A C-reaktív protein (rövidítve: CRP) „gyulladásos marker”: szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Gyul­ladásos markerek a CRP-n kívül pl. a vörösvérsejt-süllyedési sebesség és a vérlemezkék száma.

Számos kohorszvizsgálatban elemezték az összefüggéseket a cukorbeteg­ség és a pitvarfibrilláció között, ezek azonban nem hoztak egybehangzó eredményeket. A szerzők a cukorbetegség, a praediabetes, a glükózszint és a pitvarfibrilláció összefüggéseit elemző vizsgálatokat gyűjtötték ki szisztematikus áttekintés és metaanalízis céljából. Az adatok azt jelzik, hogy a diabetes és a praediabetes egyaránt fokozza a pitvarfibrilláció elő­fordulásának relatív kockázatát.

Journal of Diabetes and its Complications, 2018. február

A súlyos ekzema felkerült azoknak a krónikus gyulladásos kórállapotoknak az egyre bővülő listájára, amelyek súlyos formájukban a szív- és érrendszeri betegségek független rizikófaktoraként veendők figyelembe.

British Medical Journal, 2018. május

A nagy esetszámú, obszervációs vizsgálat az LDL-koleszterin-csökkentés kétfajta kezelési stratégia eredményességét hasonlította össze, az elmúlt években az európai társaságok irányelveikben acélkoncentrációra való törekvéssel szemben a százalékos redukció használatát javasolják.

BMC Cardiovascular Disorder, 2019. március

Képes-e jelenleg a mesterséges intelligencia arra, hogy pontosan diag­nosztizálja a bőrrákot? Vagyis: lefényképezve a kérdéses elváltozást, biztos diagnózist kapunk-e? A válasz egyelőre még tagadó. De sok bőrbetegségre már érdemi választ tudunk kapni. Arra pedig feltétlenül alkalmas több applikáció, hogy kövessük vele az észlelt bőrelváltozást, ami sok esetben kritikus a diagnózishoz és a kezeléshez is.

Az Európai Bizottság engedélyezte a SKYRIZI^® (rizankizumab) alkalmazását közepesen súlyos, súlyos plakkos psoriasis kezelésére.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Napvilágot láttak arra utaló bizonyítékok, hogy a korai fizioterápia csök­kentheti a derékfájás kezelése után az egészségügyi ellátás iránti igényt (B szintű ajánlás, egy véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálat [RCT] alapján). A megjelenést követő 24 órán belül megkezdett fizioterápia 1 héten belül csak minimális mértékben enyhíti a fájdalmat (1/11 ponttal), javítja a beteg elégedettségét (2/21 ponttal) és erősíti a mentális állapotot (5/101 ponttal), s 1, 3, illetve 6 hónap elteltével ezek a kedvező hatások is elenyésznek (B szintű ajánlás, egy RCT alapján). A beteg megjelenése után 48–72 órán belül megkezdett fizioterápia 1–4 hét elteltével nem hoz szig­nifikáns javulást a fájdalom vagy a mozgáskorlátozottság mértékében (B szintű ajánlás, RCT-k és egy szisztematikus áttekintés alapján).

Egy 30 éves nőbeteg arról számolt be, hogy krónikus ekcémája az utóbbi néhány hónapban rosszabbodott. Koráb­ban bőrlágyító krémeket, valamint helyi és szájon át szedhető szteroidokat használt. Bár a bőrkiütés szteroidok hatására javulást mutatott, a kezelés abbahagyása után az elváltozások visszatértek. A beteg egyéb­ként egészséges volt.

Az ízek megfelelő érzékelése magától értetődő minden egészséges ember számára. Ugyanakkor számos olyan állapota létezik az emberi szervezetnek, amelyben az ízérzékelő rendszerben is változások lépnek fel. Az ízérzékelés zavarával a táplálkozás minősége romlik, mennyisége csökken, az egyén elveszíti az étkezésből adódó örömérzetét, komolyan károsodhat az élet minősége. Ezek a panaszok a páciensek egyre szélesebb körét érintik, ezért fontos az ízérzékeléssel foglalkoznunk. Közleményünk érinti az ízérzékelés anatómiáját, élettanát, majd az ízérzékelés megváltozását, zavarait mutat­juk be többféle aspektusból.

A szerzők az amyloidosisok aktuális osztályozását, elnevezését, a kórfolya­mat alapvető szabályait ismertetik. Áttekintik a legfontosabb szisztémás és lokális amyloidosis szindrómák sajátosságait, a diagnózis felállításának segédeszközeit és a terápia ma még szegényes lehetőségeit.