai és az evolúciós megközelítéseket. A hipotézisek igazi szellemi kihívást jelentenek, jóllehet egyik sem magyarázza meg minden oldalról a szkizofréniát.

A kannabisz, illetve a kannabinoidok használata pszichiátriai problémák kezelésére régóta, ám szórványosan kutatott terület, főként a kannabisz okozta pszichiátriai következményekkel foglalkozott a tudomány. Az utób­bi években az érdeklődés megnőtt e hatóanyagok, valamint szintetikus analógjaik iránt az orvostudomány több más területén is. Ebben a cikkben a pszichiátriai alkalmazási lehetőségeket állítjuk a középpontba.

Az egyre gazdagabb tudást és tapasz­talatot felhalmozó, egyre modernebb diagnosztikus és terápiás eszközöket fel­használó orvosláson alapuló korszerű betegellátás eredményessége elképzel­hetetlen a mentális zavarok felismerése, kezelésük alapvető ismerete nélkül.

A négy „D”-vel jellemezhető pellagrára jelen körülményeink között számí­tani nem kell. Tudnunk kell azonban, hogy sok olyan apró tünetet észlel­hetünk, amely a B₃-vitamin hiánya következtében nehezíti meg betegünk életét. A mi kötelességünk pedig az, hogy apró jelek alapján is gondoljunk a tünetszegény pellagrára, amit könnyen meggyógyíthatunk.